Többféle vallás, nagyobb társadalmi béke?

Publikálás dátuma
2014.04.08. 11:19
Fotó: Thinkstock, Gettyimages
Több mint 500 évvel ezelőtt Niccoló Macchiavelli még azt írta A fejedelem című művében, hogy a vallás a nép összetartó ereje, olyan eszköz, amelyet az uralkodó felhasználhat birodalma békéje és stabilitása érdekében. Az a felmérés azonban, amelyet a washingtoni központú Pew Research Center készített egyes országok vallási pluralizmusáról, éppen az ellenkezőjéről árulkodik.

Az nem meglepő, hogy a kevésbé pluralista zónák közé tartozik a Közel-Kelet és Észak-Afrika, muzulmán többséggel, miként a túlnyomó többségében katolikus Latin-Amerika, míg a legmagasabb pluralizmusi szintet Ázsia éri el, ahol muzulmánok, hinduk, buddhisták és nem hívők élnek együtt. Az viszont már érdekes, hogy kiderült: azokban az országokban, ahol hitbeli egységre, vagy valamelyik vallás egyeduralmára törekszenek, ott a legnagyobb a vallási eredetű erőszak: elég csak olyan országokra gondolni, mint Afganisztán, Pakisztán, Szudán, vagy India.

Ezzel szemben Kanadában és Ausztráliában igen sokféle hitvallás él együtt, és úgy tűnik, hogy a lakosság  nemigen foglalkozik e különbözőségekkel.  Igaz ez néhány afrikai országra is, mint például Benin, Ghána, de ugyanezt látjuk Kubában, Guyanában és Suriname-ban is. Kanada és Ausztrália esetében a sokféle etnikumú bevándorlók közötti tolerancia lehet a magyarázat, míg az említett afrikai és latin-amerikai országokban az ősi hitek és a gyarmatosítók vallása békés együttélésének lehetünk tanúi.

A 232 országra kiterjedő vizsgálat éllovasa Szingapúr, ahol a lakosság egyharmada buddhista, 20 % körüli a keresztények, illetve a muszlimok aránya, de van az ötmilliós városállamban hindu, zsidó közösség és haltak ki a hagyományos népi vallások sem.

Ezek szerint a vallási sokféleség jobban erősíti a felebaráti szeretetet, mintha egyetlen nyájba akarnának terelni mindenkit. Ennek bizonyítására nem kell túl messzire menni, elég csak visszatekinteni Európa történelmére a 16. századi francia vallásháborúktól az elmúlt 100 év tragikus eseményeire.

A felmérés szerint Magyarország a vallási alapú társadalmi erőszak kategóriájában a „mérsékelt” országok közé tartozik, ugyanakkor kimutatták, hogy az elmúlt években nőtt az olyan államhatalmi beavatkozások száma a polgárok vallási életébe, amelyek nem erősítik a vallási toleranciát.

 

 

Szerző

Szakadozik Ukrajna? - Ostromállapot Harkivban

Az ukrán belügyminisztérium "terrorellenes" műveletet kezdett kedd reggel a kelet-ukrajnai Harkiv városában, ahol a szakadárok előző nap kikiáltották a "harkivi népi köztársaságot" - írja a hvg.hu.

Az ukrán média helyszíni jelentései szerint a rendőrség kora reggel megostromolta, és már meg is tisztította a szakadároktól a harkivi megyei adminisztráció épületét. Egy ottani újságíró arról tájékoztatott Facebook-oldalán, hogy egy puskalövés se dördült el, és a hatóságok mintegy 70 oroszbarát épületfoglalót őrizetbe vettek. Előzőleg szakadárok kikiáltották a "harkivi népi köztársaságot".

Szerző
Frissítve: 2014.04.08. 09:57

Európa képtelen megvédeni a romákat a rasszista támadásoktól

 Élesen bírálta az Európai Unió központi szerveit és tagállamait az április 8-i roma világnap alkalmából az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet, amelynek most kiadott jelentése szerint az európai kormányok nemcsak hogy képtelenek megakadályozni a romák elleni diszkriminációt és rasszista támadásokat, de néhány esetben még fűtik is az előítéleteket.

"Az elmúlt években jelentősen nőtt Európában a romák elleni erőszakos cselekmények száma" - mutatott rá John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai programigazgatója a nemzetközi jogvédő szervezet magyarországi csoportja által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint fogalmazott, "európai vezetők túl gyakran járultak hozzá olyan előítéletek kialakulásához, amelyek a romaellenes erőszakot erősítik azzal, hogy antiszociálisnak és nemkívánatosnak állítják be a romákat. Mindeközben a hatóságok általánosságban elítélik a legszembetűnőbb romaellenes erőszakot, de vonakodnak attól, hogy elismerjék valós mértékét, és sokszor lassítják az ellene folytatott harcot".

Az AI kedden kiadott, Igazságot: Európa képtelen megvédeni a romákat a rasszista támadásoktól című jelentésében azokat az erőszakcselekményeket és zaklatási eseteket vizsgálta, amelyeket cseh-, francia- és görögországi hivatalos személyek és civilek követtek el a romák elleni gyűlöletből. A kutatásból az is kiderült, hogy a bűnüldöző szervek képtelenek megelőzni és kivizsgálni a rasszista támadásokat, és Európa-szerte "sok rendőrőrsön továbbra is jelen van a rasszista magatartás, amit inkább letagadnak, mintsem tennének ellene".

Dalhuisen hangsúlyozta, hogy bár az EU "teljes törvényhozói fegyvertára rendelkezésre áll, hogy biztosítsa az erőszak és általában a diszkrimináció elleni fellépést", Brüsszel eddig "mégsem tett semmit annak érdekében, hogy felhívja a tagállamok figyelmét a romák nyilvánvaló és módszeres megkülönböztetésére".
A jogvédő szervezet a roma világnapon ezért arra szólította fel az EU-t és a tagországok kormányait: "kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megszűnjön a romaellenes diszkrimináció, intolerancia és erőszak a kontinensen".

Szerző
Témák
EU rasszizmus romák