Negyvenéves korig kiterjesztené a Fidesz a gyermeket vállalók szociálpolitikai kedvezményét - nyilatkozta tegnap Kósa Lajos. A párt alelnöke a Hír TV-nek úgy fogalmazott, jónéhányan vannak "kicsit lemaradva" a gyermekvállalással, előfordul, hogy csak 40 év körül jön el az idő, és ekkor már kiesnek ebből a rendszerből, hiszen ez a támogatás csak 35 éves korig jár.
A Fidesz alelnöke szerint bár az intézkedés nem érint sokakat, jelzi, hogy a demográfiai problémát prioritásként kezeli a kabinet.
Hiába került az elmúlt négy évben előtérbe a családok támogatása, a válóság nem igazolja vissza. Nem elég, hogy a gyermekszületések száma nem növekszik, a családosok reálkeresete is kevésbé emelkedik, mint a gyermekteleneké.
Igazságos, családbarát adórendszert ígért 2010-ben a Fidesz a családi adókedvezmény és az egykulcsos adó bevezetésével: az elmúlt négy év statisztikai adatai ezzel szemben épp ennek ellenkezőjét mutatják. Fő érvként azt hozta fel a kabinet, hogy az egykulcsos adó arányos: a családi adókedvezmény azonban éppúgy aránytalanná teszi, torzítja az adórendszert, ahogy az adójóváírás.
A kabinet jövedelempolitikájának szimbolikus eleme a családi adókedvezmény: kifejezi azt, hogy a munkaalapú társadalomban a - Fidesz fogalmai szerint - rendesen dolgozó családok jövedelme kitüntetetten emelkedhet, míg a szegényebb családokat kevésbé ösztönzi a gyermekvállalásra az adókedvezmény.
A KSH igyekszik adatokkal is igazolni a kormány törekvéseit, negyedévenként közli a családi adókedvezmény figyelembevételével számított reálkereseti adatokat. Eszerint tavaly 2,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, ezen belül a gyermektelen családokban a reáljövedelem 3,2 százalékkal, az egygyermekes családokban 2, százalékkal, a kétgyermekes családokban 1,8 százalékkal emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a statisztika nem igazolja, hogy a többgyermekes családokat részesíti előnyben a családi adókedvezmény rendszere - kommentálta lapunknak a KSH adatait Katona Tamás.
A korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár szerint ennek az az oka, hogy a személyi jövedelemadó jelenlegi torz rendszere olyan jelentős mértékben kedvez a magas keresetűeknek, hogy ezt a családi adókedvezmény még részlegesen sem tudja ellensúlyozni. Ismeretes, hogy az egykulcsos adó bevezetésével a kormány 444 milliárd forintot engedett ki a költségvetésből. Abban reménykedtek, hogy a plusz forrásokból elindul a lakossági fogyasztás.
A magasabb jövedelműek azonban nem növelték a vásárlásaik volumenét. Az egy főre eső reáljövedelemről tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, az első három évben azonban jelentős, 3,9 százalékos csökkenést mért a KSH, vagyis érezhetően mérséklődött a lakosság elkölthető jövedelme.
A nemzetgazdaság egészében a reáljövedelmek 2012-ben 0,9 százalékkal maradtak el a 2010. évitől. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a második "családbarát" Orbán-kormány négy éve alatt egyáltalán nem emelkedett a családi pótlék. Sőt, az asztmás gyermekektől például megvonták az emelt családi pótlékot.
A Fidesz már a választások idején meglebegtette, hogy 2015-től elképzelhetőnek tartja, hogy egyszámjegyűvé tegye a személyi jövedelemadó kulcsát. Ez további mintegy 700 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetésben. Ismeretes: az egykulcsos adó bevezetésekor a fogyasztást terhelő adókkal foltozták be a büdzsét - a 9 százalékos szja forrásait is meg kell majd teremteni.
A különböző adók között 2010-re kialakult egy egyensúly, ezt bontotta meg az elmúlt négy évben a kormány, és növelte a fogyasztást terhelő adókat: ez azonban adószakértők szerint zsákutca. Az egyszámjegyű szja ráadásul tovább növelné a társadalmi egyenlőtlenségeket, ismét a gazdagok járnának jól.
