Jóri András szerint az Európai Bíróság tegnapi döntése úgy értelmezhető, hogy ki kell őt nevezni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) élére az eredeti, hat évre szóló mandátuma időtartamáig. A lapunknak nyilatkozó volt adatvédelmi biztos szerint a luxembourg-i székhelyű testület indoklásában ez a következtetés ugyan nem szerepel, de az ítélet egyértelműen kimondja, hogy orvosolni kell a jogsértést.
Jóri Andrást 2008. szeptember 29-én választotta meg adatvédelmi biztossá az akkor még MSZP-SZDSZ többségű Országgyűlés, megbízatása hat évre, vagyis eredetileg 2014 őszéig szólt. A 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz-KDNP azonban az új alaptörvénnyel, 2012. január elsejei hatállyal megszüntette az adatvédelmi biztos intézményét. Helyette létrehozta a NAIH-ot, amelynek elnökévé - Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára - Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztost nevezte ki kilenc évre Schmitt Pál akkori államfő.
Jóri mandátumát most elvben az uniós bíróság döntéséig eltelt csaknem két és fél évvel kellene meghosszabbítani, vagyis Jóri 2016 végéig lehetne a NAIH elnöke. A volt biztos álláspontját egyébként az uniós bíróság főtanácsnokának tavaly decemberi állásfoglalása is alátámasztja, amelyben Melchior Wathelet úgy fogalmazott: az uniós irányelv alapján gyakorolt feladatkör szempontjából a két szerv, az adatvédelmi biztos intézménye és a NAIH, azonosnak minősül.
Az Európai Bíróság tegnapi ítélete szerint Jóri idő előtti eltávolításával Magyarország megsértette a személyes adatok védelméről szóló uniós irányelvet, mivel a tagállamok által kijelölt adatvédelmi hatóságok függetlensége megköveteli, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az "adatvédelmi hatóságok megbízatásának" időtartamát. "Ha egy tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntesse, anélkül, hogy tiszteletben tartaná az alkalmazandó jogszabályok által e célból előzetesen meghatározott szabályokat és garanciákat, akkor ezt a hatóságot a politikai hatalom akaratának való megfelelésre késztethetné" - olvasható a testület indoklásában.
Az uniós bírósághoz korábban az Európai Bizottság (EB) fordult az ügyben, amelynek igazságügyi biztosa, Vivien Reding az ítélethirdetés után úgy fogalmazott: az EB immár három alkalommal lépett fel az adatvédelmi hatóság függetlenségének védelmében és "szükség esetén nem fog habozni, hogy újra fellépjen". Az uniós jog értelmében ha az Európai Bíróság megállapítja valamely tagállam kötelezettségszegését, akkor a tagállamnak mihamarabb tájékoztatnia kell az EB-t azokról a lépésékről, amelyek a helyzet orvoslását célozzák. Amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
Az Orbán Viktor által a NAIH elnökének jelölt, majd megválasztott Péterfalvi Attila egyébként kinevezése óta több vitatható, illetve a kormánypártoknak kedvező döntést hozott. Legutóbb például Péterfalvi állásfoglalására hivatkozva utasították el a választási szervek az ajánlóíveken szereplő aláírások ellenőrzését, holott felmerült a gyanú: a választásra alakult minipártok - amelyek miatt jelentősen megoszlottak a kormányellenes szavazatok - egymás ajánlóíveiről másolhatták le a választók személyes adatait, így könnyen megszerezhették a jelöltjeiknek szükséges, körzetenként minimum 500 darab aláírást. Péterfalvi érvelése szerint "az adott esetben nagyszámú ajánlás áttanulmányozása aránytalan terhet róna az adatkezelő szervekre".