"Anyátok! Semmirekellő gazemberek" - írta Csiba Katalin LMP-s politikus az után, hogy az "új bérlők" elkezdték kiszántani a kishantosi biogazdaság vetésé. A nemzetközi hírű mintagazdaság 452 hektár állami területen működött, a társaság bérleti szerződése tavaly októberben járt le. A területetre kiírt pályázatot azonban nem a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. nyerte, hanem 8 másik gazdálkodó illetve társaság.
A nonprofit kft.-től "egy álságosan kiírt pályázattal" vették el a területet, és olyan nyerteseknek adták oda, akik nem feleltek meg az NFA pályázati feltételeinek - jelentette ki a Kishantos védelmében tartott szombati tüntetésen Ács Sándorné, a cég vezetője. A Kettős Mérce blog és a Greenpeace azután kezdett demonstrációt szervezni a biogazdaság mellett, hogy szombaton reggel megjelentek az "új bérlők", és elkezdték felszántani a zöldellő táblákat.
Kishantoson már régen nem Kishantosért harcolnak, hanem Magyarországért, "mert tízmillió magyarral is az fog történni, mint a nemzetközi hírű mintagazdasággal, megsemmisítik - fogalmazott a tüntetésen Ács Sándorné. A kishantosi biogazdaság már szombaton rendőrségi feljelentést tett az ügyben, a kiérkező rendőrök azonban tétlenül nézték, ahogyan az "új bérlők" felszántják a vetést.
Eddig már 100 hektárt semmisítettek meg az "új bérlők", Ács Sándorné szerint a kár mintegy 100 millió forint. Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára szerint az új bérlők jogszerűen vették birtokba a területet. Szerinte a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ okozott kárt azzal, hogy nem hagyta el a területet, a hétvégi történéseket tudatos provokációnak minősítette. A Greenpeace ezzel szemben azt állítja: a cég senkinek nem okozott kárt, sőt, megőrizte a terület értékes BioSuisse minősítését.
A minősítés miatt egyébiránt továbbra is elszámolási vita van a cég és a földalap között: a terület értékét ugyanis jelentősen növelte a biogazdaság 20 éves tevékenysége - mondta el lapunknak Ács Sándorné.
Most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az "új bérlők" és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) mennyire nem tisztelik a földet - nyilatkozta Rodics Katalin. A Greenpeace kampányfelelőse szerint akik ezt képesek voltak ilyen lelkiismeretlenül és szisztematikusan végigcsinálni, azokról nehéz feltételezni, hogy a föld jó gazdái lesznek.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tavaly ősszel úgy döntött, nem hagyja parlagon heverni a földterületeket, hanem - komoly pénzügyi kockázatot vállalva - beveti azokat, jóllehet a bíróság a későbbiekben akár úgy is dönthet, hogy jóváhagyja az NFA által kiválasztott "új bérlők" földhasználati jogát. Az új bérlőknek ebben az esetben semmi más dolguk nem lett volna, csak betakarítani a terményt. Ehelyett azonban elkezdték kiszántani a vetést.
A területek bérléséről szóló jogvita jelenleg is a bíróságon zajlik. Az ügy rendezésééig ilyen önkényes területfoglalás és pusztítás jogállamban nem fordulhatott volna elő - véli a Greenpeace. A szombati tüntetésen Rodics Katalin, kifejtette: Kishantos német-magyar kormányközi megállapodással jött létre, és a magyar állam szavatolta a német kormánynak, hogy biztosítja a biogazdasághoz a megfelelő feltételeket.
Ángyán József, korábbi fideszes vidékfejlesztési államtitkár, ma független képviselő közleményben állt a biogazdaság mellé: szerinte ezzel a lépéssel véget ért a közjót és az azt szolgáló intézményrendszer mítosza. Ismeretes: Ángyán József a földbérletek körüli botrányok miatt mondott le hivataláról és lépett ki a Fideszből. Ángyán egyetért Ács Sándornéval abban, hogy ez már nem csak Kishantosról szól, hanem saját jövőnket is előrevetíti, ha "a mohó, zsákmányszerző maffiacsaládok hálózata és az azt kiszolgáló állam "kétharmados", "feudális" brutalitása rajtuk következmények nélkül, büntetlenül átgázolhat."
Bitay Márton emlékeztetett, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs semmilyen birtoklási jogosultságuk a területre. Az ügyben birtokper is folyamatban van. Ács Sándorné lapunknak elmondta: a birtokvédelmi pert az "új bérlők" indították, ennek tárgyalása csak április 25-én lesz. Az "új bérlők" azonban nem várták meg a per eredményét, hanem önbíráskodtak - tette hozzá a biogazdaság vezetője.
Az államtitkár kifejtette azt is, hogy véleménye szerint az ügynek "politikai vonulata" is van, mivel Ács Sándorné egy párt képviseletében elindult a parlamenti választáson. Ács Sándorné 1,26 százaléknyi szavazatot kapott, szemben a győztes fideszes jelölt 47,82 százalékos eredményével - tette hozzá. Véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy a helyi emberek már rég levonták a következtetéseket Kishantosról.
Ezzel szemben a parlamenti választások korántsem a kishantosi biogazdaságról szóltak. Ugyanakkor jól szemlélteti a kormány hozzáállását: a valódi barbárságot, a vetés felszántását is legitimnek tekintik a kétharmad birtokában. Ács Sándorné erre reagálva feltette a kérdést: ezek szerint mindent meg lehet tenni azzal, aki a választásokon kevesebb szavazatot szerzett?
Gondban a földbérlők
Önhibáján kívül nem tudta nyilvántartásba vetetni magát számos társas agrárvállalkozás a földhivataloknál, mert sokáig ellentmondásban állt egymással a tavaly nyáron elfogadott új földforgalmi törvény és az ahhoz kiadott idei végrehajtási kormányrendelet. Ha az agrárcégek nem tudnak regisztrálni az újonnan előírt földhivatali nyilvántartásba, májustól nem köthetnek földhaszonbérleti szerződéseket - írja az agrárszektor.hu.
A tavaly elfogadott földforgalmi törvény azt írja elő, hogy május elsejétől magánszemélyként csak úgynevezett földművesek, jogi személyként pedig mezőgazdasági termelőszervezetek lehetnek a hazai földpiac érdemi szereplői.
A földforgalmi törvény szerint a mezőgazdasági termelőszervezeteknek a földhivatali nyilvántartásba vételhez nyilatkozniuk kell arról, hogy éves nettó árbevételük több mint 50 százaléka mező-, és erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származik. Ilyen nyilatkozatot a földműveseknek is kell tenniük, ha nem rendelkeznek szakirányú képzettséggel.
Az év elején kiadott végrehajtási kormányrendelet szerint viszont nem elég a nyilatkozat, a NAV-tól igazolást kell beszerezniük. Ehhez a NAV külön igazolásmintát alakított ki. A rendelet ráadásul a vállalkozásoknál 50 százalékos árbevételt a főtevékenységhez kötötte, ami a a KSH szerinti besorolások (TEÁOR) elaprózottsága miatt sokak számára elérhetetlen volt.
A múlt héten megjelent rendeletmódosítással a minisztérium kivette a főtevékenységre vonatkozó részt. A regisztrációhoz vezető út változatlanul az adóhatóságon keresztül vezet és egyelőre nincs olyan NAV-os formanyomtatvány amelyen az agrárvállalkozások kérhetnék az igazolást.
