Előfizetés

Magyar Eb-aranyak az új kategóriákban

Noha nem így indult, a vége azért tökéletes lett, így a magyar birkózó-válogatott tisztes szerepléssel zárta a finnországi Vantaában rendezett kontinensviadalt: 2-2 arany-, és bronzéremmel tértek haza a mieink. Ráadásul úgy tűnik, az új, most debütáló súlycsoportok, mintha éppen Lőrincz Tamáséknak lettek volna kitalálva.

"Csodálatosan versenyeztek a fiúk" - lelkendezett Hegedűs Csaba, a hazai szövetség elnöke. Ami ugyan egy kicsit tán túlzásnak tűnik, hiszen a kötöttfogásúaknál például két dobogóvárományosunk, Kiss Balázs (96 kg) és Lőrincz Viktor (85 kg) egyaránt helyezetlenül zárt - a szövetségi kapitány szerint fejben vesztették el a meccseiket -, míg a női szakágban mindössze egy 5. hely jutott most a mieinknek, ám a kalaplengetés mindenképpen jár a négy éremért.

Bácsi Péter

Szül. hely és idő: Budapest, 1983. május 15.
Sportág: birkózás - kötöttfogás
Eddigi eredményei: 2x Európa-bajnok (2008 - 74 kg, 2014 - 80 kg), Eb-ezüstérmes (2011 - 74 kg), Eb-bronzérmes (2010 - 74 kg)
"A délelőtt álomszerűen alakult, a jó sorsolásnak köszönhetően fokozatosan jöttek a nehezebb ellenfelek. Cebi irambirkózása nem igazán az én stílusom, de most ehhez kellett alkalmazkodni. A végén tisztában voltam vele, hogy nem fogok tudni akciót csinálni, így mentem, amíg csak bírtam. Szeretek Finnországban versenyezni, 2008-ban ugyanis Tamperében nyertem első Eb-aranyamat, de azért most már jó lenne valahol máshol is győzni, mondjuk a szeptemberi világbajnokságon."

A vantaai kontinensviadal volt az első, melyen - a korábbi hét helyett - minden szakágban nyolc súlycsoportban rendeztek versenyeket.

A magyar kötöttfogásúak a nyolcból négy kategóriában éremért birkózhattak, s a négyből két helyosztón nyertek, ráadásul mindkettő siker a döntőben született.

"Lőrincz Tamás (71 kg) és Bácsi Péter (80 kg) is kiemelkedően teljesített egész nap, mindketten nagyon koncentráltan versenyeztek, s megérdemelten győztek" - értékelt Struhács György kötöttfogású kapitány, aki az egyaránt ötödik Lám

Lőrincz Tamás

Szül. hely és idő: Cegléd, 1986. december 20.
Sportág: birkózás - kötöttfogás
Eddigi eredményei: olimpiai ezüstérmes (2012 - 66 kg), 3x Európa-bajnok (2006, 2013 - 66 kg, 2014 - 71 kg), Eb-ezüstérmes (2011 - 66 kg), Eb-bronzérmes (2010 - 66 kg)
"Az az igazság, hogy ez a grúz fiú nagyon jó állásból, nagyon gyorsan és ügyesen dob. Ezért is muszáj volt az elején vigyáznom, s nem tudtam azt birkózni, amit szoktam. Amikor lement, egy kicsit hamarabb indítottam talán, mint kellett volna, de nem akartam neki időt hagyni, hogy elmozogjon, aztán amikor emeltem, pont úgy helyezkedett, hogy teljesen beszorult a karom közé, lent pedig már nem volt esélye elkerülni a tust. Nagyon boldog vagyok, ám a világbajnokságra újra lefogyok a 66 kilóba."

Bálinttal (130 kg) és Szabó Lászlóval (75 kg) is elégedett volt, utóbbi esetében kiemelve, hogy produkciójával őt is meglepte.

A szabadfogásúak heten utaztak el Finnországba, ahol Veréb István (85 kg) és Ligeti Dániel (125 kg) is bronzérmet nyert, Gulyás Zsombor (70 kg) ötödik, Szmik Attila (97 kg) pedig hetedik lett. 

"Jó Eb-nk volt, mindenki hozta magát, ráadásul István és Dániel is nehéz ágon tudott érmet nyerni, s nagyon komoly versenyzőket vertek meg" - nyilatkozta Gulyás István szakágvezető, aki jelezte, hogy kedden mindkét érmesének a vállát

megműtik majd. A tavalyi vb-győztes - ezúttal a negyeddöntőben vereséget szenvedett - Sastin Marianna esetében biztosnak mondható, hogy nem lesz ott az idei taskenti világbajnokságon. "Kell neki egy kis idő, hogy újra éhessé váljon a birkózásra, mert anélkül nem megy" - mondta Wöller Ákos, Sastin férje, s egyben a női csapat kapitánya.

Mindenesetre a többiek sem értek oda a dobogóra, viszont a három junior korú versenyző, Dénes Mercédesz (48 kg), Galambos Ramóna (60 kg) és az ötödik helyen végzett Németh Zsanett (75 kg) meccseket nyerve nagyon szépen helytállt.

Orbán folytatja

Publikálás dátuma
2014.04.08. 07:00
Ezután sem lesz jó a bankok helyzete FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ezúttal mindenki azt várja Orbán Viktortól, amit ígért: az eddigi gazdaságpolitikai stílus folytatását. Vagyis a sokszor eseti döntésekből kirajzolódó, a különadók rendszerét megtartó, a deficitre szigorúan ügyelő vonalvezetést. Ha így lesz, továbbra is elmaradnak a külföldi és hazai befektetők, így bizonytalan marad a növekedés. Ebben az esetben újabb forrásokra újabb megszorításokból lehet számítani.

A kampányhajrában egyetlen szóval pótolta a programot az újrázásra készülő kormányfő: folytatjuk. A feltehetően ismét - bár szoros - kétharmados parlamenti többséget elért Fidesz-KDNP-szövetség vezetője a győzelem másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sem árult el sokkal többet tegnap: Széles jövő áll előttünk, nagy korszak kapujában állunk – jelentette ki Orbán Viktor. Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint Orbán Viktornak a vasárnapi választások utáni beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jövőben egy, az unió felé konszolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog a következő kormány folytatni.

Az éllovas, aki folyton leszakad

A miniszterelnök azt mondta, folytatják az elmúlt négy évben elkezdett gazdaságpolitikát, amellyel szerinte a régió éllovasai közé kerülünk. Orbán azt állította, ehhez a gazdaságpolitikához adtak felhatalmazást az emberek a választáson. Ezzel szemben az elmúlt négy évben kezdett gazdaságpolitika azt eredményezte, hogy leszakadtunk a régió országaitól. Orbán szerint a bankadó megtartása helyes, a választók döntése indokolja, hogy a bankok továbbra is részesei maradjanak a méltányos közteherviselésnek. Hozzátette ugyanakkor, örömmel látja, hogy a pénzintézetek beépítették működésükbe a bankadót, és ismét profitot értek el.

Az eddigi gazdaságpolitika folytatását és kiteljesítését várja a harmadik Orbán-kormánytól Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Azt, hogy a kormányerők befejezzék azokat az átalakításokat, amelyeket a gazdaságot körülvevő struktúrákban - az adózásban, a segélyezésben, az oktatásban-képzésben, a nyugdíjrendszerben, a közigazgatásban - a most záruló ciklusban elkezdtek, illetve ahol ezt már befejezték, ott megtörténjen a finomhangolás. Parragh szerint az adórendszerek mindig is változtak, a különadók rendszerével nincs baj, az MKIK támogatja azt.

Az új kormány energiapolitikájának célkitűzése Orbán szerint, hogy az Egyesült Államokban elérhető áron jussanak a cégek energiához. Jelenleg – főként a palagáz kitermelésének felfutása miatt – az USA-ban mintegy fele annyiba kerül a gáz és az áram, mint Európában.

Gazdaságpolitika helyett hatalmi célok

Az MTI a Századvég, a Kopint-Tárki, a GKI és Raiffeisen elemzőit kérdezte. Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint Orbánék folytatják, amit eddig tettek. "A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikája, hatalmi céljai voltak, az állam és kliensei számára átrendezni a gazdasági rendszert" - tette hozzá. A Fidesz-kormány eddigi víziója az volt, hogy az állami szerepvállalástól, az egykulcsos adótól, állami tulajdontól lesz gazdasági növekedés, ezekhez a víziókhoz a választási eredmény tükrében ragaszkodni fognak. Nem lesz új rezsicsökkentés, és kevesebb lesz a közmunkás, kiigazítás pedig az önkormányzati választások után jöhet. A leszakadás folytatódni fog.

A Goldman Sachs elemzője, Magdalena Polan szerint nagy a Fidesz-győzelem gazdaságpolitikai folyamatossága. A kormány továbbra is elkötelezett maradhat az alacsony államháztartási deficit mellett, ami kedvezhet a magyar állampapírok keresletének is. Ha viszont továbbra is alacsonyan kell tartani a hiányt, az új Orbán-kormánynak nem lesz könnyű dolga - mondta a Klubrádióban Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A következő ciklusban újabb és újabb forrásokat kell találnia a Fidesznek, például a rezsicsökkentés megtartására, folytatására, mert ez a rezsim úgy működik, hogy a preferált gazdasági szereplők csak kiveszik a pénzeket, de nem teszik vissza - véli a közgaszdász-politológus. A forrásbevonásra az egyik lehetőséget az újabb megszorítások jelenthetik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. néhány napja azt írta elemzésében, a választás után kiigazításra van szükség.

Az állam szerepe nagy marad

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is úgy vélte: a Fidesz eddigi gazdaságpolitikájának folytatása várható majd, azaz az államháztartást tekintve marad a 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél elérése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb lenne az állami szerepvállalás. Az adópolitikában nagy változás nem lesz, legfeljebb apró módosításokra lehet számítani, a gazdasági növekedés 2014-ben 2 százalék körül lesz. Az elmúlt időszakban az állami beruházások, az állam fogyasztása jelentős szerepet kapott a gazdaságban, ez a jövőben is fennmarad.

Heim Péter, a Századvég elnöke szerint talán a hitelezés fejében kezdi csökkenteni a bankadót a kormány: többlethitelért adócsökkentést kaphatnak a pénzintézetek 2015-től. A kormányközeli gazdaságkutató szerint idén ki fog fulladni az állami centralizáció a gazdaságpolitikában. A bankrendszerben és az energetikában eddig látott állami szerepvállalást valószínűleg nem erősíti tovább a kormány Heim szerint. A pénzügyi szektor, az energetika, illetve a közműszektor olyan kiválasztott terület marad, ahol az állami szerepvállalás megmarad, míg a többi területről egyre jobban ki fog vonulni.

Lagymatag növekedés, további rezsicsökkentés, devizahiteles mentőcsomag – erre számít a harmadik Orbán-kormánytól Peter Attard Montalto. A Nomura elemzője a CNBC-nek nyilatkozva kifejtette: 1,5 százalékos bővülésre számít Magyarországon a következő években. Ez az elemző szerint akkor lehet magasabb, ha a bankszektort érintő sérülés kisebb lesz. A pénzintézetek számára továbbra is kérdés, hogyan rendezi a kabinet a devizahitelek kérdését.

Megosztottság a gazdaságban is

A Nomura elemzője szerint a magyar gazdaság rendkívül megosztott: egy versenyképes, exportra termelő és egy versenyképtelen, belső piacra termelő gazdaság él egymás mellett, amelyek alig kapcsolódnak egymáshoz. Parragh László is azt mondja, a következő évek egyik legfontosabb feladata ennek a dualitásnak a mérséklése. Montalto nagy változásokra nem számít, ugyanakkor a gazdaságpolitikában szerinte még lehet lendület.

Elég, ha a magyar tulajdonú cégek arányának növelésére gondolunk például a bankszektorban, vagy a további rezsicsökkentésre, amely immár nem csak a lakossági, hanem az ipari energiaárakat is érintheti – teszi hozzá Montalto. A Nomura elemzője szerint különösen a bankszektort érdemes figyelemmel kísérni, itt szembesülhet még problémákkal a kabinet a következő négy évben. Más londoni elemzők is a kormány bankokkal való kapcsolatát látják kardinális kérdésnek.

A UBS elemzői szerint a kormány és a bankok további, esetleg elhúzódó feszült viszonya a magyar gazdaság növekedési lendületét is lassíthatja. A ház várakozása szerint a jelenlegi adórendszer jórészt változatlan marad, mivel a ciklikus fellendülés várhatóan a mostani adókörnyezetben is elősegíti az államháztartási hiánycél tartását. A cég szerint a kormány megpróbálkozhat a munkajövedelmeket terhelő adóék csökkentésével, de ehhez költségvetési mozgástér kell. Az adórendszer változatlanul hagyásából azonban az is következik, hogy a bankokra és szolgáltató szektorra kirótt különadók nem fognak egyhamar eltűnni.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint, bár strukturális gyengeségek alakultak ki a magyar gazdaságban az elmúlt négy évben, ám valószínűtlennek tartják, hogy az új kormány ezeket kezelni fogja. Az elemző ezért azzal számol, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is elmarad a térségi gazdaságokétól. A JP Morgan elemzői kimutatták, hogy a magyar hazai össztermék reálértéken csak 2 százalékkal nagyobb most, mint 2010 elején volt, miközben a lengyel és a román gazdaság ugyanebben az időszakban 8-10 százalékkal bővült.

Csúcsra járhat a forintgyengülés

A kormány az újabb győzelemben eddigi gazdaságpolitikájának megerősítését látja. Emiatt nem várható lényegi változás - nyilatkozta a Népszavának Szántó András, az Equilor lakosságiüzeletág-vezetője. A szakértő szerint a forint azért nem reagált hevesen a Fidesz győzelmére, mert a piacok ezt már beárazták, illetve a nagy nemzetközi befektetők most úgy tekintenek Magyarországra, hogy egy stabil hátterű kormány alakult, ahol nincsenek zavargások. Ráadásul az Orbán-kormánynak ismét szerencséje van, mert a tágabb értelemben vett befektetői hangulat kimondottam pozitív, amit egyebek mellett a feltörekvő piaci devizák erősödése is bizonyít.

Nehéz megjósolni mit hoz a jövő, de a költségvetés kordában tartása továbbra is az egyik legfonotsabb cél, miközben már nincsenek kötelező magán-nyugdíjpénztárak, így azok vagyonát sem lehet még egyszer bevonni forrásbővítésre, illetve az ágazati különadók emelésére sincs már túl sok mozgástere a kormányzatnak.

A kabinet talán arra számít, hogy a gazdasági növekedésből teremtheti elő a hiányzó összegeket, de kérdéses, hogy ez valóban sikerülhet-e. Hosszabb távon kiderül - jegyezte meg Szántó András. A piacok arra számítanak, hogy talán változnak a választások után a kormány preferenciái, következhet a konszolidáció, a kiegyezés a bankokkal, csökkenthetik, akár kivezethetik az ágazati különadókat. Az Equilor üzletágvezetője azonban erről nincs meggyőződve. Igaz, ezekről a bevételekről a kormány nem is iegn mondhat le. Szántó András még hozzátette, a forint erősödésére nem sok esélyt lát, de az euró-forint árfolyam elérheti a 320-325 forintot, vagy akár annál magasabbra is szökhet.

A magángazdaságnak kell foglalkoztatást növelnie

Munkahelyeket elsősorban a konjunktúra teremt - véli Parragh László -, akkor is, ha támogatandónak tartja a közmunkaprogramot, hogy a munkanélkülieket visszavezesség a foglalkoztatásba. A növekedés szerinte már elindult, de még nem erős és hosszú távú. De megvannak a feltételei, hogy egy-két év múlva az legyen - tette hozzá az MKIK elnöke.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt gondolja, a foglalkoztatás az a terület, ahol tényleg elképzelhető előrelépés a következő években. Ehhez azonban el kell felejteni a csak statisztikai győzelmi jelentésekre jó közfoglalkoztatást, valódi, adófizető munkahelyekre van szükség - ez ügyben az eklmúlt négy évben nem történt előrelépés - mondta. Le kellene ülni az érdekeltekkel, és végre elkezdeni a konstruktív párbeszédet - tette hozzá. Az viszont Pataky szerint biztató, hogy a miniszterelnök többször ígéretett arra, hogy az európai uniós támogatások hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Igaz, arról még szinte semmit nem lehet tudni, milyen csatornákon, pályázatokon, milyen feltételekkel osztják majd a támogatásokat. Parragh László álláspontja szerint olyan módszerek kellenek, amelyek a valóban jövőképpel, növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) segítik. Ő úgy tudja, most folyik a részletek kidolgozása.

A szegényektől ezután is elvesz az egykulcsos adó

A közteherviselés struktúrájának alapvető átalakítására nem lát sok reményt Pataky Péter. Pedig szerinte sokkulcsos, progresszív adórendszert kellene bevezetni, egyszerűen nem maradhat úgy, hogy munkával, szakképzett munkával nem lehet megkeresni a létminimumot. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi egyetem docense arra számít, hogy a harmadik Orbán-kormány megtartja az egykulcsos adót, a kampányban ennek egyszámjegyűre csökkentése is felmerült. Pogátsa Zoltán szerint ha erre van szándék, lehet realitása. A közgazdász azonban arra is felhívta a figyelmet: már az egykulcsos adóval kapcsolatban is az a konszenzus a közgazdászok körében, hogy az alacsonyabb jövedelműektől csoportosított át forrásokat a magasabb jövedelműekhez. A kutató szerint elképzelhető a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése is. A foglalkoztatáspolitikában sem számít nagy irányváltásra Pogátsa Zoltán: továbbra is fennmarad a közfoglalkoztatás rendszere, bár valamivel kisebb létszámmal. beigazolódnak a kutatók és a kormány 2 százalék körüli GDP-prognózisa, akkor lesz mozgástér a költségvetésben.

Orbán folytatja

Publikálás dátuma
2014.04.08. 07:00
Ezután sem lesz jó a bankok helyzete FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ezúttal mindenki azt várja Orbán Viktortól, amit ígért: az eddigi gazdaságpolitikai stílus folytatását. Vagyis a sokszor eseti döntésekből kirajzolódó, a különadók rendszerét megtartó, a deficitre szigorúan ügyelő vonalvezetést. Ha így lesz, továbbra is elmaradnak a külföldi és hazai befektetők, így bizonytalan marad a növekedés. Ebben az esetben újabb forrásokra újabb megszorításokból lehet számítani.

A kampányhajrában egyetlen szóval pótolta a programot az újrázásra készülő kormányfő: folytatjuk. A feltehetően ismét - bár szoros - kétharmados parlamenti többséget elért Fidesz-KDNP-szövetség vezetője a győzelem másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sem árult el sokkal többet tegnap: Széles jövő áll előttünk, nagy korszak kapujában állunk – jelentette ki Orbán Viktor. Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint Orbán Viktornak a vasárnapi választások utáni beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jövőben egy, az unió felé konszolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog a következő kormány folytatni.

Az éllovas, aki folyton leszakad

A miniszterelnök azt mondta, folytatják az elmúlt négy évben elkezdett gazdaságpolitikát, amellyel szerinte a régió éllovasai közé kerülünk. Orbán azt állította, ehhez a gazdaságpolitikához adtak felhatalmazást az emberek a választáson. Ezzel szemben az elmúlt négy évben kezdett gazdaságpolitika azt eredményezte, hogy leszakadtunk a régió országaitól. Orbán szerint a bankadó megtartása helyes, a választók döntése indokolja, hogy a bankok továbbra is részesei maradjanak a méltányos közteherviselésnek. Hozzátette ugyanakkor, örömmel látja, hogy a pénzintézetek beépítették működésükbe a bankadót, és ismét profitot értek el.

Az eddigi gazdaságpolitika folytatását és kiteljesítését várja a harmadik Orbán-kormánytól Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Azt, hogy a kormányerők befejezzék azokat az átalakításokat, amelyeket a gazdaságot körülvevő struktúrákban - az adózásban, a segélyezésben, az oktatásban-képzésben, a nyugdíjrendszerben, a közigazgatásban - a most záruló ciklusban elkezdtek, illetve ahol ezt már befejezték, ott megtörténjen a finomhangolás. Parragh szerint az adórendszerek mindig is változtak, a különadók rendszerével nincs baj, az MKIK támogatja azt.

Az új kormány energiapolitikájának célkitűzése Orbán szerint, hogy az Egyesült Államokban elérhető áron jussanak a cégek energiához. Jelenleg – főként a palagáz kitermelésének felfutása miatt – az USA-ban mintegy fele annyiba kerül a gáz és az áram, mint Európában.

Gazdaságpolitika helyett hatalmi célok

Az MTI a Századvég, a Kopint-Tárki, a GKI és Raiffeisen elemzőit kérdezte. Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint Orbánék folytatják, amit eddig tettek. "A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikája, hatalmi céljai voltak, az állam és kliensei számára átrendezni a gazdasági rendszert" - tette hozzá. A Fidesz-kormány eddigi víziója az volt, hogy az állami szerepvállalástól, az egykulcsos adótól, állami tulajdontól lesz gazdasági növekedés, ezekhez a víziókhoz a választási eredmény tükrében ragaszkodni fognak. Nem lesz új rezsicsökkentés, és kevesebb lesz a közmunkás, kiigazítás pedig az önkormányzati választások után jöhet. A leszakadás folytatódni fog.

A Goldman Sachs elemzője, Magdalena Polan szerint nagy a Fidesz-győzelem gazdaságpolitikai folyamatossága. A kormány továbbra is elkötelezett maradhat az alacsony államháztartási deficit mellett, ami kedvezhet a magyar állampapírok keresletének is. Ha viszont továbbra is alacsonyan kell tartani a hiányt, az új Orbán-kormánynak nem lesz könnyű dolga - mondta a Klubrádióban Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A következő ciklusban újabb és újabb forrásokat kell találnia a Fidesznek, például a rezsicsökkentés megtartására, folytatására, mert ez a rezsim úgy működik, hogy a preferált gazdasági szereplők csak kiveszik a pénzeket, de nem teszik vissza - véli a közgaszdász-politológus. A forrásbevonásra az egyik lehetőséget az újabb megszorítások jelenthetik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. néhány napja azt írta elemzésében, a választás után kiigazításra van szükség.

Az állam szerepe nagy marad

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is úgy vélte: a Fidesz eddigi gazdaságpolitikájának folytatása várható majd, azaz az államháztartást tekintve marad a 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél elérése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb lenne az állami szerepvállalás. Az adópolitikában nagy változás nem lesz, legfeljebb apró módosításokra lehet számítani, a gazdasági növekedés 2014-ben 2 százalék körül lesz. Az elmúlt időszakban az állami beruházások, az állam fogyasztása jelentős szerepet kapott a gazdaságban, ez a jövőben is fennmarad.

Heim Péter, a Századvég elnöke szerint talán a hitelezés fejében kezdi csökkenteni a bankadót a kormány: többlethitelért adócsökkentést kaphatnak a pénzintézetek 2015-től. A kormányközeli gazdaságkutató szerint idén ki fog fulladni az állami centralizáció a gazdaságpolitikában. A bankrendszerben és az energetikában eddig látott állami szerepvállalást valószínűleg nem erősíti tovább a kormány Heim szerint. A pénzügyi szektor, az energetika, illetve a közműszektor olyan kiválasztott terület marad, ahol az állami szerepvállalás megmarad, míg a többi területről egyre jobban ki fog vonulni.

Lagymatag növekedés, további rezsicsökkentés, devizahiteles mentőcsomag – erre számít a harmadik Orbán-kormánytól Peter Attard Montalto. A Nomura elemzője a CNBC-nek nyilatkozva kifejtette: 1,5 százalékos bővülésre számít Magyarországon a következő években. Ez az elemző szerint akkor lehet magasabb, ha a bankszektort érintő sérülés kisebb lesz. A pénzintézetek számára továbbra is kérdés, hogyan rendezi a kabinet a devizahitelek kérdését.

Megosztottság a gazdaságban is

A Nomura elemzője szerint a magyar gazdaság rendkívül megosztott: egy versenyképes, exportra termelő és egy versenyképtelen, belső piacra termelő gazdaság él egymás mellett, amelyek alig kapcsolódnak egymáshoz. Parragh László is azt mondja, a következő évek egyik legfontosabb feladata ennek a dualitásnak a mérséklése. Montalto nagy változásokra nem számít, ugyanakkor a gazdaságpolitikában szerinte még lehet lendület.

Elég, ha a magyar tulajdonú cégek arányának növelésére gondolunk például a bankszektorban, vagy a további rezsicsökkentésre, amely immár nem csak a lakossági, hanem az ipari energiaárakat is érintheti – teszi hozzá Montalto. A Nomura elemzője szerint különösen a bankszektort érdemes figyelemmel kísérni, itt szembesülhet még problémákkal a kabinet a következő négy évben. Más londoni elemzők is a kormány bankokkal való kapcsolatát látják kardinális kérdésnek.

A UBS elemzői szerint a kormány és a bankok további, esetleg elhúzódó feszült viszonya a magyar gazdaság növekedési lendületét is lassíthatja. A ház várakozása szerint a jelenlegi adórendszer jórészt változatlan marad, mivel a ciklikus fellendülés várhatóan a mostani adókörnyezetben is elősegíti az államháztartási hiánycél tartását. A cég szerint a kormány megpróbálkozhat a munkajövedelmeket terhelő adóék csökkentésével, de ehhez költségvetési mozgástér kell. Az adórendszer változatlanul hagyásából azonban az is következik, hogy a bankokra és szolgáltató szektorra kirótt különadók nem fognak egyhamar eltűnni.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint, bár strukturális gyengeségek alakultak ki a magyar gazdaságban az elmúlt négy évben, ám valószínűtlennek tartják, hogy az új kormány ezeket kezelni fogja. Az elemző ezért azzal számol, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is elmarad a térségi gazdaságokétól. A JP Morgan elemzői kimutatták, hogy a magyar hazai össztermék reálértéken csak 2 százalékkal nagyobb most, mint 2010 elején volt, miközben a lengyel és a román gazdaság ugyanebben az időszakban 8-10 százalékkal bővült.

Csúcsra járhat a forintgyengülés

A kormány az újabb győzelemben eddigi gazdaságpolitikájának megerősítését látja. Emiatt nem várható lényegi változás - nyilatkozta a Népszavának Szántó András, az Equilor lakosságiüzeletág-vezetője. A szakértő szerint a forint azért nem reagált hevesen a Fidesz győzelmére, mert a piacok ezt már beárazták, illetve a nagy nemzetközi befektetők most úgy tekintenek Magyarországra, hogy egy stabil hátterű kormány alakult, ahol nincsenek zavargások. Ráadásul az Orbán-kormánynak ismét szerencséje van, mert a tágabb értelemben vett befektetői hangulat kimondottam pozitív, amit egyebek mellett a feltörekvő piaci devizák erősödése is bizonyít.

Nehéz megjósolni mit hoz a jövő, de a költségvetés kordában tartása továbbra is az egyik legfonotsabb cél, miközben már nincsenek kötelező magán-nyugdíjpénztárak, így azok vagyonát sem lehet még egyszer bevonni forrásbővítésre, illetve az ágazati különadók emelésére sincs már túl sok mozgástere a kormányzatnak.

A kabinet talán arra számít, hogy a gazdasági növekedésből teremtheti elő a hiányzó összegeket, de kérdéses, hogy ez valóban sikerülhet-e. Hosszabb távon kiderül - jegyezte meg Szántó András. A piacok arra számítanak, hogy talán változnak a választások után a kormány preferenciái, következhet a konszolidáció, a kiegyezés a bankokkal, csökkenthetik, akár kivezethetik az ágazati különadókat. Az Equilor üzletágvezetője azonban erről nincs meggyőződve. Igaz, ezekről a bevételekről a kormány nem is iegn mondhat le. Szántó András még hozzátette, a forint erősödésére nem sok esélyt lát, de az euró-forint árfolyam elérheti a 320-325 forintot, vagy akár annál magasabbra is szökhet.

A magángazdaságnak kell foglalkoztatást növelnie

Munkahelyeket elsősorban a konjunktúra teremt - véli Parragh László -, akkor is, ha támogatandónak tartja a közmunkaprogramot, hogy a munkanélkülieket visszavezesség a foglalkoztatásba. A növekedés szerinte már elindult, de még nem erős és hosszú távú. De megvannak a feltételei, hogy egy-két év múlva az legyen - tette hozzá az MKIK elnöke.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt gondolja, a foglalkoztatás az a terület, ahol tényleg elképzelhető előrelépés a következő években. Ehhez azonban el kell felejteni a csak statisztikai győzelmi jelentésekre jó közfoglalkoztatást, valódi, adófizető munkahelyekre van szükség - ez ügyben az eklmúlt négy évben nem történt előrelépés - mondta. Le kellene ülni az érdekeltekkel, és végre elkezdeni a konstruktív párbeszédet - tette hozzá. Az viszont Pataky szerint biztató, hogy a miniszterelnök többször ígéretett arra, hogy az európai uniós támogatások hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Igaz, arról még szinte semmit nem lehet tudni, milyen csatornákon, pályázatokon, milyen feltételekkel osztják majd a támogatásokat. Parragh László álláspontja szerint olyan módszerek kellenek, amelyek a valóban jövőképpel, növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) segítik. Ő úgy tudja, most folyik a részletek kidolgozása.

A szegényektől ezután is elvesz az egykulcsos adó

A közteherviselés struktúrájának alapvető átalakítására nem lát sok reményt Pataky Péter. Pedig szerinte sokkulcsos, progresszív adórendszert kellene bevezetni, egyszerűen nem maradhat úgy, hogy munkával, szakképzett munkával nem lehet megkeresni a létminimumot. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi egyetem docense arra számít, hogy a harmadik Orbán-kormány megtartja az egykulcsos adót, a kampányban ennek egyszámjegyűre csökkentése is felmerült. Pogátsa Zoltán szerint ha erre van szándék, lehet realitása. A közgazdász azonban arra is felhívta a figyelmet: már az egykulcsos adóval kapcsolatban is az a konszenzus a közgazdászok körében, hogy az alacsonyabb jövedelműektől csoportosított át forrásokat a magasabb jövedelműekhez. A kutató szerint elképzelhető a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése is. A foglalkoztatáspolitikában sem számít nagy irányváltásra Pogátsa Zoltán: továbbra is fennmarad a közfoglalkoztatás rendszere, bár valamivel kisebb létszámmal. beigazolódnak a kutatók és a kormány 2 százalék körüli GDP-prognózisa, akkor lesz mozgástér a költségvetésben.