Öndiagnosztika: hátrány vagy előny?

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:12

A fiatalabb korosztálynak "nincs ideje" orvoshoz menni, a 36 és 55 év közöttiek ötöde soha nem megy szakemberhez, ha megbetegszik, az idősebbek túlnyomó része is csak akkor, ha a panaszok súlyosbodnak. Vannak, akik feleslegesnek tartják az orvosi konzultációt, többen az interneten néznek utána betegségüknek, és házi praktikákkal, természetes gyógymódokkal próbálkoznak. 

A Szinapszis Kft. legfrissebb, a WEBBeteg.hu internetes portál megbízásából készített kutatásából az is kiderül, hogy még akkor sem megyünk el orvoshoz, ha félünk a betegségek esetleges következményeitől. A megkérdezettek 36 százaléka egyszerűen úgy válaszolt, hogy nem szeret orvoshoz járni, a válaszadók 12 százaléka pedig egyenesen feleslegesnek tartja az orvosi konzultációt, mondván: úgyis tudják, az orvos milyen kezelést javasolna. Többen is azt válaszolták, hogy nem akarnak gyógyszereket szedni, inkább természetes módszerekhez, házi praktikákhoz folyamodnak. Az internet segítségével ma már mindenki otthon is utánanézhet a jelentkező tüneteknek, betegségnek és a gyógymódoknak, a világháló nyújtotta lehetőségek azonban félrevezetőek is lehetnek.

A kutatásban részt vevő személyek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy panaszainak szinte mindig utánanéz az interneten, ennél jóval többen, 49 százalék igaz csak ritkán, de néha mégis billentyűzetet ragad, hogy többet tudjon meg betegségéről, annak lehetséges gyógymódjairól.

A megkérdezettek 21 százaléka pedig soha nem használja az internetet öndiagnosztika céljából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az internetes keresgélés leginkább a fiatalabb korosztály körében jellemző, azon belül is a nők azok, akik tudatosabban és gyakrabban használják a világhálót. Az utóbbi években az internetes böngészés mellett az okostelefonok és mobil alkalmazások is kiemelkedő szerepet kaptak az egészségügyi információszerzésben. A megkérdezettek 52 százalékának van okostelefonja: a fiatalkorúak, középkorúak fele hallott már olyan alkalmazásokról, amelyekkel akár otthon is ellenőrizheti tüneteit.

A Népszava megkeresésére Meskó Bertalan genetikus, orvosi jövőkutató, az internet valamint a digitális eszközök és a mai orvostudomány kapcsolatának nemzetközileg is elismert szakértője elmondta, hogy a mai orvostársadalom általános véleménye: a beteg lehetőség szerint "ne keresgéljen online".

Ez azonban ma már nem lehet megoldás, hiszen az internet a legegyszerűbb és leggyorsabb információs forrás, a beteg, ha kellőképpen motivált, mindenképpen utána fog nézni egészségügyi problémáinak. Keresgélni fog. Ugyanakkor fontos tisztázni: nem azzal lesz valaki "öngyógyító", ha az interneten tájékozódik, hanem azzal, ha az ott talált információval nem tud mit kezdeni, annak minőségét nem tudja megítélni - ezáltal téves diagnózist állít fel és rossz gyógymódot választ. Ez persze nem jelenti azt, hogy az internet csak félretájékoztat, és hogy az ott található információk egyáltalán nem relevánsak.

Tudni kell jól használni és szelektálni a megtalált információkat. A kutató szerint az orvosi, valamint egészségügyi információ online keresésének akkor vannak előnyei, "ha a páciens tud mit kezdeni a megtalált adatokkal, információval, orvosával partneri viszonyt ápol, akitől azt is meg tudja kérdezni, hogy mely weblapok számítanak hiteles, minőségi orvosi forrásnak. A beteget segíteni kell, hogy ne szemetet találjon".

Kérdés, hogy az orvosok tudnak-e ebben segítséget nyújtani. Meskó szerint az orvosok internethasználata ma még igencsak kezdetleges, a probléma leküzdéséhez pedig egyetlen út vezet: őket is fel kell készíteni, tanítani kell az internet és a digitális eszközök szakszerű használatát. Nem szabad azonban kettéválasztani az interneten kapott segítséget és az orvosi személyes viszonyt - figyelmeztet a kutató. "Az internet nem helyettesít semmit, de ha mindegyik fél ésszerűen és hatékonyan tudja használni, hatalmas segítség és kiegészítés lehet - időt, pénzt, energiát spórolva orvosnak és betegnek is - az egészségügy folyamataiban".

Bérmegállapodás helyett sztrájk lehet a BKV-nál

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:07
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Választ várnak a szakszervezetek a BKV menedzsmentjétől a holnapi tárgyaláson arra, miért rekedtek meg váratlanul a két hónapja zajló, és már a megállapodás közelébe jutott egyeztetések az idei béremelésről - mondta lapunknak a mintegy 11 ezer főt foglalkoztató közlekedési vállalat egyik legnagyobb szakszervezeti szövetségének elnöke. A VTDSZSZ kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, és ha nem történik elmozdulás, akkor tüntetésekre lehet számítani, sőt a sztrájk sem zárható ki, noha a jogszerű munkabeszüntetés lehetőségét rendkívül megnehezíti a hatályos sztrájktörvény - mondta a Népszavának Gulyás Attila elnök.

Ismertetése szerint azután jutottak holtpontra a bértárgyalások, hogy már szinte kész volt egy megállapodás-tervezet, amely várhatóan a munkáltatónak is megfelelt volna és átlagosan, év elejétől visszamenőleg mintegy 3 százalék bértömeg-növekedést jelentett volna. A gondot az okozta, hogy a tavalyi bérmegállapodás alapján a 2013-ban elért megtakarítás felét szétosztották volna a dolgozók között, ám a BKV igazgatóságának a cég jelenlegi vagyonkezelője, a BKK által delegált tagjai részben ebből az összegből akarnák fedezni az idei emelést - jelezte az érdekvédő.

Gulyás szerint nem is erről a 260 millióról folyik a vita, mert az emelést amúgy is csak félévtől adná a BKK, így járulékokkal együtt valójában kétmilliárd forintot spórolnának a dolgozókon, akiknek ez így éves szinten már csak 1,5 százalékos emelést jelentene. Az igazi ok inkább az lehet, hogy igyekeznek lefaragnia a kiadásokat, mert a csökkenő állami támogatás mellett a BKV idei tervezett működési költségéből hiányzik 6 milliárd forint. Ezt erősítette meg lapunknak Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke is, aki úgy vélte, a tavalyi bérmaradvány "beszámítása" az idei emelésbe annyit jelentene: "saját magunk finanszíroznánk a béremelésüket". A BTDSZ egyébként hasonló okok - és a ki nem adott szabadságok - miatt a szegedi közlekedési cégnél már sztrájkbizottságot alakított - tette hozzá.

A lapunk birtokába került BKV-s megállapodás-tervezet szerint egyébként a havi bruttó 350 ezer forint alatt kereső munkavállalók havi 7500 forint bérfejlesztéssel számolhatnának, továbbá kapnának egyszeri 18 000 forintot, és Erzsébet-utalványban havi 5000 forintot. Év végén pedig, ha a társaság év közbeni működése megtakarítással jár, akkor ennek terhére egyszeri 36 ezer forint juttatást is kaphatnak a dolgozók a tervezet szerint. Tavaly olyan bérmegállapodást sikerült kialkudni, amely átlagosan 5 százalékkal magasabb jövedelmet garantált áprilistól a dolgozóknak - havi bruttó 10 ezer forint bérfejlesztést, plusz havi 5 ezres étkezési utalványt -, továbbá szintén szólt az év közbeni megtakarítás szétosztásáról.

Eközben a BKV-nál működő másik - a menedzsmenttel külön kollektív munkaügyi vitát folytató - érdekképviseleti szövetség, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, Nemes Gábor bejelentette: ők már sztrájkbizottságot alakítottak a BKV-nál.

Szerző

Bérmegállapodás helyett sztrájk lehet a BKV-nál

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:07
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Választ várnak a szakszervezetek a BKV menedzsmentjétől a holnapi tárgyaláson arra, miért rekedtek meg váratlanul a két hónapja zajló, és már a megállapodás közelébe jutott egyeztetések az idei béremelésről - mondta lapunknak a mintegy 11 ezer főt foglalkoztató közlekedési vállalat egyik legnagyobb szakszervezeti szövetségének elnöke. A VTDSZSZ kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, és ha nem történik elmozdulás, akkor tüntetésekre lehet számítani, sőt a sztrájk sem zárható ki, noha a jogszerű munkabeszüntetés lehetőségét rendkívül megnehezíti a hatályos sztrájktörvény - mondta a Népszavának Gulyás Attila elnök.

Ismertetése szerint azután jutottak holtpontra a bértárgyalások, hogy már szinte kész volt egy megállapodás-tervezet, amely várhatóan a munkáltatónak is megfelelt volna és átlagosan, év elejétől visszamenőleg mintegy 3 százalék bértömeg-növekedést jelentett volna. A gondot az okozta, hogy a tavalyi bérmegállapodás alapján a 2013-ban elért megtakarítás felét szétosztották volna a dolgozók között, ám a BKV igazgatóságának a cég jelenlegi vagyonkezelője, a BKK által delegált tagjai részben ebből az összegből akarnák fedezni az idei emelést - jelezte az érdekvédő.

Gulyás szerint nem is erről a 260 millióról folyik a vita, mert az emelést amúgy is csak félévtől adná a BKK, így járulékokkal együtt valójában kétmilliárd forintot spórolnának a dolgozókon, akiknek ez így éves szinten már csak 1,5 százalékos emelést jelentene. Az igazi ok inkább az lehet, hogy igyekeznek lefaragnia a kiadásokat, mert a csökkenő állami támogatás mellett a BKV idei tervezett működési költségéből hiányzik 6 milliárd forint. Ezt erősítette meg lapunknak Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke is, aki úgy vélte, a tavalyi bérmaradvány "beszámítása" az idei emelésbe annyit jelentene: "saját magunk finanszíroznánk a béremelésüket". A BTDSZ egyébként hasonló okok - és a ki nem adott szabadságok - miatt a szegedi közlekedési cégnél már sztrájkbizottságot alakított - tette hozzá.

A lapunk birtokába került BKV-s megállapodás-tervezet szerint egyébként a havi bruttó 350 ezer forint alatt kereső munkavállalók havi 7500 forint bérfejlesztéssel számolhatnának, továbbá kapnának egyszeri 18 000 forintot, és Erzsébet-utalványban havi 5000 forintot. Év végén pedig, ha a társaság év közbeni működése megtakarítással jár, akkor ennek terhére egyszeri 36 ezer forint juttatást is kaphatnak a dolgozók a tervezet szerint. Tavaly olyan bérmegállapodást sikerült kialkudni, amely átlagosan 5 százalékkal magasabb jövedelmet garantált áprilistól a dolgozóknak - havi bruttó 10 ezer forint bérfejlesztést, plusz havi 5 ezres étkezési utalványt -, továbbá szintén szólt az év közbeni megtakarítás szétosztásáról.

Eközben a BKV-nál működő másik - a menedzsmenttel külön kollektív munkaügyi vitát folytató - érdekképviseleti szövetség, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, Nemes Gábor bejelentette: ők már sztrájkbizottságot alakítottak a BKV-nál.

Szerző