Jól is lehetne üldözni a csalást

Fölszámolás helyett erősíteni kellett volna a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (Küig), így az adóhatóság eredményesen léphetne föl a hálózatos áfacsalások ellen. Ezt állítja Vancsura István, a hivatal egykori főosztályvezetője. Szerinte a friss ügyekre kellene koncentrálni, és sokkal kiterjedtebben lehetne használni a korszerű informatikát, mint ahogy azt most teszik.

A hazai és külföldi cégek hálózata segítségével elkövetett adó- és járulékcsalások (elsősorban áfacsalások) a professzionális, iparszerű bűnözés körébe tartoznak. Az csalók természetesen nem szeretnének lebukni, így mindent megtesznek a nyomok eltüntetésére, eleve ezt szolgálja a hálózat, de a nem valódi székhelyek, a cég ügyeiről semmit sem tudó külföldi vagy hajléktalan ügyvezetők, a pénzek azonnali továbbutalása és gyors fölvétele készpénzben szintén erre jó. Ezek után nem lehet meglepő, hogy Vancsura István, a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Küig Rapid Ellenőrzési Főosztály vezetője és munkatársai azt javasolták, a jelenhez minél közelebbi ügyekkel kellene foglalkozni, vagyis csak a vizsgálat évével, illetve az azt megelőző évvel.

Javaslatukat két évvel az előtt tették meg, hogy 2012 végén megszűntették a Küiget, illetve az annak keretében működő Központosított Ellenőrzési Szakterületet (KESZ). A NAV-on belül ugyanis azzal támadták őket, hogy a feltárt adóhiánynak csak kis részét tudják visszaszerezni a költségvetésnek. Ez azonban az egész NAV-ra igaz: a megállapított adóhiánynak 5-6 százaléka folyhat be végül, a Küig ennél valóban némileg rosszabb, 3-4 százalékos mutatót produkált, de ez természetes, hiszen sokkal nehezebb ügyek jutottak neki, például konkrétan olyanok, amelyeket a megyei igazgatóságok éppen azért adtak oda, mert ők nem bírtak vele - magyarázta a Népszavának Vancsura.

De más mutatókban, mondjuk az egy fő által behajtott pénzben többszörösen vertük a NAV más részeit - tette hozzá. Másrészt az adócsalás bűncselekmény, nemcsak azért kell üldözni, hogy visszaszerezzék az államnak járó bevételt, hanem azért is, hogy az elkövetőket és másokat visszatartsanak a csalástól. A Küig ellen felhasznált logikával a gyilkosságokat nem kellene üldözni, hiszen az áldozatok nulla százalékát sikerül föléleszteni.

Vancsuráék másik javaslata az informatikai tudás hatékonyabb használatára vonatkozott. A Rapid Ellenőrzési Főosztály ugyanis olyan számítástechnikai hardver- és szoftvereszközöket, eljárásokat vásárolt és fejlesztett, amelyekkel igen hatékonyan tudta üldözni ezeket a csalásokat. Az elkövetők számos nyomot hagynak maguk után gépeieken. Ugyanis számukra is bonyolultak az akár 50-100 céget tartalmazó hálózatok, kell valamilyen nyilvántartás, másrészt tevékenységük legális elemei - bizonylatok, számlák, fuvarlevelek - megfelelő vizsgálattal árulkodóak. A "rapidosok" a cégek számítógépeiről gyorsan és egyszerűen tudták letölteni az adatokat, majd ezeket hatékonyan elemezték. "Ma ilyen tevékenység csak elvétve történik a megyei igazgatóságokon" - állítja Vancsura.

"Én más módszereket dolgoztam ki annak idején az évente ezermilliárdos kárt okozó adócsalások elleni harcra" - mondta lapunknak Horváth András, a NAV-botrányt kirobbantó adó-ellenőrzési szakértő. Elsősorban azt, hogy a hálózatoknál nem szabad megállni a lánc alsóbb elemeinél, a végső haszonhúzókat is vizsgálni kell. Ezek a kereskedelmi láncok ugyanis - kiemelt adózóként - egyfajta védelmet élveznek, így rájuk általában nem terjed ki a vizsgálat - mondta. Ha mindkettőnk módszerét bevezették volna a Küig felszámolása helyett, hatékonyan lehetett volna fellépni - tette hozzá.

Monstre per a CBA-közeli cégcsoport vezetői ellen

Nem kevesebb mint 21 vádlott ellen indult büntetőeljárás tegnap a Győri Törvényszéken abban az áfacsalási ügyben, amelyben egy olyan cégcsoport tulajdonosai, vezetői érintettek, amely több szálon is kapcsolódik a CBA-hoz.

A Portéka ABC Kft.-vel kapcsolatos bűnügyre tavaly év végén az Átlátszó.hu hívta fel a figyelmet. 2011. szeptember 27-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mintegy száz munkatársa 40 helyszínen tartott ellenőrzést és foglalt le dokumentumokat; ezzel egy időben őrizetbe vették az áfacsalással gyanúsított társaság két ügyvezetőjét is, illetve az ügyben érintett más cégek vezetői közül többeket. Zárolták az érintett cégek számláit, és jelentős mennyiségű készpénzt, illetve vagyontárgyakat foglaltak le.

A törvényszék szóvivője, Máté Kinga bíró a hvg.hu-val most azt közölte, adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más cselekmények miatt indult per. A 13 ezer oldalnyi nyomozati anyag szerint a csoport tagjai több milliárd forintos kárt okoztak. A vádirat - ennek ismertetésére három napot szán a bíróság - szerint a két vádlott cége 2008 és 2011 között különféle termékeket, csokoládét, cukrot, étolajat vásárolt a további vádlottak érdekeltségi körébe tartozó cégektől, majd az árut papíron értékesítette egy szlovákiai kft.-nek.

A vevő, amelynek tulajdonosa ugyanehhez a körhöz tartozott, budapesti vállalkozásoknak értékesítette tovább az árut, azok pedig olasz és spanyol társaságoknak, amelyekhez azonban nem érkeztek meg a termékek.

A vádlottak a költségvetést úgy károsították meg, hogy vagy nem fizették meg az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigényelték. A vádirat szerint a legnagyobb így elcsalt összeg közel 2,5 milliárd, a legjelentősebb jogosulatlan visszaigénylés 1,3 milliárd forint volt.

Az ifjabb és idősebb Laki László által irányított és - közvetlenül vagy közvetve - tulajdonolt, a Portékán kívül a Delikát Kft.-t is tartalmazó cégcsoport sok szállal kötődik a CBA-hoz: A Győr-Moson-Sopron megyei CBA üzletek közül számosat üzemeltetnek, de regionális központnak is számítanak a CBA-hálózatán belül, azaz más üzletek rajtuk keresztül állnak franchise-kapcsolatban a CBA-val, Lakiék raktárából látják el a környék CBA-it.