A takarékszövetkezetek önállóságukat és bankjukat vesztve, végleg függő helyzetbe kerülnek a kifogásolt törvény által föléjük helyezett úgynevezett integrációs szervezettől, emellett el kell viselniük, hogy a vagyonuk, tulajdonuk is alaposan leértékelődött.
Az alkotmánybírósági beadványt a mintegy 120 takarékszövetkezet többségét tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), valamint egy cégbíró adta be még tavaly, ez utóbbi az ügy soron kívüli (90 napon belüli) elbírálását kezdeményezte. A cégbírónak három takarékszövetkezet kötelező, az integrációs törvényből eredő alapszabály-módosítását kellett volna bejegyeznie, ám úgy értékelte, hogy tisztességesebb felfüggeszteni a folyamatot és azt indítványozta, hogy az Ab semmisítse meg az integrációs törvényt.
A két eljárást egyesítette az Ab, így a szabályok szerint már nem köti határidő. Ez azért aggasztó, mert a legközelebbi figyelembe veendő dátum meglehetősen közeli, április 18-a. A Fővárosi Törvényszék ugyanis - az OTSZ keresetét figyelembe véve - a következő tárgyalási napig, e hét péntekig függesztette fel a Takarékbank részvényeinek eladását és ha nem hosszabbítja meg a határidőt, akkor a néhány takarékszövetkezet és azok vezetői, valamint az FHB bankcsoport birtokában levő Magyar Takarék Zrt.-hez kerülhet a bankrészvények többsége.
Az indítványozók álláspontja szerint az integrációs törvény rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával is. A rendelkezések különösen sértik, kiüresítik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, a tulajdonhoz kapcsolódó szavazati jog gyakorlását, a tulajdonhoz fűződő képviseleti jog szabad gyakorlását. Álláspontjuk szerint hiányoznak a kisajátítás alkotmányos feltételei.
A vállalkozás szabadságával, a tisztességes gazdasági verseny elvével, és a diszkrimináció tilalmával ellentétes, hogy az integrációs törvény alapján a Takarékbank szövetkezeti hitelintézet részvényeseinek bankszámláját vezető szervek - a Takarékbankot kivéve - kötelesek 2013. október 31-én hatályos bankszámlaszerződést felmondani.
Kifogásolják azt is, hogy a törvény nem biztosítja a Takarékbank és az Integrációs Szervezet döntéseivel és határozataival szembeni jogorvoslat lehetőségét. Az indítványozók nézete szerint a törvény előkészítésére és elfogadására a jogalkotási követelmények megsértésével került sor.
Laikus szemmel a kifogásolt részek egyenként elegendőek lehetnének a semmisség kimondásához, így érthető, hogy a hatalom és a takarékszövetkezetek egyenlőtlen küzdelmét fokozott érdeklődés kíséri.
