A Szinapszis Kft. legfrissebb, a WEBBeteg.hu internetes portál megbízásából készített kutatásából az is kiderül, hogy még akkor sem megyünk el orvoshoz, ha félünk a betegségek esetleges következményeitől. A megkérdezettek 36 százaléka egyszerűen úgy válaszolt, hogy nem szeret orvoshoz járni, a válaszadók 12 százaléka pedig egyenesen feleslegesnek tartja az orvosi konzultációt, mondván: úgyis tudják, az orvos milyen kezelést javasolna. Többen is azt válaszolták, hogy nem akarnak gyógyszereket szedni, inkább természetes módszerekhez, házi praktikákhoz folyamodnak. Az internet segítségével ma már mindenki otthon is utánanézhet a jelentkező tüneteknek, betegségnek és a gyógymódoknak, a világháló nyújtotta lehetőségek azonban félrevezetőek is lehetnek.
A kutatásban részt vevő személyek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy panaszainak szinte mindig utánanéz az interneten, ennél jóval többen, 49 százalék igaz csak ritkán, de néha mégis billentyűzetet ragad, hogy többet tudjon meg betegségéről, annak lehetséges gyógymódjairól.
A megkérdezettek 21 százaléka pedig soha nem használja az internetet öndiagnosztika céljából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az internetes keresgélés leginkább a fiatalabb korosztály körében jellemző, azon belül is a nők azok, akik tudatosabban és gyakrabban használják a világhálót. Az utóbbi években az internetes böngészés mellett az okostelefonok és mobil alkalmazások is kiemelkedő szerepet kaptak az egészségügyi információszerzésben. A megkérdezettek 52 százalékának van okostelefonja: a fiatalkorúak, középkorúak fele hallott már olyan alkalmazásokról, amelyekkel akár otthon is ellenőrizheti tüneteit.
A Népszava megkeresésére Meskó Bertalan genetikus, orvosi jövőkutató, az internet valamint a digitális eszközök és a mai orvostudomány kapcsolatának nemzetközileg is elismert szakértője elmondta, hogy a mai orvostársadalom általános véleménye: a beteg lehetőség szerint "ne keresgéljen online".
Ez azonban ma már nem lehet megoldás, hiszen az internet a legegyszerűbb és leggyorsabb információs forrás, a beteg, ha kellőképpen motivált, mindenképpen utána fog nézni egészségügyi problémáinak. Keresgélni fog. Ugyanakkor fontos tisztázni: nem azzal lesz valaki "öngyógyító", ha az interneten tájékozódik, hanem azzal, ha az ott talált információval nem tud mit kezdeni, annak minőségét nem tudja megítélni - ezáltal téves diagnózist állít fel és rossz gyógymódot választ. Ez persze nem jelenti azt, hogy az internet csak félretájékoztat, és hogy az ott található információk egyáltalán nem relevánsak.
Tudni kell jól használni és szelektálni a megtalált információkat. A kutató szerint az orvosi, valamint egészségügyi információ online keresésének akkor vannak előnyei, "ha a páciens tud mit kezdeni a megtalált adatokkal, információval, orvosával partneri viszonyt ápol, akitől azt is meg tudja kérdezni, hogy mely weblapok számítanak hiteles, minőségi orvosi forrásnak. A beteget segíteni kell, hogy ne szemetet találjon".
Kérdés, hogy az orvosok tudnak-e ebben segítséget nyújtani. Meskó szerint az orvosok internethasználata ma még igencsak kezdetleges, a probléma leküzdéséhez pedig egyetlen út vezet: őket is fel kell készíteni, tanítani kell az internet és a digitális eszközök szakszerű használatát. Nem szabad azonban kettéválasztani az interneten kapott segítséget és az orvosi személyes viszonyt - figyelmeztet a kutató. "Az internet nem helyettesít semmit, de ha mindegyik fél ésszerűen és hatékonyan tudja használni, hatalmas segítség és kiegészítés lehet - időt, pénzt, energiát spórolva orvosnak és betegnek is - az egészségügy folyamataiban".