Előfizetés

Szabad Európa - roaming

Elsöprő többséggel fogadta el múlt csütörtökön az Európai Parlament az úgynevezett roaming-díjak teljes megszüntetéséről szóló javaslatot. Vagyis az Európai Bizottság kezdeményezésére 2015 decemberétől az EU-n belüli külföldről kezdeményezett és fogadott mobilhívásokra, sms-ekre és adatforgalomra tilos lesz a belföldi tarifát meghaladó díjat felszámolni.

Egyfajta telekommunikációs Schengenként is értékelhetjük a döntést: a mobiltelefon világában is leomlanak a határok, megszűnik a "külföld" és a "belföld" fogalma. A roaming-díj eltörlése több szempontból is tanulságos. Bár látszólag hasonlít az Orbán-kormány "rezsiharcára", valójában azzal teljesen ellentétes módon történik meg. Viviane Reding biztos asszony még 2006 táján terjesztette be az első terveit, a javaslat széleskörű egyeztetéseken ment át, és 2008 óta fokozatosan csökkennek a roaming-díjak a jövő évi, teljes megszüntetésig.

Miután 2009-ben a néppárti Reding más tárcát kapott, a holland liberális Nellie Kroes asszony elődjének szellemében folytatta a munkát. Közel egy évtizedes előkészítés révén olyan eredmény született, amely az egységes európai piac maradandó alapköve lesz. Szemben a magyarországi rezsicsökkentéssel, amelyet egy tollvonással bármikor brutális áremeléssé lehet változtatni.

Tanulságos az is, hogy mind Reding, mind Kroes biztos asszonyok több éve az Orbán-rezsim gyűlöletkampányának célpontjai. Bár ezt a szabad világban inkább kitüntetésnek számító státuszt nem a roaming-díjak csökkentése miatt érték el, közvetett összefüggés mégis van. Mindketten határozottan kiállnak a magyar sajtó és általában a magyar közélet szabadságáért, a demokratikus normák érvényesüléséért hazánkban. A szabadság nem csak elvont fogalom, vannak technikai feltételei is. Ilyen feltétel az is, hogy Európa bármely részéről ugyanolyan könnyen kapcsolatot tarthassunk hazai szeretteinkkel és külföldi barátainkkal. Hozzájárulva ahhoz, hogy mindenütt otthon érezzük magunkat Európában. Ez az elv szembemegy a nemzeti bezárkózás, a szűklátókörű nacionalizmus szellemiségével, a magyar jobboldal vezéreszméjével.

De tanulságos visszaemlékezni arra is, hogy annak idején a hazai sajtó egy része is értetlenül fogadta a kezdeményezést. Élénken emlékszem arra, hogy amúgy jó szándékú közgazdász újságírók egyenesen "sztálinizmust" emlegettek a brüsszeli javaslattal kapcsolatban. A liberalizmust tévesen értelmezve megfeledkeztek arról, hogy az árszabályozás - indokolt esetben és értelmesen előkészítve - természetes része a piacgazdaság működésének. Az európai piacgazdaság nem a tőke korlátlan uralmáról, de nem is az egyoldalú kormányzati diktátumról, hanem az érdekek kiegyenlítéséről és folyamatos kompromisszumáról szól.

Bevallom, bár nagyon szerény mértékben, de személyes sikeremnek is érzem a roaming-díjak eltörlését. E cikkre készülve éppen a google-kereső juttatta eszembe, hogy az Európai Parlament tagjaként már 2006-ban küzdöttem a javaslat mielőbbi megvalósítása mellett. Még messze vagyunk attól, hogy egy valóban egységes és szabad Európa polgárai legyünk, és sajnos történnek ezzel ellentétes fejlemények is mind nálunk, mind más országokban. De legalább a mobiltelefonunk révén megkülönböztető jelző nélküli európaiak leszünk.

Az afgánok győzelme a magas részvételi arány

P. M.
Publikálás dátuma
2014.04.07. 07:41
Hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT PETERSON
A tálib fenyegetés és heves esőzések ellenére nagy érdeklődés mellett tartották meg az elnök- és helyhatósági választásokat Afganisztánban. A nyolc elnökjelölt közül a legnagyobb támogatást, a voksok 55,87 százalékát a volt pénzügyminiszter, a technokrata Asraf Gáni élvezte, míg második helyezett 26,4 százalékkal Abdulla Abdulla, harmadik pedig Zelmai Raszul 10,54 százalékkal lett - derült ki lapzártánkig, 5,2 millió szavazat összeszámlálása után. Ha egyiküknek sem sikerül megszerezni a voksok több mint 50 százalékát, a két első helyen végzett jelölt méretteti meg magát a május 28-ra előirányzott második fordulón.

A választás kulcsfontosságú, hiszen az év végén lezárul a csapatkivonás, s a még ott állomásozó, 53 ezer NATO-katona is haza készül. Mindhárom fő esélyes azt ígérte, aláírja az amerikai csapatok egy részének maradásához szükséges státuszegyezményt, amelynek aláírását Hamid Karzai megtagadta.

A távozó elnök a tálib rezsim megdöntése óta, tizenhárom éve kormányozza Afganisztánt, s az alkotmány szerint nem jelöltethette magát újból. Karzai mégis mindenkit voksolásra buzdított, s az elsők között adta le szavazatát több miniszterével együtt szombaton, a szavazóhelyiségek reggel hét órai megnyitása után a fővárosban, Kabulban.

Több mint hétmillió választópolgár járult az urnákhoz az arra jogosult mintegy 12 millió közül, a részvételi arány 58 százalékos volt, közölte az afgán Független Választási Bizottság (IEC). A magas részvételi arányhoz gratulált az afgán népnek egyebek mellett az amerikai elnök, a brit külügyminiszter és a NATO-főtitkár. Ugyanakkor elemzők megjegyzik, az adatot érdemes óvatosan kezelni, hiszen a 2009-es választás során is az afgán hatóságok ötven százalék feletti, míg az ENSZ megfigyelők csupán harminc százalékos részvételi arányt jelentettek.

A tálibok fokozták támadásaikat a voksolás meghiúsítása érdekében. Öszesen 4 civil, 9 rendőr és 7 katona vesztette életét szombaton, írta az AFP. A 7171 szavazóhelyiség közül mintegy 1200 nem nyitott ki, illetve korábban bezárt a tálib fenyegetés miatt.

Hogy ne ismétlődhessenek meg a 2009-es választást beárnyékoló csalások, s hiteles legyen a tálib rezsim megdöntése óta tartott, harmadik elnökválasztás, 22 ezer választási ellenőr követte nyomon a voksolást. Vonalkódos rendszert is kidolgoztak a többes szavazás elkerülésére. Összesen 162 visszaélésről érkezett bejelentés. Az uniós megfigyelők az SMS-szolgáltatás felfüggesztése miatt adtak hangot aggodalmuknak. A távközlési hatóság közlése szerint a zárlatot a választási bizottság rendelte el. Az egyik jelölt vélhetően ily módon sértette meg a kampánycsendet.

Nagy erőkkel keresik a maláj gép feketedobozát

Publikálás dátuma
2014.04.07. 07:38
Najib Razak maláj és Tony Abbott ausztrál miniszterelnök az eltűnt malajziai utasszállító repülőgép kutatásáért felelős egység
Vasárnap is nagy erőkkel keresték az eltűnt malajziai utasszállító repülőgép feketedobozát, azonban a hatóságok lapzártánkig nem erősítették meg, hogy az Indiai-óceán déli részén, szombaton észlelt pulzáló jelek valóban a Malaysian Airlines MH370-es járatától származtak-e.

A Haihszün 01 nevű kínai hajó a déli szélesség 25. és a keleti hosszúság 101. foka körül fogott jeleket 37,5 kiloherzes frekvencián. Az Airbus repülőgépgyártó vállalat szerint ez jellegzetes frekvencia egy vízben lévő feketedoboznál. Tegnap az Ocean Shield ausztrál hajó is észlelt egy jelet. A feketedoboz keresésében hét ország repülőgépei, illetve a megtalálására alkalmas, kifinomult műszerekkel felszerelt hajók vesznek részt. A feketedoboz akkumulátorai a becslések szerint ma fognak lemerülni, azt követően még nehezebb lesz megtalálni a repülőgépet. A Boeingnek március 8-án veszett nyoma, fedélzetén 239 emberrel, miközben Kuala Lumpurból Pekingbe tartott.