Harmadik menetre készül Tarlós

Immár a harmadik belső vizsgálatot rendelte el két éven belül a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) a tulajdonos főváros. A Tarlós István által elrendelt revíziósorozat példa nélküli ugyan, ám személyi következménye mindeddig nem volt.

"Harmadik menet, birkózás a homokozóban" - így jellemezték forrásaink a Tarlós István főpolgármester és az éppen általa nagyhatalmúvá tett fővárosi holdingcég, a BKK élén álló Vitézy Dávid közötti, két éve tartó konfliktus ismételt kiújulását. A hétvégén Tarlós ugyanis belső vizsgálatot rendelt el a BKK-nál, a Városháza közlése szerint azért, hogy megvizsgálják a cég vezetésének szerepét a meghiúsult trolibusztender lebonyolításában.

A 24 darabos új flotta beszerzésére kiírt tender a kezdetektől "el volt átkozva": tavaly októberben egyszer már formai hibák miatt eredménytelenné nyilvánította a BKK, majd újra kiírta. A tavalyi első tendert megnyert, de most már pályázni nem tudó Skoda a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb) előtt támadta meg a folyamatot. A KDb erre megsemmisítette a trolibusz-pályázatot, mert a kiírásban nem szerepelt dízelüzemű segédmeghajtás, csak akkumulátoros, ez pedig versenykorlátozó. A BKK-vezér Vitézy ezt érthetetlennek és szakszerűtlennek nevezte, válaszlevelében pedig így oktatta ki a KDb-t: a döntés "a trolibuszgyártók és a piac ismeretének teljes hiányát igazolja!".

Akár így van, akár nem, a KDb döntése csak bíróságon támadható meg, ami azt jelenti, hogy akár a peres utat, akár az új tender kiírást választja a BKK, a főváros a szűkös határidő miatt elesik az új flotta beszerzésére felhasználható 3,4 milliárd forintos uniós támogatástól.

Erre hivatkozva követelte a fővárosi MSZP Vitézy menesztését, mondván: "Budapest már-már rutinszerűen bukja el uniós támogatások milliárdjait a városvezetés és a BKK vezetésének teljes alkalmatlansága miatt".

A késlekedés miatt ugyancsak uniós pénzvesztés fenyegetett idén év elején, amikor vitatott módon lezárta a BKK egy másik tenderét. A 30 milliárd forint értékű budapesti villamostenderből úgy zárta ki a győztes spanyol CAF-énál 5 milliárd forinttal kedvezőbb árat kínáló Skodát, hogy utóbbi cáfolta a cég offshore-hátteréről szóló BKK-s állításokat. A Skoda és a BKK rossz viszonya ide, ám Vitézy és Tarlós István viszálya régebbre vezethető vissza. Ismert, 2010 végén, kinevezésekor még Tarlós védte meg az MSZP kritikái ellenében Vitézyt, ám 2012 nyarára megromlott a viszonyuk.

Két éve kezdte Tarlós bizalmatlanul szemlélni a BKK-t, annak vezetőjét és az általa vezényelt alvállakozói autóbusztendert - miután kiderült, hogy ez a modell többletköltséget okoz a BKV-nak, miközben a pluszkiadás fedezete hiányzott. Igaz, az éves szinten milliárdos pluszforrással összefüggő aggályait Tarlós később félretette, és Orbán Viktorral közösen, elégedetten adta át az alvállalkozói tulajdonú új buszflottát.

A busztender-botrány idején, 2012 májusában rendelte el a Városháza az első belső vizsgálatot a BKK-nál. A Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési osztálya a BKK működését és gazdálkodását vizsgálta, és szabálytalanságok sorát állapította meg. Jelentésük szabálytalan tankolásokról és vacsoraszámlákról, illetve kockázatos szerződésekről szólt.

Írtak arról is, hogy a társaság többször kért indokolatlanul jogi tanácsokat ügyvédi irodáktól. A BKK által apróbb adminisztrációs hibáknak értékelt szabálytalanságoknak végül nem lett személyi következménye. Úgy tudni, Tarlós már akkor szívesen elmozdította volna a BKK-vezért, ám Vitézyt a főpolgármester ellenében is megvédte a fővárosi Fidesz-frakció. Így Tarlós annyit tudott tenni, hogy a korábbi egy helyett három helyettesével felügyeltette a BKK-t.

A következő belső vizsgálatot alig néhány hónappal később rendelte el a főjegyző, de az eredményét azóta sem hozták nyilvánosságra, Vitézy pedig a posztján mardt.

Eközben Vitézynek a Városházán rosszallással nézett "önjáróvá" válásával a konfliktusok egyre gyakoribbak, intenzívebbek lettek. Többször lehetett hallani, hogy Tarlós szívesen kirúgatná a közgyűléssel Vitézyt, de nem teheti meg a cégvezető magas politikai kapcsolatai miatt, miután Vitézy famíliája az Orbán-családdal áll rokonságban. Ezt igyekezett Tarlós tavaly cáfolni, amikor közölte: a miniszterelnök nem kötötte meg a kezét Vitézy Dávid eltávolításával kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor, hogy "pillanatnyilag nincs itt az ideje" a BKK-vezér eltávolításának.

A kérdés azért merült fel, mert a fővárosi közgyűlés tavaly novemberi ülésén a Jobbik javaslatára szavaztak a BKK-vezér elmozdításáról, de az indítvány egyetlen támogató voksot sem kapott - még a jobbikosoktól sem. Szakavatottak tudni vélik, hogy a kormányfő nem "védi" Vitézyt, ugyanakkor direkt teremt olyan helyzetet, hogy egymás ellen kijátssza őket. Vitézy eközben egyre inkább háttérbe szorult: mellőzték a 4-es metró átadásán is. Vitézy "embereit" Tarlós emellett kiszorította, illetve lecserélte a BKK, majd a holding által "felügyelt" BKV igazgatóságában is.

Arra, hogy a harmadik belső vizsgálat "komoly", Tarlós maga utalt a hétfői Magyar Nemzetnek nyilatkozva. Jelezte, hogy a troliügy csak az utolsó csepp volt a pohárban, de nem csak erről van szó, hanem arról, hogy "miként mennek a dolgok" Budapest egyik legfontosabb közszolgáltató cégénél.

A keménység ellenére a fővárosi MSZP szerint ennek a revíziónak sem lesz személyi következménye. Nem a főpolgármester miatt - fejtette ki lapunknak Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője -, még csak nem is Orbán és a rokoni szálak következtében, hanem a gazdasági érdekkörök miatt.

Erre utalt már az MSZP a tavaly ősszel nyilvánosságra hozott, a Tarlós-ciklus három évét értékelő Fekete Könyvében is, ahol úgy írtak a BKK-ról: "még látványosabban nyeli a milliárdokat és szórja a pénzt, osztja az észt, fényezi önmagát (...) egyre hatalmasabb, egyre áttekinthetetlenebb, de egyre inkább látszik, hogy nem a közgyűlés és nem is Tarlós István irányítja".