Feketemunka vagy inkább zöld adó?

Andor László magyar uniós biztos e héten már másodszor állt Brüsszelben az újságírók elé, ezúttal a feketemunka elleni uniós platform létrehozását jelentette be. E szervezet uniós szinten hangolná össze - munkaügyi felügyelők, társadalombiztosítási és adószakemberek bevonásával -, a feketemunka (be nem jelentett munkavégzés) elleni küzdelmet.

Az Eurobarometer 2013-as felmérése és más kutatások szerint a feketemunka minden uniós tagállamban jelen van, s egyáltalán nem csak a volt szocialista országokra jellemző. Míg uniós átlagban a GDP 14,9 százalékét teszi ki, a három, korrupciómentesnek tartott északi országban (Svédország, Dánia, Finnország) is eléri a 13-14 százalékot.

Sőt, bruttó összegben ténylegesen számolva nagyobb, mint a szegényebb tagállamokban, ahol ugyanakkor az alacsonyabb helyi GDP-hez mérve magasabb a feketemunka aránya. Ez Magyarországon 22,5 százalék, ami nagyjából félúton van az uniós átlag és a 32 százalékos bolgár rekord között. Ennyivel kevesebb pénz jut társadalombiztosításra, közoktatásra és más, mindannyiunk javát szolgáló közösségi szektorokra.

Az idők változásának megfelelően a feketemunka aránya a háztartási, takarítási szolgáltatásokban, a házi idős- és beteggondozásban nőtt, s az egyre divatosabb önfoglalkoztatás, mikrovállalkozás is újfajta lehetőségeket teremtett az adóterhek elkerülésére. Ha a munkajövedelmek megadóztatása helyett sikerülne áttérni a zöld adóra, vagyis az energiafelhasználást, a szén-dioxid-kibocsátást, a hulladékképzést és más környezetszennyező tevékenységeket adóztatnánk meg, akkor a feketemunka fogalma értelmét vesztené.

Lesz céges rezsivágás?

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:16
Újabb fenntarthatatlan rezsicsökkentés jön? FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A választások hevében a kormányzat a vállalkozóknak is energiaárcsökkentést ígért. A kérdés a hogyan, mert az uniós szabályok szerint a cégek áram- és a gázdíjait nem határozhatja meg  az állam. Szakértők szerint a lakosságnak, illetve az adófizetőknek túlzottan sokba kerülne az energia díjak "társadalmasítása". A szakmai érdekképviselet szerint nem minden vállalkozónak kellene ártámogatást kapnia.

Nem értelmezhető az a fideszes ígéret, amely szerint a jövőben a vállalkozói körben is csökkenti az energiaárakat a kormányzat. A 2009-ben elfogadott uniós szabályok szerint ugyanis az Európai Uniós (EU) tagországok kormányai csak a lakossági és a mikrovállalkozói körben avatkozhatnak be az árakba, a közepes és a nagyméretű cégek estében ezt nem tehetik meg - állítják iparági szakértők. A hazai kisvállalkozók zöme egyébként is a lakosságot is ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatóktól vételezi az áramot és a gázt, ezek a szolgáltatók pedig csak a kormány által szabott, kedvezményes tarifákon értékesíthetik az energiát.

A szakértők szerint jobban járnának a vállalkozók - és a lakosság is - abban az esetben, ha a kormány engedné érvényesülni a hazai tarifákban a piaci folyamatokat. Az elmúlt időszakban ugyanis mind az áram, mind a gáz esetében jelentős - az áram esetében például 20 százalék feletti - árcsökkenés következett be az EU-ban.

A lakosságnak, illetve az adófizetőknek lenne a legrosszabb üzlet, ha a kormány valamennyi energiaszolgáltatót nonprofit vállalkozássá alakítana és "társadalmasítaná" az energiaköltségeket - véli szakértőnk. Abban az esetben ugyanis az történne, hogy az adózók által - a vállalatok államosítására, vagy azok veszteségeinek a kompenzálására - az energiaszektorba befektetett pénz nulla hozamot hozna. Miközben az állam jelenleg hozzávetőleg hat százalék körüli kamatot fizet az államháztartás külső finanszírozóinak. Így az adófizetőknek évről- évre a kamatszinttel megegyező vesztesége keletkezne a nonprofittá tett energiaszektoron, ami fenntarthatatlan.

A szakemberek szerint ugyan a lakossági és a mikrovállalkozói kört kiszolgáló, energiakereskedelemmel foglalkozó cégek működése nonprofittá tehető, a vezetékeket üzemeltető úgynevezett hálózati társaságok esetében azonban ez nem törtéhet meg. Az ilyen vállalatok birtokában ugyanis mintegy 1300 milliárd forint eszközállomány - például cső, illetve áramvezeték - van. Ekkora értékű befektetés után pedig nem vonhatja el a kormányzat profitot, mert azzal egyebek mellett megszegné a nemzetközi befektetés-védelmi egyezményeket, így perek sokaságával és garantált elmarasztalással nézne szembe.

Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének a főtitkára elmondta: a hazai vállalkozók versenyképességének a javítása érdekében szükségesnek tartaná a cégek energiatarifáinak a csökkentését. Ezt azonban túlzottan drága lenne minden vállalkozóra kiterjeszteni. Ehelyett szelektíven kellene kompenzációt nyújtani aszerint, hogy az adott társaság mekkora foglalkoztató. Emellett az energiaár-támogatások odaítélésénél ösztönöznie kellene a kormányzatnak azt is, hogy az adott cég minél energiatakarékosabb technológiákat alkalmazzon. A főtitkár hozzátette: egyenlőre a kormányzat nem kérte ki a szervezetük véleményét a "vállalkozói rezsicsökkentéssel" kapcsolatban.

Emlékezetes: legutóbb Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány szándékában áll a vállalati szektor energiaárainak a csökkentése. A miniszter azonban a tarifacsökkentések mikéntjéről nem beszélt. Így csak találgatni lehet, hogy a kabinet milyen vállalkozói körben, hogyan és mikortól csökkentene rezsit.

Szerző

Elegük van a gazdáknak

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:15
A hortobágyi gazdák küzdeni akarnak a jogaikért FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Orbán Viktor a választások utáni időszakra is harcot hirdetett a magyar termőföld védelmében. Egyre több gazda érzi úgy, hogy a miniszterelnök egy hozzá hű szűk kör érdekében ellenük is védi még a saját birtokaikat is. Április végéig kellene létrehozni a földpiacon szinte teljhatalommal bíró földbizottságokat, miközben az ehhez szükséges rendeleteknek se hírük, se hamvuk.

Több frontot is nyitott a miniszterelnök a termőföld védelmében: a spekulánsok és az "osztrák" vircsaft" szereplői ellen. A csata mérlege egyelőre azonban a magyar gazdák vereségét mutatja. Alulmaradtak a Fidesz holdudvarához tartozó különféle vállalkozókkal szemben az állami földbérletpályázatoknál, de a hivatalos propaganda szerint az ő érdekeiket szolgáló földforgalmi törvény is ellenük fordulhat.

Május 1-jétől már kizárólag a települési földbizottságok hozzájárulásával lehet termőföldet adni-venni. Ezzel egyebek mellett az a gond, hogy a gazdáknak március közepéig kellett volna jelentkezniük a földbizottságokba, ám erről az érintettek többsége semmit sem tudott. Ráadásul a kormányzat adós maradt a földbizottságok működését szabályozó rendeletekkel. A törvény szerint ha a helyi termelők nem alakítják meg április végéig a bizottságokat, az agrárkamara területi bizottságai hozzák létre azokat.

Harangozó Gábor szocialista agrárszakpolitikus szerint a földbizottságok azt a célt szolgálják, hogy annak a kiválasztott középbirtokosi rétegnek a kezébe kerüljön a föld, amelynek képviselői a Fidesszel jó kapcsolatokat ápolnak, így ők lehetnek a fő munkáltatók a falvakban. Az sem véletlen, hogy a kormányzat nem sietett a gazdákat tájékoztatni a földbizottságok megalakításáról, és arra játszanak, hogy a Fideszhez köthető gazdaszervezet, a Magosz kádereivel alaposan feltöltött agrárkamara emberei alakíthassák meg a földbizottságokat.

Szilágyi László ebesi gazda a Népszavának elmondta, senki nem tájékoztatta őket a földbizottság alakításáról. Úgy vélte, ezekben a helyi gazdáknak és agrárszakembereknek is részt kellene venniük, mert az agrárkamara erre alkalmatlan. Más gazdák attól tartanak, a vitatott legitimitású kamara politikai elfogultsága sem kizárható. A szervezet vezetőit, testületeit ugyanis becslések szerint a kötelezően beléptetett tagság mindössze 7 százaléka választotta meg. A többség gyakorlatilag bojkottálta a választást, mert kizárólag a Magosz listájára lehetett szavazni. Az ebesi állattartó közölte: nem fogják annyiban hagyni, ha őket kihagyják a földbizottságokból.

A kormányzat gyakran hangoztatott érve, hogy több nyugat-európai országban is vannak hasonló bizottságok. Franciaországban szigorú normatív szabályozás alapján döntenek a helyi földbizottságok, míg a magyar jogszabály teljesen szabad kezet ad a bizottságoknak, semmilyen törvényi feltételnek nem kell megfelelniük - hívta fel a figyelmet az alapvető különbségre Harangozó. Ez a korrupció melegágya. A szocialista politikus az állami földbérletpályázatokat hozta fel példaként, ahol az üzemgazdasági terveket is szubjektív módon pontozták, így a hatalom számára kedves bennfentesek jutottak földhöz.

A kamarán keresztül a földeladásra vonatkozó hirdetmények gyorsan "avatott" kezekbe kerülhetnek, és akár az ország távoli pontjairól is jelentkezhetnek vevők, akiket a földbizottság "kamarás" tagjai alkalmasnak találhatnak a föld megvásárlására. A szakemberek azt várják, hogy az integrációs törvény hamarosan az új Országgyűlés elé kerülhet.

Húzódik a hortobágyi döntés

Május végéig zárhatja le a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérletpályázataival kapcsolatos vizsgálatot - tudta meg a Népszava. A nemzeti parkban több ezer birka, szarvasmarha maradt legelő nélkül, mert az évek, évtizedek óta ott állatot tartó gazdák közül sokan egyetlen négyzetmétert sem nyertek a pályázaton.

A kisemmizett gazdák szerint néhány, jól behatárolható, egymással is kapcsolatban álló érdekcsoport nyerte el a területek nagy részét. Az óriási felháborodás hatására a miniszterelnök vizsgálatot rendelt el. A hortobágyi pályázatok ügyével már egy osztrák rádió is foglalkozott. Egyre nagyobb a nyomás a kormányzaton, hogy új pályázatokat írjon ki, de ehhez mindenképpen meg kell várni a Kehi jelentését.

Kérhető az egységes területalapú támogatás

Tegnaptól van lehetőség arra, hogy az agrárium szereplői egységes kérelmet nyújtsanak be a legtöbb gazdálkodót érintő, egységes területalapú támogatás, valamint további 26 jogcímen elérhető támogatás igénybevételéhez - hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a honlapján.

Az egységes kérelmeket elektronikus úton, a hivatal honlapján (www.mvh.gov.hu) lévő "e-Egységes kérelem" menüponton keresztül, ügyfélkapus bejelentkezés után lehet kitölteni és beadni. A benyújtás határideje május 15., aki ezután nyújtja be kérelmét, annak munkanaponként egy százalékkal csökken az elfogadott támogatási összeg. A június 10. után beérkezett kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja - közölte a hivatal.

Jöhet majd az olcsó ukrán tojás
Az eddiginél is jelentősebb árcsökkenéstől tartanak a baromfi- és tojástermelők, miután az unió vámmentessé tenné az ukrán mezőgazdasági cikkeket az EU-ban - írta a Magyar Nemzet.
A Baromfi Terméktanácsnál a Népszava kérdésére megerősítették, hogy az ukrán baromfi és tojás vámmentes exportja ugyan nem lebecsülendő veszély, de túlbecsülni sem szabad. Jelenleg az Ukrajnából Magyarországra irányuló agrárbehozatal nem meghatározó. Ha Kijev és Brüsszel között létrejönne a megállapodás, évi mintegy 700 millió tojást szállíthatna észak-keleti szomszédunk az egész unióba. Kétségtelenül okozhatna némi zavart egy jelentősebb mennyiségű import a hazai piacon, de a magyar termelők évi 2 milliárd tojást kínálnak. A brojlercsirke-ágazat most fellendülőben van Magyarországon, de azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajnában nagy baromfitelepek találhatók.
A terméktanácsnál úgy vélik, ha Ukrajna megkapja a vámmentességet, akkor az ottani termelőktől is meg kellene követelni, hogy tegyenek eleget az uniós állatjóléti, állategészségügyi előírásoknak, hogy egyenlő feltételekkel versenyezhessenek a két ország termelői. Az olcsóbb termék a magyar termelőket a hatékonyság és a versenyképesség erősítésére sarkalhatja, ám az ukrán importnál jelenleg égetőbb gondjai is vannak a baromfi-, illetve tojáságazatnak.
Egyebek mellett a 27 százalékos áfa, ami az élő, illetve félsertés áfájának 5 százalékra csökkentésével a baromfipiacra terelheti át az áfacsalókat, növelheti meg a feketekereskedelem amúgy sem alacsony arányát.

Szerző