Az arkangyal készen áll?

A négyméteres Gábriel arkangyal már kész a Szabadság térre tervezett megszállási emlékműből; a bronz főalak értesüléseink szerint egy raktárban pihen. A másik főalakról, a birodalmi sasról nincs hír, de szakmai forrásaink szerint vélhetően már az egész szoborcsoportnak kész kell lennie, ha május végig avatni akarják, hiszen egy ilyen nagy munka egy-másfél évig is eltarthat.

Egy raktárban áll készen a Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékmű több darabja - értesült a Népszava. Informátorunk szerint a raktárban van például a vitatott szoborcsoport főalakja, Gábriel arkangyal négy méter magas, bronzba öntött alakja. A másik főalakot, a birodalmi sast nem látta, de szerinte készen kell lennie, hiszen egy ilyen szobor elkészítése másfél-két évet vesz igénybe. A szoborról bejelentés és előzetes egyeztetés nélkül döntött a kormány, ami a tavaly december 31-i Magyar Közlönyből derült ki. Akkor még átadási határidőként március 19-ét, Magyarország megszállásának 70. évfordulóját jelölték meg, később ezt módosították és tolták el május 31-re.

Megírtuk: azzal, hogy a parlamenti választás után mindössze két nappal, kedden a munkások hozzáláttak a terület elkerítéséhez, és a terep előkészítéséhez a Szabadság téren, Orbán Viktor és kormánya másodszor verte át a Mazsihiszt ez ügyben. Először azzal, hogy februárban a miniszterelnök a más mellett éppen a tervezett '44-es emlékművel szembeni aggályaiknak hangot adó szervezetnek késve - a választási kampányt véhetően tudatosan bevárva - írt válaszlevelében elodázta az egyeztetést, miközben csupán a választások utánra halasztotta az avatást. Akkor jelent meg a Magyar Közlönyben másodszor az emlékművel kapcsolatos döntés: az átadás május 31-re történő halasztásáról szóló. Másodszor pedig most, hiszen a választás és a húsvéti ünnepek utánra ígért egyeztetést be sem várva kezdtek bele a munkába.

A Szabadság téren eközben csütörtök reggelre ismét felállították a munkások a kordont. Azonnal megjelentek a tiltakozók, akik be akartak hatolni az építési területre. Erre a munkások le-, a rendőrök pedig felvonultak. Ez megy két napja: amit felhúznak nappal, azt lerombolják este. A munkaterületet határoló kerítést kedden és szerdán is elbontotta több száz tiltakozó - köztük a Liberálisok, a DK, az Együtt-PM és az MSZP politikusai, szimpatizánsai, közéleti személyiségek -, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat. Megütközött a kormány hozzáállásán a Mazsihisz is. Heisler András elnök jelezte: "ha a miniszterelnök semmibe veszi saját ígéretét, akkor nincs tárgyalási alap". Hozzátette, az emlékműhöz való makacs ragaszkodást eddig rá lehetett fogni a kampányra, szavazatszerzésre, de kétharmaddal már a Fidesz ezt szerinte "önmagáért" csinálja.

A bruttó mintegy 270 millió forintba kerülő emlékmű csaknem 20 tonnát nyomna, így nagyobb teherbírásúra kell átépíteni a Szabadság tér alatti mélygarázs támfalát, nehogy a szobor súlya alatt beszakadjon a födém. A tervdokumentációból kiderül, hogy a Lipót Garázs jelenlegi támfalát le kell bontani és megerősítve - 60 centivel magasabra - újjá kell építeni, hogy elbírja a szoborkompozíciót. Erre utalnak a téren kezdett munkálatok is, hiszen a munkások eltávolították a mélygarázs támfalának díszkő-borítását, hogy megerősítsék.

Az emlékmű Párkányi Raab Péter munkája: a szobrász készített már Wass Albert szobrot és Trianon-emlékművet is. Ezúttal két fő elemnek Gábriel arkangyalt és a birodalmi sast képzelte el: az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas kapuzatban állnak, jelentésük pedig: "a Harmadik birodalom, illetve az azt megjelenítő náci szimbólum, a birodalmi sas (...) bekebelezi Magyarországot, hogy megbéklyózza, gúzsba kösse lakosait".

Zoltai távozása "komplex ügy"

A helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának lemondásához - mondta a Mazsihisz elnöke az MTI-nek. Heisler András azután nyilatkozott, hogy bár a hivatalos magyarázat szerint az emlékmű körüli botrány viselte meg az ügyvezetői posztot 1991 óta betöltő Zoltait, a Szombat című zsidó kulturális és politikai folyóirat ugyanakkor azzal is összefüggésbe hozta a távozást, hogy a napokban lezárult a Budapesti Zsidó Hitközség átvilágítása.

Heisler erre azt mondta, "Zoltai döntésében szerepet játszhatott a személyes megfontolás, szakmai meggondolások, valamint a Mazsihisz gazdálkodásának átvilágítása és a jövőbeli feladatok ismerete is". Hozzátette: a hírekkel ellentétben azonban az átvilágítás nem érintette a Kozma utcai temetői visszaélések ügyét, amelyben amúgy rendőrségi nyomozás is indult. Az elnök megjegyezte még, hogy Zoltainak "a napokban volt egy nagyon indulatos nyilatkozata" az emlékműről. Alighanem arra gondolt, amit az ügyvezető a Népszavának mondott: "Amit építenek estig, azt az állampolgári engedetlenség jeleként, ha kell, lebontom reggelig, még ha börtönbe is csuknak érte - holokauszt-túlélőként legfeljebb 70 év után ismét bezárnak".

Népszavazás: 6-7 ezer voks kell

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselőtestülete hozzon olyan határozatot, melyben visszavonja a tulajdonosi hozzájárulását a Magyarország német megszállásának emléket állító (szobor) Budapest, V. kerület Szabadság térre történő elhelyezéséhez?" Ezt a hitelesítendő kérdést nyújtotta be a helyi választási bizottsághoz az aláírásgyűjtő ív mintapéldányával együtt Steiner Pál szocialista politikus.

Ahhoz, hogy egyáltalán lehessen népszavazást tartani erről, a kérdés és az ív hitelesítését követően a 26 058 lakosú V. kerület népességének legalább 25 százalékának, vagyis 6515 embernek az aláírását kell összegyűjteni. Nagyságrendileg ennyi támogató voksra is lesz szükség.

A helyi népszavazás ugyanis csak akkor érvényes, ha a választópolgárok - ez az V. kerületben körülbelül 24 ezer ember, mert sok az idős, és kevés a fiatalkorú - több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ adott. A helyi népszavazás tehát akkor lesz érvényes és eredményes, ha a kerületben élők közül több, mint 6 ezren ellenzik az emlékművet.

Csakhogy már a referendum kiírásához szükséges aláírásokat sem lesz könnyű összegyűjteni, mivel a törvény szerint bármilyen választás előtt illetve után 40 nappal nem lehet gyűjteni. A vasárnapi parlamenti és a május 25-i EP-voksolás között emiatt nincs lehetőség szignókat gyűjteni, majd csak július első hetétől, az október elejére várható önkormányzati választást megelőző 40 napig. Vagyis éppen a nyári politikai "uborkaszenzonban" kell majd másfél hónap alatt összeszedni az aláírásokat. A helyi népszavazáson születő döntés viszont kötelező a képviselőtestületre nézve, a végrehajtásra a testületnek 180 napja van.