keresés;roncsok;Malaysia Airlines;

2014-04-09 10:55:00

Napokon belül megtalálhatják a roncsokat

Egyre ígéretesebb jelek érkeznek a március 8-án eltűnt malajziai repülőgépről. A keresést végző ausztrál munkacsoport koordinátora, Angus Houston, perthi sajtóértekezletén azt közölte, újabb jeleket sikerült észlelniük, s majdnem biztos, hogy ezek az MH370-es járattól származnak. Az Ocean Shield az eltelt egy nap alatt két jelet is felfogott. Houston ezért úgy véli, jó helyen keresnek, s folyamatosan szűkíteni tudják a kutatási területet. „Ugyanakkor nem szeretnék semmit sem megerősíteni, mielőtt valaki nem bukkan rá a gép roncsaira” – fejtette ki. Mint mondta, amennyiben valóban a fekete doboz jelzéseiről van szó, úgy már csak napok kérdése a roncsok megtalálása. 

Egyelőre nem tudni, bevetik-e azt a speciális tengeralattjárót, amely a tengerfenéken is képes nyomokat találni. A keresés továbbra is igen nehéz, hiszen a fekete doboz egyre kevesebb és gyengébb jelzést ad. Bár normális működési ideje egy hónap, de akár hetekig is adhat még egy-egy jelzést.

Szerdán is 15 repülőgéppel és 14 hajóval kutattak az ausztrál partokról mintegy 2000 kilométerre lévő szakaszon. A hatóságok azt remélik, hogy az egyébként narancssárga színű fekete doboz segítségével kiderül, miért tért le a menetirányról a Pekingbe tartó járat. A szerkezet a repülési magasságot, a sebességet, a menetirányt, valamint az utolsó két óra pilótafülkében történt kommunikációját tartalmazza. Az okok között továbbra is a szabotázsakciót, illetve a gépeltérítést tartják legvalószínűbbnek.

Egy biztos, a roncsok utáni hajsza lett a világ legköltségesebb kutatása. A New York Times összeállítása szerint az eddigi legdrágább vizsgálatban a 2009-ben, a brazil partoknál eltűnt Airbust keresték. Akkor közel 115 millió euró volt, hogy megtalálják a roncsokat az óceán mélyén. A maláj gép felkutatása azonban ennél is nagyobb költségekkel jár, mert a kutatóhajók költsége elérheti a napi több ezer dollárt, míg egyes felderítőgépek óránként kerülnek ennyibe.

Oh Ei Sun, a szingapúri S. Rajaratnam Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa a hatalmas költségek ellenére azt reméli, hogy a kutatásban résztvevő országok végül nem nyújtják be a számlát a kevésbé jómódú ázsiai országnak – írja a New York Times.