Bátmonostori hármas gyilkosság - A bíró szabadsága az AB-hez fordulni

A bírói szabadság, függetlenség része az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetősége - jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán Szegeden.

Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.

Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is. Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke.

Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke. Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.

A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.

A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált. Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja az eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.

Szerző

A csokinyúl kiütötte a csokimikulást

Publikálás dátuma
2014.04.09. 16:48
Képünk illusztráció. Fotó: Stuart Franklin/Bongarts/Getty Images
A Magyar Édességgyártók Szövetsége a minőségi termékek részesedésének növekedése mellett mennyiségben és értékben is a tavalyihoz hasonló húsvéti forgalomra számít, nagyjából 900 tonna csokoládéfigura kelhet el és a forgalom értéke 3 milliárd forint körül alakulhat - közölte Benke Anna, a szövetség titkára az MTI érdeklődésére.

Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetsége titkárának tájékoztatása szerint a tavalyi, több mint 900 tonna húsvéti csokifigura-forgalom egyharmaddal haladta meg például a csokimikulások mennyiségét. Kiemelte, hogy a minőségi termékek részesedése tovább nőtt a húsvéti édességek belföldi piacán is: míg világszinten a csokoládéfigurák alig több mint fele készül valódi csokoládéból, a Magyarországon kapható figurák több mint 90 százaléka már nem tartalmaz bevonómasszát és valódi csokoládéból készül.

A húsvéti népszerűségi listát a csokitojások vezetik: az összes eladott figura 50 százalékát teszik ki, utánuk következnek 45 százalékkal a nyulak. A bárányok, kacsák és csokicsibék lemaradtak, együttesen is csak 5 százalékot tudhatnak a magukénak. Nem csak mennyiségben, de értékben is a tojás vezet. Az pedig csak tévhit, hogy a csokinyuszik ugyanazzal a gyártóformával készülnének, mint a télapók, csak másként lennének csomagolva - mondta.

A szövetség adatai szerint a fogyasztók húsvét környékén az egyébként szokásosnál kétszer több darált háztartási kekszet vásárolnak, összesen több mint 400 tonnát. Ezt a hidegen készíthető, keksz alapú édességek népszerűségével magyarázták.
A sós ropogtatnivalók fogyasztása is megnő: az ünnepek idején 2 millió zacskó chips fogy Magyarországon, elsősorban a legnépszerűbb, hagymás-tejfölös, sajtos, és paprikás ízekben.

A szövetség adatai szerint csokoládéból Magyarországon fejenként 3,2 kilogramm fogyott tavaly. Az egy főre jutó fogyasztás az EU-ban 6,5 kilogramm, az Egyesült Államokban pedig 5,5 kilogramm volt 2013-ban. A Magyar Édességgyártók Szövetsége 24 Magyarországon működő édesipari vállalatot képvisel, amelyek a piac több mint 85 százalékát fedik le. A magyar édességipar egyik meghatározó szereplője, a Nestlé Hungária Kft. az idei szezonra több mint 1800 tonna húsvéti csokoládét gyártott a diósgyőri üzemében, ennek közel 90 százalékát exportra.

A Nestlé szerdai közleménye szerint évről-évre nő a csokoládéfigurák iránti kereslet: míg 2012-ben összesen közel 3100 tonna édesség hagyta el a cég egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigura készítésre specializálódott gyártóegységét, 2013-ban több mint 3600 tonna húsvéti és karácsonyi csokifigurát gyártottak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ennek fele a húsvéti szezonra készült. A Diósgyőrben készült csokifigurák a hazai boltok polcai mellett Chilétől Kanadáig, Új-Zélandtól Máltáig 4 kontinens több mint 20 országában vannak jelen.

A közleményben Jean-Pierre Polanen, a szerencsi és diósgyőri Nestlé gyárak igazgatója kifejtette: a német piacra főként különlegességeket, például mentolos étcsokoládés, illetve gabonapehellyel dúsított tejcsokoládés édességet szállítanak Diósgyőrből. A csokoládék mérete terén is nagyot változott a piac: míg 10 évvel ezelőtt a 200-300 grammos csokinyuszikra is igény volt, addig az utóbbi 3 évben az 50 gramm alatti termékek népszerűsége nőtt - tette hozzá.

A termelés növekedésével párhuzamosan 2013-ban 32 százalékkal, 103-mal emelkedett a munkavállalók száma a diósgyőri gyárban, ahol a különlegesebb formákat kézzel csomagolják.

Szerző

Kelendő a magyar bárány

Publikálás dátuma
2014.04.09. 16:19
Képünk illusztráció. Fotó: Matt Cardy/Getty Images
Jobb ára van a magyar báránynak mint tavaly, mintegy 5-10 eurócenttel drágább kilónként - közölte a Juh Terméktanács elnöke. Bátor Árpád elmondta, hogy  ebben az évben a vevők elsősorban a nagyobb élősúlyú bárányokat keresik, főként a 20-24, illetve a 24-27 kilogramm közötti állatokat.

 A húsvéti ünnepekre mintegy 150-170 ezer magyar bárányt értékesítenek külföldön. Ez a magyar éves bárányexport 30-40 százaléka. Most egy kilogramm bárányért 2,8-3,0 eurót (840-900 forintot) adnak a kereskedők.

A bárányok eladásából évente mintegy 8,5 milliárd forint származik. Ez a bevétel adja a magyar juhászat összes árbevételének mintegy 85 százalékát. A magyar bárányok mintegy 95 százalékát kiviszik az országból. Elsősorban Olaszország a legfontosabb felvevő piac, de mutatkozik kereslet a magyar bárányok iránt Franciaországban és Németországban is.

Magyarországon jelenleg mintegy 900 ezer anyajuh van. Ez 3-5 százalékkal több, mint az előző évben - közölte a terméktanács elnöke.

Szerző