A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján - az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók miatt ugyanis csak szombaton tudták befejezni a szavazatok összeszámlálását az egyéni körzetekben - a Fidesz-KDNP országos listájára 2.264.730 , az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-ére 1.290.804, a Jobbikéra 1.020.476 szavazat, az LMP-ére pedig 269.413-an szavaztak.
A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott be az Országgyűlésbe.
Az országos listán kiadható 93 mandátumot a pártlistás szavazatok és az egyéni kerületekben nem hasznosult, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztották ki.
A múlt vasárnap tartott választás után a szavazatoknak csak majdnem 99 százalékát összesítették a szavazatszámláló bizottságok. Minden választókerületben egy szavazókörben nem bontották föl az urnákat, hanem azokat elzárták. Szombaton ezekbe az urnákba keverték bele a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait, és együtt számlálták össze a szavazatokat, majd megállapították a nem jogerős végeredményt a választókerületekben.
Az utolsóként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú választókerületében fejezték be a szavazatok számlálását, az adatokat nem sokkal negyed 12 után hozta nyilvánosságra az NVI.
A múlt vasárnapi részeredményekhez képest egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati újraszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem változott.
Nem legitim?
Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett, a választásra jogosultak mintegy 25 százalékának szavazatával győzött, a kétharmados többség ebben a helyzetben pedig nem tekinthető legitimnek. Közölték: hamis az az állítás, amely szerint az április 6-i választás eredménye legitimálja az elmúlt és a következő évek alkotmányos dúlásait.
A választás eredménye a jogvédő szervezet szerint akkor sem igazolhatná az alkotmányosság szétzilálását, ha méltányos versenyben született volna. Ám a kormányzó párt 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett győzött, méghozzá "nem szabad és tisztességes választásokon, hanem súlyosan sportszerűtlen szabályok és feltételek mellett". A kormányoldal kétharmados többsége ebben a helyzetben - akár a még össze nem számolt szavazatok, akár egy-két ellenzéki képviselő "kivásárlása" útján jön létre - nem tekinthető majd legitimnek.
Neves búcsúzók és reményteljes újoncok a parlamentben
A vasárnapi eredmények néhány, szinte már "mameluknak" számító politikus pályafutásának a végét is jelenthetik. Nem minden fideszes jelöltnek sikerült például nyernie egyéniben, sőt van olyan is, aki a listán került "hátrányba".
Négy parlamenti ciklus után így kénytelen lesz távozni a parlamentből Orbán Viktor volt szóvivője. Révész Máriusz ugyanis a korábbiaktól eltérően nem lett egyéni jelölt Kőbányán, a Fidesz-listán pedig csak a 68. helyre került. Ha a listán előtte lévő Németh Szilárd és Papcsák Ferenc megnyerte volna a választókerületét, akkor Révész még pont befért volna a parlamentbe.
Csakugyan nagyot bukott Keszegné Menczer Erzsébet Lívia is, akinek 35,82 százaléka kevés volt a baloldali Kiss László 38,29 százaléka ellen a budapesti 10-es választókörzetben, azaz Óbudán. Menczer csak a 91. a Fidesz-listán, így várhatóan ő is elhagyja a parlamentet.
De nemcsak fideszes ős-honatyák búcsúznak a Háztól. 1994 óta volt tagja az országgyűlésnek Szekeres Imre egykori honvédelmi miniszter, aki Jászberényben indult egyéniben a kormányváltók színeiben, de nem szerzett mandátumot. A honvédelmi tárca egy másik korábbi vezetője, Juhász Ferenc szintén 20 év után int búcsút a parlamentnek, és nem került be Nyakó István sem, aki Ózdon indult egyéniben.
A Pest megyei 9. választókerületben indult (Nagykáta és környéke) Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter, de nem nyert, ahogy Török Zsolt volt pártszóvivő sem Bács-Kiskun megyében (Kiskunhalas és környéke). Szigetszentmiklóson most alulmaradt a fideszes Bóna Zoltánnal szemben Kuncze Gábor egykori belügyminiszter is, neki tehát a Házba való visszatérés nem jött össze.
Bár sokkal kisebb lett a parlament, és ezért sok képviselő elbúcsúzott az Országgyűléstől, lesz néhány újonc is a Házban. Például a szocialista Bangóné Borbély Ildikó, aki ugyan egyéniben alulmaradt, országos listáról bekerült. Az új Országgyűlésben elenyésző számú női képviselők (199 országgyűlési képviselőből összesen 19 nő) csoportját erősítheti majd a szocialista Demeter Márta és Heringes Anita is, mindketten a kormányváltók listájáról jutottak mandátumhoz.
Csakúgy, mint a fölényes újlipótvárosi győzelmet arató MSZP-s Hiszékeny Dezső, vagy épp Kiss László, aki a kormányváltók jelöltjeként a budapesti 10. választókörzetben szerzett mandátumot. A kormányváltók listájáról jutott még be újoncként Kónya Péter, a Szolidaritás Mozgalom alapító-elnöke, az Együtt társelnöke is, az MSZP-s Szabó Sándor viszont egyéniben nyert Szegeden, rá is vár egy szék a szocialista frakcióban.
A legtöbb újonc az LMP frakciójában lesz (60 százalék), most próbálhatja ki magát például először az országos politikában Schmuck Erzsébet közgazdász végzettségű környezetvédő. A zöldpárt listájának 5. helyéről, utolsóként bejutó "honanya" a Magyar Természetvédők Szövetségének alapítója, volt elnöke, de helyettes államtitkár is volt 2002-től egy évig a régi Környezetvédelmi Minisztériumban. Schmuck egyéniben Budapest 14-as számú választókerületében, Rákosmentén indult, ám csak 6,48 százalékot szerzett, hiszen a kerületet végül a szintén újonc Dunai Mónika vitte el, a Fidesz színeiben.
A régi-új kormánypárt 133 mandátumát egyébként szintén nemcsak az előző ciklus képviselői birtokolják majd, tucatnyi újonc ül be narancsos színekben a Házba. Witzmann Mihály például Siófok egyéni képviselőjeként, ám már egy kiszivárgott hangfelvétel miatt botrányba keveredve tesz majd esküt, korábban megyei közgyűlési elnök volt.
Tuzson Bence csak a parlamentben lesz újonc, a Dunakeszin képviselővé választott politikus hivatalos közbeszerzési szakértőként és ügyvédként dolgozott eddig fideszes önkormányzatoknak, a hírek szerint pedig Rogán Antal közeli bizalmasa és jó barátja, de irodája több állami szerződést is kapott.
Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében ugyanis az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra.
