Feketemunka vagy inkább zöld adó?

Andor László magyar uniós biztos e héten már másodszor állt Brüsszelben az újságírók elé, ezúttal a feketemunka elleni uniós platform létrehozását jelentette be. E szervezet uniós szinten hangolná össze - munkaügyi felügyelők, társadalombiztosítási és adószakemberek bevonásával -, a feketemunka (be nem jelentett munkavégzés) elleni küzdelmet.

Az Eurobarometer 2013-as felmérése és más kutatások szerint a feketemunka minden uniós tagállamban jelen van, s egyáltalán nem csak a volt szocialista országokra jellemző. Míg uniós átlagban a GDP 14,9 százalékét teszi ki, a három, korrupciómentesnek tartott északi országban (Svédország, Dánia, Finnország) is eléri a 13-14 százalékot.

Sőt, bruttó összegben ténylegesen számolva nagyobb, mint a szegényebb tagállamokban, ahol ugyanakkor az alacsonyabb helyi GDP-hez mérve magasabb a feketemunka aránya. Ez Magyarországon 22,5 százalék, ami nagyjából félúton van az uniós átlag és a 32 százalékos bolgár rekord között. Ennyivel kevesebb pénz jut társadalombiztosításra, közoktatásra és más, mindannyiunk javát szolgáló közösségi szektorokra.

Az idők változásának megfelelően a feketemunka aránya a háztartási, takarítási szolgáltatásokban, a házi idős- és beteggondozásban nőtt, s az egyre divatosabb önfoglalkoztatás, mikrovállalkozás is újfajta lehetőségeket teremtett az adóterhek elkerülésére. Ha a munkajövedelmek megadóztatása helyett sikerülne áttérni a zöld adóra, vagyis az energiafelhasználást, a szén-dioxid-kibocsátást, a hulladékképzést és más környezetszennyező tevékenységeket adóztatnánk meg, akkor a feketemunka fogalma értelmét vesztené.