Előfizetés

Az oroszok többsége nem ellenezné újabb ukrán régiók bekebelezését

Az oroszok többsége nem ellenezné újabb ukrán régióknak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozását, és támogatják a hatalmat egy esetleges Ukrajna elleni háborúban - derült ki az egyik vezető orosz közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréseiből.

A Levada Központ honlapján szerdán közzétett kutatási anyagokból az derült ki, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a Krím félsziget után más ukrajnai területeket is be lehetne fogadni az Oroszországi Föderációba, amennyiben az ott élők, a krímiekhez hasonlóan, az Ukrajnától elszakadás mellett döntenek.

Mindössze a megkérdezettek 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Oroszországnak nincs joga arra, hogy a volt Szovjetunió területéről bármely részt elcsatoljon, ahol most is oroszok élnek, "bár a Krímmel méltó módon és törvényesen, a nemzetközi jog alapján bánik".

A felmérést március 21-én, a Krím-félsziget és az ott lévő Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodás hatályba lépésének napján kezdték a Levada Központ munkatársai. A közvélemény-kutatás március 24-éig tartott. Oroszország 45 régiójának 130 településén 1603 embert kérdeztek meg.

A Levada Központnak egy másik témában, ugyancsak március 21. és 24. között végzett kutatása szerint a megkérdezettek háromnegyede támogatná az orosz vezetést abban az esetben, amennyiben katonai összecsapásra kerülne sor Oroszország és Ukrajna között. Csupán 13 százalékuk volt biztos abban, hogy nem kerül sor ilyen összeütközésre, 53 százalékuk kis valószínűséget adott ennek, míg 23 százalék nagyon is valószínűnek tartott egy orosz-ukrán katonai konfliktust.

Egy harmadik témában, szintén március utolsó előtti hétvégéjén készített Levada-felmérésből az derült ki, hogy az oroszok többsége megsértődött az Egyesült Államokra és az Európai Unióra, mert azok elítélik Oroszország Ukrajna-politikáját és a Krím elcsatolását. Januárban még csak 44 százalékuk ítélte el az Egyesült Államokat, március végén már 61 százalékuk válaszolt így.

Ellenszenvbe fordult az orosz lakosság Európai Unióhoz való viszonya is az év eleje óta. Januárban még a közvélemény-kutatás során válaszolók 51 százaléka kedvezően nyilatkozott az EU-ról, mostanára 53 százalékuk ismerte be, hogy ellenszenvvel viseltetik iránta.
Ukrajnához a válaszadók 52 százaléka viszonyult jól március utolsó előtti hétvégéjén, míg 37 százalékuk már ellenszenvet érzett az ukránok iránt.

Bevezetik a minimálbért Németországban

A német kormány a szerdai ülésén elfogadta a minimálbér bevezetéséről rendelkező törvényjavaslatot.

A jogszabályt még a nyári szünet előtt elfogadhatják a törvényhozás alsóházában a nagykoalíció csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező pártjai. A felsőház elé ősszel kerülhet a törvény, amely 2015 elején lép majd életbe.
A főszabály szerint a munkaadóknak legkevesebb bruttó 8,5 eurós órabért kell fizetniük a dolgozóknak. Az alacsonyabb bérekről szóló megállapodások 2016 végéig érvényben maradhatnak.

A szabály a jelenleg csaknem 42 millió munkavállaló túlnyomó többségére érvényes. 8,5 eurónál alacsonyabb órabérért gyakornokokat és képzettség nélküli fiatalkorúakat lehet majd alkalmazni, és az alkalmazásuk kezdetétől számított hat hónapban a minimálbérnél kevesebbet vihetnek haza azok a munkavállalók is, akik legalább egy évi - úgynevezett hosszú távú - munkanélküliség után találnak állást.

A minimálbér évek óta a társadalom- és gazdaságpolitikai viták egyik fő tárgya Németországban, bevezetése a szociáldemokrata párt (SPD) első számú választási ígérete volt, és központi helyre került a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormány programjában. A konzervatív CDU/CSU pártszövetség kezdetben elutasította az általánosan kötelező minimálbért, a koalíciós megállapodás megkötése óta pedig munkaadói érdekképviseletek támogatásával azért harcolt, hogy minél több munkaerőpiaci csoportot vonjanak ki a minimálbér hatálya alól.

A kormányülésen elfogadott végső változat alapján viszonylag kevés munkavállalót lehet majd alkalmazni 8,5 eurónál kisebb órabérért. A hosszú távú munkanélküliek száma jelenleg egymillió körül van, és a gyakornokokkal, valamint a képzettség nélküli fiatalkorúakkal együtt legfeljebb kétmillió lehet azoknak a száma, akikre nem vonatkozik majd a minimálbér 2017-től sem.
A legutóbbi, 2013 végéről származó adatok szerint a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál, és a volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.
Az egységesen kötelező, törvényben szabályozott minimálbér ellenzői szerint a szabály rugalmatlan és a munkanélküliség növekedését eredményezheti, különösen az ország keleti részében.

Az ellenzők szerint hasznosabb a jelenlegi megoldás, a munkaadók és munkavállalók megegyezésén alapuló, szakmánként és régiónként eltérő minimálbér-megállapodások rendszere, amelyben az állam szerepe abban merül ki, hogy kihirdeti és az adott szakmában, régióban kötelezővé teszi a megállapodás betartását.

Sokan nem vették még fel a szavazólapot a romániai külképviseletekről

Sokan nem jelentkeztek a szavazólapért azok közül, akik Magyarország romániai külképviseleteire kérték a választási levélcsomagot.

Magdó János kolozsvári főkonzul az MTI-nek szerdán elmondta, mintegy 3600 külhoni választó kérte a kolozsvári főkonzulátusra a levélcsomagot, amelyet március 24. óta lehet felvenni, de a választóknak mintegy fele még nem jelentkezett a szavazólapot is tartalmazó boríték átvételére.

A főkonzul hangsúlyozta, a főkonzulátus nem értesítheti személyesen az érintetteket, akiknek már csak a csütörtöki és pénteki napjuk maradt a levélcsomag átvételére. "Minden csatornán keresztül közöljük, hogy jöjjenek, mert péntek után már nem kaphatják meg a szavazólapot" - jelentette ki a főkonzul.

Magdó János a jelenség lehetséges magyarázatának tartotta, hogy sokan nem emlékeznek már, hogy a hónapokkal ezelőtti regisztráció során hova kérték a szavazólap átvételét.

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja az MTI-nek elmondta, kedd estig a székelyföldi külképviseletre kért szavazólapok felét adták át, és szerdán is folyamatosan szolgálták ki a levélcsomagért érkező szavazópolgárokat. Hozzátette, szerdán és csütörtökön 21 óráig, pénteken éjfélig nyújtanak lehetőséget a szavazólapok átvételére.

A bukaresti nagykövetségre csak mintegy 140-en kértek választási levélcsomagot, és az igénylők többsége már át is vette azt - tájékoztatta az MTI-t Zákonyi Botond nagykövet. A diplomata arra figyelmeztette az erdélyi szavazókat, hogy aki eddig nem gondoskodott a szavazata eljuttatásáról, már semmiképpen ne adja postára a borítékot, hiszen postai úton aligha ér már oda időben a Nemzeti Választási Irodához. "Aki most szavaz, vigye el vagy juttassa el a szavazatát Magyarország valamelyik külképviseletére" - tette hozzá a nagykövet.

Zákonyi Botond arra is felhívta az ezután szavazók figyelmét, hogy gondosan töltsék ki, és írják alá az azonosító nyilatkozatot, hogy legyen érvényes a szavazatuk.