Előfizetés

A bűn beszivárog a köznapokba

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2014.04.14. 07:45
A négylábúak szerelme tragikus következményekkel jár a Lovak és emberek című különdíjas izlandi fimben FORRÁS: TITANIC FILMFESZT
A Titanic idei versenyének nyolcezer eurós Hullámtörők díját a bolgár Viktoria című játékfilm nyerte el, és először a fesztivál történetében különdíj is született, amelyet a Lovak és emberek című izlandi film rendezőjének ítélt a zsűri. Idén már két grémium döntött és négy díj született.

Ahogy a legnagyobb világfesztiválokon is rendszeresen megtörténik, most a Titanicon is sikerült jókora meglepetést szereznie döntésével a zsűrinek. A 21. Titanic Filmfesztivál nyolcezer eurós Hullámtörők fődíját a háromtagú nemzetközi grémium a Viktoria című bolgár filmnek ítélte oda, amire a szokásos fesztiválvégi szakmai tippelők távolról sem gondoltak volna.

Szász János, a zsűri elnöke a zárógálán az alkotói kockázatvállalás merészségét, a történetmesélés elszántságát, a szubjektív és roteszk történelemábrázolás erősségét emelte ki. A fiatal rendezőnő, Maya Vitkova első filmje megjárta már a Sundance fesztivált és Rotterdam elit válogatását is., mondhatni jó széllel érkezett a Titanicra.

A köldök nélkül született kislány történetének ötlete valóban rejt magában irónikus és szatírikus lehetőségeket, de a végtelenül hosszúnak tetsző két és fél óra játékidőben ezek a lehetőségek rendre félbemaradt, nem igazán kifejtett ötlettöredékek maradtak csupán.

A köldöknélküliség - az elődökhöz nem kötődő nemzedék ide-oda vetődésének szimbóluma - izgalmas és remek ötlet, mégsem bontakozott ki belőle igazán eredeti társadalmi kép, illetve emlékezetes lenyomat a nagy politikai változásokat megélt bolgár társadalom emberi kapcsolatainak torzságáról. Az viszont tény, hogy a Viktoria volt az első bolgár film a Titanic fesztivál történetében, s az is tény, hogy rögtön fődíjat is nyert.

A zsűri a közönség legnagyobb örömére fontosnak tartotta, hogy a Titanic-verseny történetében először különdíjat is kiadhasson.. Az elismerést a fesztivál legszerethetőbb filmje, az izlandi Lovak és emberek rendezője, Benedikt Erlingsson kapta meg a zsűritől. Erlingsson végtelen beleérzéssel mesél hőseinek - a két- és négylábúaknak egyaránt - drámai és humoros történeteiről, mindvégig a különös hatású izlandi táj varázsában tartva az eseményeket.

Szívszórítóan és kacagtatóan sorjáznak a laza események, aemlyekben lovak és gazdáik szerelme és halála fonódik valami káprázatosan szívmelengető természetes egységgé. Ritka példa arra, hogy milyen egyszerűen lehet milyen bonyolult dolgokat elmesélni az emberről és környezetéről.

Az idei Titanic újdonságai közé tartozik, hogy öt fesztiválhelyszínéhez egy hatodik is társult, a legkedveltebb három filmet, az ír Kálváriát, az izlandi Lovak és embereket és a magyar Fekete levest már a felújított Tabán moziban láthatták a beiktatott pótvetítések nézői. Idén már diákzsűrije is volt a fesztiválnak, művészeti hallgatók adták ki a diákzsűri díját az Európai történetek szekcióban legjobbnak ítélt Oroszlánszív című finn-svéd filmnek.

A neonáci bandáról szóló történetben Dome Karukoski rendező értékelésük szerint a napjainkban különösen fontos és komoly témáról, a rasszizmusról úgy beszél, hogy a mondandót kedves humorral oldja, s ezzel határozottan vonzóvá teszi a nézők számára a filmet. A közönség is meglepetést szerzett idén: a közönségdíjat most először nem játék-, hanem dokumentumfilm nyerte el, mégpedig 4,8 átlaggal, ami kiemelkedő.

Az Optimisták című norvég film 90 év feletti idős hősnői a nyűgös öregkor ellenére elképesztő életerőt sugároznak történetükkel, amelyben nagy röplabda összecsapásra edzenek egy hasonlóan idős másik csapat ellen. Először a Titanic történetében kerekasztal beszélgetésre is sor került, a művészeti felsőoktatási intézmények képviselőinek részvételével.

A fiatal alkotók megmutatkozási lehetőségeiről cseréltek eszmét, s egy remek ötlet látszik szárba szökkenni a hat művészeti iskola találkozójának köszönhetően. Eszerint a Titanic jövő évtől kezdve külön szekciót indít a művészeti hallgatók munkáinak bemutatására.

A szekció tehát egyfajta első nyilvános szereplést jelent majd. Mindjárt próbát is tartottak a Titanic kebelén belül, mellékprogramként hallgatói kisfilmekből készült összeállítás mutatta be, hol tartanak ma a jövő nemzedék filmesei.
A sokféleség gyönyörködtet, ezen az alapon válogattak idén a fesztivál szervezői, s a filmek sokféleségét emelte ki Horváth György fesztiváligazgató is, mint az idei rendezvény fő törekvését.

Kevesebb volt a szekció és másként is súlyozódtak a filmek. Azt sajnálhattuk, hogy nem volt külön észak-európai filmek szekciója, a szokásos Északi fény, bár jutott egy-kettő a jelenleg Európában a legizgalmasabbnak számító svéd, norvég, dán produkciókból, amellett, hogy az izlandi jelenlét az egyik legnagyobb siker lett.

Halványabb volt az amerikai függetlenek jelenléte, és furcsán alakult a bűn-filmek sorsa is. Akár a versenyfilmeket tekintve, akár más szekciók kínálatát, elég látványosan érződik, hogy a bűn a mozivásznon szép fokozatosan beszivárog a köznapokba. A kriminalitás az életünk részévé válik, s ennek a lenyomata ott volt idén a Titanic programjában.

A Kálvária című nyitófilmhez hasonlóan remek végszó volt a fesztivál zárófilmje is, a különös hangulatú Halhatatlan szeretők, Jim Jarmusch vámpír-opusza. Összességében jól futott idén a Titanic: 52 filmből 103 vetítésre ült be a közönség, s ezek között ott volt a nagy közönségsikert aratott magyar thriller, Novák Erik Fekete levese is.

Nem is Warhol mondta?

Publikálás dátuma
2014.04.13. 09:00
Fotó: Facebook
Napjaink celebvilágában az egyik leggyakrabban  idézett bölcsesség a „mindenkinek jut 15 perc hírnév”. Ezt a nagyon is igaz mondást az is hallotta már, aki sem tudja, ki volt Andy Warhol. Holott még az is lehet, hogy – ahogyan a városi legendáknál gyakran előfordul – nem is ő mondta.

A cseh származású pop-art pápának tulajdonított mondás olyan híres lett, hogy két évvel elhangzása után, 1970-ben felvésték a New York-i modern művészetek múzeuma (MOMA) falára, manapság pedig számos, Warholnak szentelt pólón, plakáton, kávéscsészén olvasható. Most azonban kétségek merültek fel, hogy az ötlet szülőatyja való Warhol volt-e, aki ezt belevette egy 1968-as svédországi kiállításának katalógusába.

A londoni Independent ugyanis Blake Gopnik nyomán arról írt, hogy a nagy karriert befutó mondat a nem kevésbé híres fotográfus, Nat Finkelstein szájából hangzott el. Gopnik szerint Finkelstein elmesélte, hogy  Warhol egyszer így szólt hozzá: „Mindenki híres akar lenni”, mire a fotós rávágta: „Igen, 15 percre”. Warholnak ez annyira megtetszett, hogy „magáévá tette.”

Tudjuk, hogy a legnagyobb művészek is ékeskednek „idegen tollakkal”, sokszor önkéntelenül is, hiszen mint átlagosnál érzékenyebb emberek, sok mindent képesek magukba szívni környezetükből. Miért éppen Warhol lett volna kivétel?

Gopnik szerint akárkié is volt az ötlet, akár Warhol is mondhatta volna, hiszen kellő iróniával és cinizmussal viszonyult a hírnévhez, a médiához, aminek bármit és bárkit el lehet adni. Erre ő maga volt a legjobb példa, a legnagyobb blöffjeit is „bevették”, sőt, még azokból a fotókból is címlapsztorit tudott csinálni, amelyek sebhelyeiről készültek 1968 nyarán Valerie Solanas merénylet-kísérlete után. 

Szerencsére Finkelstein nem szorul rá e mondás adta hírnévre, hiszen a 20. század egyik legkiválóbb fotósa volt,  portréi az amerikai ellenkultúra fontos kordokumentumai. Többek között ő készítette a legjobb portrékat Andy Warhol műhelyének, a Factory-nak modelljeiről és alkotóiról. Sőt, magáról Warholról is. 

Viktoria vitte a fődíjat

A Viktoria című bolgár film, Maya Vitkova első rendezése kapta a 21. Titanic Filmfesztivál 8000 euróval járó Hullámtörők-díját szombaton a Szász János filmrendező vezette nemzetközi zsűri döntése nyomán.

Az idei filmmustrán kilenc film versengett a fődíjért. A Viktoria a bulgáriai rendszerváltás körüli korszakot idézi meg három generáció, nagymama, anya és lánya történetén keresztül. A pártállam utolsó éveit sok archív bejátszással és szatirikus humorral megelevenítő film főhősét, a köldök nélkül születő Viktoriát az évtized gyermekének választják, Todor Zsivkov keresztlányaként kiváltságos helyzetben cseperedik, míg Amerikáról álmodozó anyja csapdába kerül, a kommunista rendszer bukása viszont az egész család életében fordulatot hoz.

A rendező-forgatókönyvíró Maya Vitkova az MTI-nek korábban elmesélte: realisztikus módon akarta ábrázolni ezt a saját életéből is merítő, ezért nagyon személyes történetet, nem szép tündérmesét, hanem valóságos, hihető sztorit írt, amelyben azért vannak varázslatos pillanatok is.

A rendezőnő a fesztivál díjkiosztó gáláján bejátszott videoüzenetben mondott köszönetet a díjért.

A fesztivál fődíjáról, a Hullámtörők-díj odaítéléséről döntő háromtagú nemzetközi zsűri munkájában Szász János filmrendező vezetésével Santa Lingeviciute, a vilniuszi filmfesztivál művészeti igazgatója és Andy Starke brit producer vett részt. A testület az izlandi Benedikt Erlingssonnak rendezői különdíjat adott a Lovak és emberek című alkotásáért. A diák zsűri elismerését pedig a finn Dome Karukoski filmje, az Oroszlánszív című produkció nyerte el az Európai történetek szekció legjobbjaként.

"A zsűriben is abszolút néző maradok" - mondta Szász János a díjak átadása előtt az MTI-nek. "Nincsenek különös szempontjaim, de fontosnak tartom az alkotói kockázatvállalást. A verseny minden filmje elmondhatja, hogy sok kockázatot vállalt, mindre jellemző egy különleges világlátás, ami szintén lényeges."

"Az emberről mesélő filmek ezek, az ember szenvedéstörténetéről, a szenvedélyről, a helytállásról. Ilyen különleges darabja a válogatásnak a bolgár Viktoria, és közel áll hozzám A hosszú út hazafelé című török film is, ami egy első világháborús történet. Nagyon-nagyon jó versenyprogramot állítottak össze Horváth Györgyék, büszkék lehetnek rá, én pedig arra vagyok büszke, hogy zsűrizhettem."

Szász János a díj odaítéléséről elmondta: azokért a filmekért, amik megérintik, nagyon tud küzdeni a zsűriben. Ugyanakkor a zsűrielnökség számára nem az akarata érvényesítését jelenti. "Mindhárman nagyon másként látjuk a dolgokat, de a döntésünk végül nagyon könnyű volt. Különbözőségeink ellenére nem volt igazán nagy vita arról, hogy kinek adjuk a díjat" - tette hozzá.

A filmrendező, aki A nagy füzet című filmjével számos nemzetközi filmfesztiválon aratott már sikert, és hamarosan Madridba, majd Japánba és Észak-Amerikába is elkíséri Oscar-díjra is nevezett alkotását, arról is beszélt, hogy a filmmustrákon sok filmet megnéz, mert kíváncsi a produkciókra. Torontóban, ahol két nap alatt 25 vetítésre jutott be, bár csak azokat nézte végig, amelyek megragadták, látta már a Titanic egyik filmjét, a Joe-t "egy nagyon kemény történetet a földbe gyökerező emberekről Nicolas Cage-dzsel".

A Titanic Filmfesztiválon idén egy egészestés magyar játékfilm, Novák Erik Fekete leves című produkciója szerepelt.

Szász János a magyar filmek hazai fesztiválhelyzetéről szólva úgy fogalmazott: "Azt gondolom, hogy ha nem lesz jövőre magyar játékfilmszemle, akkor vége lesz a magyar filmeknek. Egyre nő a nézők távolságtartása, apátiája, érdektelensége, vissza kell hódítani őket. Most már vannak magyar filmek, de nagyon fontos, hogy jövőre visszaállítsuk a magyar film ünnepét. Ha az állam nem akarja, nekünk, filmeseknek kell létrehozni egy filmszemlét. A régi szemléken zsúfolt házakkal vetítették a magyar filmeket."

Az először Budapestre látogató litván zsűritag, Santa Lingeviciute ugyancsak elismerően szólt a Titanic programjáról, a fesztivál szerinte "erős és bátor", a filmek nagy művészi értéket hordoznak. A vilniusi filmfesztiválon, amelynek ő a művészeti igazgatója, szintén vetítettek néhányat a Titanicon is bemutatott filmekből, köztük a Kálváriát vagy a Tom a farmon című kanadai alkotást - mondta. Hozzáfűzte: minden filmfesztivál az év legjobb produkcióból igyekszik meríteni.

A Titanic versenyében nagyon különböző alkotások szerepeltek, de mindnek megvolt a maga erőssége. Lingaviciute elárulta, hogy a zsűriben másfél óra alatt megvitatták, hogy kinek adják a Hullámtörők-díjat, és nagyon elégedett az eredménnyel. A díjazott alkotásnál a rendezői bátorságot is értékelték, amivel egy különleges filmes nyelvet választott, emellett a film nagyon fontos témát dolgozott fel.

A filmeket általában olyan szemmel nézi, hogy beválogathatók-e a vilniusi fesztivál szerteágazó programjába. Minden évben legalább egy magyar filmet is igyekeznek meghívni, Pálfi Györggyel nagyon jó a kapcsolatuk, szinte az összes alkotását, legutóbb a Final Cut - Hölgyeim és Uraim címűt is vetítették - mesélte a litván zsűritag.

Az öt budapesti helyszínen megrendezett 21. Titanic Filmfesztivál kilencnapos vetítéssorozatának közönségdíját Az optimisták című norvég film nyerte, amely az életörömről szól egy nagy meccsre készülő, 66-98 éves korú nőkből álló röplabdacsapat történetén keresztül.

A fesztivál a díjak kiosztása után Jim Jarmusch Halhatatlan szeretők című filmjének vetítésével zárult.