A paksi erőműbővítés sajátossága, hogy az orosz állam (a Roszatom Állami Atomenergetikai Konszern) a beruházó, ugyanakkor szintén az orosz állam (a Külgazdasági Tevékenységek Fejlesztési Bankja Állami Konszern, a Vnyesekonombank ) adja a hitelt, amely 80 százalékban fedezetet nyújt a beruházásra. Így az is elképzelhető, hogy Magyarországnak azért kell majd fizetnie az oroszoknak, mert az oroszok nem teljesítenek valamit időben. A paksi 5. és 6. atomerőműblokkok hitelszerződésének most nyilvánosságra került szövege ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kialkudott, de igénybe nem vett hitelösszegre 0,25 százalékos rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetnünk.
A hitel ugyanis úgy működik majd, hogy a felek minden évben a költségvetési időszak kezdete előtt fél évvel egyeztetik, hogy a következő évben milyen tételeket hívnak majd le a hitelből, azaz a beruházáshoz milyen terveket, berendezéseket szállít majd, milyen munkákat, szolgáltatásokat teljesít az orosz fél. Ha valami mégsem teljesül, a rendelkezésre tartási jutalékot akkor is fizetni kell.
Amit majd az oroszok szállítanak, teljesítenek, arról megfelelő okmányokat küldenek nekünk, a magyar fél pedig igazolja azokat. Ha nem igazolja, a 16. napon akkor is igazoltnak tekintik az adott teljesítést, ha Magyarország nem jelzi, hogy nem ismeri el. Az igazolt munkák 80 százalékát a hitelkeretből fedezik, a 20 százalék a magyar önrész, ezt minden egyes részteljesítésnél ki kell fizetnünk az oroszoknak euróban.
A szerződéstervezet szerint a lehívott hitelelemekre kamatot azonnal kell fizetni, a tőketörlesztést az új erőmű átadása után, de legkésőbb 2026-ban kell megkezdeni. A kamat mértéke a tőketörlesztés megkezdéséig 3,95 százalék, utána 7-7-7 évig rendre 4,5, 4,8 és 4,95 százalék.
A szerződéstervezet szerint - a már nyilvánosságra került részleteknek megfelelően -, a lejárt tartozás után az eredeti kamat másfélszeresét kell fizetni, ha pedig a magyar fél 180 napig nem törleszt, az oroszoknak joguk van a teljes tartozást azonnal követelni.
A paksi bővítés és a titokban aláírt hitelszerződés ellen tiltakozott az Együtt PM. A párt több aktivistája, valamint Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke és Tordai Bence, a párt elnökségi tagja tiltakozó molinót lógatott le péntek reggel a Lánchídról. A molinón ez volt olvasható: Paks 2 = családonként 1 milliós adósság. Kösz, Viktor! Április 6-án "megháláljuk"!
Jávor Benedek az eseményre összegyűlt újságíróknak akciójuk indokai között említette az orosz sajtóban megjelent hírt, hogy Magyarország és Oroszország aláírta a paksi bővítésre szánt több mint háromezer milliárd forintos hitelszerződést. Hangsúlyozta, hogy korábban a magyar kormány azt ígérte, hogy a végső szót az Országgyűlés fogja kimondani.
Paks ügyében a kabinet "hónapok óta megállás nélkül hazudik" - folytatta a PM társelnöke. Hozzátette, néhány nappal a választás előtt az "ország nyakába varrtak" egy harmincéves, a GDP tíz százalékára rúgó "adóssághegyet". A megállapodás minden magyar család számára egymillió forint adósságot, valamint a törlesztési időszak 21 évében családonként "évi százezer forintos atomadót" jelent - emelte ki.
Egyetlen demokratikus kormány sem engedheti meg magának, hogy néhány nappal a választások előtt egy ilyen, évtizedekre szóló megállapodást kössön, ahogy azt sem engedheti meg magának, hogy a szerződést a választók háta mögött írja alá - fogalmazott. (A hét elején Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkát beismerte az aláírást, de részleteket azóta sem tudunk.) Az aktivisták a transzparenst távozásuk után otthagyták a hídra kifüggesztve.