A hazai és külföldi cégek hálózata segítségével elkövetett adó- és járulékcsalások (elsősorban áfacsalások) a professzionális, iparszerű bűnözés körébe tartoznak. Az csalók természetesen nem szeretnének lebukni, így mindent megtesznek a nyomok eltüntetésére, eleve ezt szolgálja a hálózat, de a nem valódi székhelyek, a cég ügyeiről semmit sem tudó külföldi vagy hajléktalan ügyvezetők, a pénzek azonnali továbbutalása és gyors fölvétele készpénzben szintén erre jó. Ezek után nem lehet meglepő, hogy Vancsura István, a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Küig Rapid Ellenőrzési Főosztály vezetője és munkatársai azt javasolták, a jelenhez minél közelebbi ügyekkel kellene foglalkozni, vagyis csak a vizsgálat évével, illetve az azt megelőző évvel.
Javaslatukat két évvel az előtt tették meg, hogy 2012 végén megszűntették a Küiget, illetve az annak keretében működő Központosított Ellenőrzési Szakterületet (KESZ). A NAV-on belül ugyanis azzal támadták őket, hogy a feltárt adóhiánynak csak kis részét tudják visszaszerezni a költségvetésnek. Ez azonban az egész NAV-ra igaz: a megállapított adóhiánynak 5-6 százaléka folyhat be végül, a Küig ennél valóban némileg rosszabb, 3-4 százalékos mutatót produkált, de ez természetes, hiszen sokkal nehezebb ügyek jutottak neki, például konkrétan olyanok, amelyeket a megyei igazgatóságok éppen azért adtak oda, mert ők nem bírtak vele - magyarázta a Népszavának Vancsura.
De más mutatókban, mondjuk az egy fő által behajtott pénzben többszörösen vertük a NAV más részeit - tette hozzá. Másrészt az adócsalás bűncselekmény, nemcsak azért kell üldözni, hogy visszaszerezzék az államnak járó bevételt, hanem azért is, hogy az elkövetőket és másokat visszatartsanak a csalástól. A Küig ellen felhasznált logikával a gyilkosságokat nem kellene üldözni, hiszen az áldozatok nulla százalékát sikerül föléleszteni.
Vancsuráék másik javaslata az informatikai tudás hatékonyabb használatára vonatkozott. A Rapid Ellenőrzési Főosztály ugyanis olyan számítástechnikai hardver- és szoftvereszközöket, eljárásokat vásárolt és fejlesztett, amelyekkel igen hatékonyan tudta üldözni ezeket a csalásokat. Az elkövetők számos nyomot hagynak maguk után gépeieken. Ugyanis számukra is bonyolultak az akár 50-100 céget tartalmazó hálózatok, kell valamilyen nyilvántartás, másrészt tevékenységük legális elemei - bizonylatok, számlák, fuvarlevelek - megfelelő vizsgálattal árulkodóak. A "rapidosok" a cégek számítógépeiről gyorsan és egyszerűen tudták letölteni az adatokat, majd ezeket hatékonyan elemezték. "Ma ilyen tevékenység csak elvétve történik a megyei igazgatóságokon" - állítja Vancsura.
"Én más módszereket dolgoztam ki annak idején az évente ezermilliárdos kárt okozó adócsalások elleni harcra" - mondta lapunknak Horváth András, a NAV-botrányt kirobbantó adó-ellenőrzési szakértő. Elsősorban azt, hogy a hálózatoknál nem szabad megállni a lánc alsóbb elemeinél, a végső haszonhúzókat is vizsgálni kell. Ezek a kereskedelmi láncok ugyanis - kiemelt adózóként - egyfajta védelmet élveznek, így rájuk általában nem terjed ki a vizsgálat - mondta. Ha mindkettőnk módszerét bevezették volna a Küig felszámolása helyett, hatékonyan lehetett volna fellépni - tette hozzá.