Miután ismét erős parlamenti többséget szerzett az előző ciklusban is kormányzó Fidesz-KDNP, már szinte biztosnak tűnik, hogy a paksi atomerőmű bővítése záros határidőn belül megkezdődik. A régi-új kormányzópárt többsége láttán kizárt, hogy az új Országgyűlés felfüggeszti, vagy felülvizsgálja a legalább háromezer milliárd forint költségűre becsült beruházást. Az építkezés leállítását már csak "külső erők" érhetik el - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint az építkezés elindítását megakadályozhatja például, ha az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt a jelenleginél súlyosabb szankciókat vezet be Moszkva ellen az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok. A szóba kerülhet például az oroszországi nagyvállalatok, köztük az új paksi reaktorok építésének a jogát versenytárgyalás nélkül elnyerő orosz állami atomipari óriásvállalat, a Roszatom külföldi mozgásterének a szűkítése. A krími orosz területfoglalást elítélő országok hozhatnak olyan döntést is, hogy megtorló jelleggel visszaszorítják Oroszország exportját, és Moszkvát különösen érzékenyen érintené az atomtechnológia kivitelének megakadályozása. (Anglia és Csehország már meg is kezdte a Roszatommal korábban új reaktorok építésére kötött megállapodásaik felülvizsgálatát.)
A másik akadályozó tényező éppen az előző Orbán-kormány "gazdasági filozófiája" lehet. A Fidesz vezette kabinet ugyanis teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a paksi beruházásnál az EU versenyjogi szabályait. Először is versenytárgyalás nélkül adta oda az építési megbízást a Roszatomnak, ami egy több ezermilliárd forintos építkezésnél szokatlan lépés. Másodszor pedig a kormányzat eddigi kijelentései alapján felmerül a tiltott állami támogatás nyújtásának a gyanúja. Az ilyen versenytorzító szubvenciókat pedig rendszerint nem tűri az EU - jegyezte meg Hegedűs Miklós.
A tiltott állami támogatás akkor valósulna meg, ha a kormány a beruházás költségeit nem engedné érvényesülni a két új 1200 megawattos paksi reaktorban megtermelt áram árában. Erre mind Orbán Viktor kormányfő, mind más vezető pozícióban lévő fideszes politikusok több alkalommal ígéretet tettek. Arra hivatkoztak, hogy az új paksi blokkokban előállított villamosenergiának olcsónak kell lennie a hazai ipar fellendítése érdekében. Márpedig több szakértői számítás szerint a két új reaktorban megtermelt energia ára optimális esetben is legalább a mostani kilowattóránkénti 13 forint körüli "paksi termelői ár" duplája lesz, ha az építési költségek megjelennek az új blokkok áramdíjaiban.
Az építkezés, amelyre az orosz kormány ad kölcsönt, ugyanis minimum tízmilliárd euróba kerül majd és csak az éves törlesztő részletek elérik majd a 250-300 milliárd forintot, s ezeknek a költségeknek be kell épülniük az árakba. Ellenkező esetben ugyanis az EU a a kormány által megvalósított tiltott állami ártámogatás miatt kötelezettségszegési eljárást indíthat országunk ellen. Ez egyébként bekövetkezhet akkor is, ha a Fidesz ipari rezsicsökkentési választási ígéretét teljesítve egyes hazai vállalatoknak csökkenti az áramtarifákat, versenyhátrányba hozva ezzel a többi céget.
Időközben a Greenpeace elkészíttette a március közepén titokban aláírt tíz milliárd eurós orosz-magyar hitelszerződés hivatalos magyar fordítását. A szakértők szerint a dokumentumból kiderül, hogy a megállapodás távolról sem nevezhető Magyarország számára előnyösnek, az pedig erős túlzás, hogy - ahogyan Orbán Viktor is korábban állította - az elmúlt negyven év legjobb üzlete. A szerződéstervezet szerint a lehívott hitel részletekre a kamatot azonnal kell fizetni, a tőketörlesztést az új erőmű átadása után, de legkésőbb 2026-ban kell megkezdeni. A kamat mértéke a tőketörlesztés megkezdéséig 3,95 százalék, utána 7-7-7 évig rendre 4,5, 4,8 és 4,95 százalék.
Az irat szerint - a korábban nyilvánosságra került részleteknek megfelelően -, a lejárt tartozás után az eredeti kamat másfélszeresét kell fizetni, akkor pedig, ha a magyar fél 180 napig nem törleszt, az oroszoknak joguk van a teljes tartozást azonnal követelni. A fordításból az is kiderül, hogy a tízmilliárd eurós kölcsön után a kamat- és a tőketörlesztéseket folyamatosan euróban kell folyósítani, ami azt jelenti, hogy az árfolyamkockázat egyértelműen a magyar államé (miután az állami bevételek forintban keletkeznek, a fizetési kötelezettség pedig euróban lesz).
Az is olvasható a szövegben, hogy minden befogadott számla után, amelynek a teljesítésére a hitelt felhasználják, a számlaérték húsz százalékát a magyar félnek azonnal euróban kell kifizetnie az orosz meghatalmazott számára. Vagyis, először Magyarország fizeti meg a Rosztomnak a teljesítései után a húsz százalékos önrészt, majd a maradék nyolcvan százalékot, az ország által felvett kölcsön terhére az ugyancsak orosz Vnyesekonombank utalja át a Roszatomnak. Így szó sincs arról, hogy a magyar fél bárhogyan is gazdálkodhatna a felvett kölcsönnel.
Vannak a megállapodásban különösen furcsa passzusok is - vélik hozzáértők. A felek feltehetően orosz nyomásra rögzítették például, hogy a kialkudott, de igénybe nem vett hitelösszegre 0,25 százalékos rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetnie országunknak. Így abban az esetben, ha beruházási ütemtervhez képest valami mégsem teljesül, a rendelkezésre tartási jutalékot akkor is fizetni kell. ez pedig súlyos pénzügyi teher lesz abban az esetben, ha csúszik a beruházás. Márpedig a nemzetközi tapasztalatok szerint öt-hat év késedelemmel számolni lehet, ami azt jelenti, hogy az új blokkok nem 2026-ra, hanem 2032-re állnak üzembe. Finnországban például például egy, a hazaihoz hasonló reaktor építése eddig hétéves határidő átlépésnél tart, az ugyancsak készülőben lévő francia atomerőművet pedig már öt éve át kellett volna adni.
A paksi blokkok építése során kialakuló késedelem több százmilliárd, de akár ezer milliárd forintos nagyságrendű költségnövekedést jelenthet. A kölcsönmegállapodás szövege pedig nem hagy kétséget afelől, hogy ennek a pénzügyi terheit kizárólag Magyarország fizeti majd. Emiatt egyes szakemberek optimistának tarják az Együtt PM számításait, amely szerint a paksi beruházással az Orbán-kormány minden magyar család nyakába egymillió forint adósságot tesz. Az pedig ugyancsak, a paktum furcsa vonásai közé tartozik, hogy a felek nem jelölték ki, hogy a vitás kérdésekkel melyik joghatósághoz fordulnak. ehelyett azt írták a megállapodásba, hogy maguk próbálják megoldani a nézeteltéréseket. Ez pedig azért hátrányos Magyarország számára mert a viták elhúzódása miatt is mi fizetünk, az orosz kivitelező pedig csak jól járhat.
A finnek többsége az orosz részvétel ellen
Egyre jobban aggasztja a finneket, hogy orosz hitellel, technológiával és részvétellel épülne új nukleáris erőmű országukban. A Helsinkin Sanomatnak a TNS Galluptól megrendelt, és két héttel az ukrán válság kirobbanása után, de még a Krím annektálása előtt készített közvélemény-kutatása szerint a válaszolóknak csak a harmada véli úgy, hogy a - részben orosz tulajdonba került - Fennovoima cégnek meg kellene adni az engedélyt új atomerőműve építésére, amelyhez a Roszatom szállítaná reaktort.
A negatív reakció egyértelműen az orosz részvételnek szól, mivel általában a válaszolók 55 százaléka értett egyet a nukleáris atomerőművek építésével. Eredetileg éppen azért akarták megépíteni az új erőművet, hogy csökkentsék az ország energiafüggését Oroszországtól, jelenleg azonban éppen egy orosz résztulajdonban levő vállalat építené orosz hitellel és technológiával azt. Elemzők ennek ellenére arra számítanak, hogy a javaslat át fog menni a parlamentben, mert a projekt vezetői olcsó áramot ígérnek.