Harmadik menetre készül Tarlós

Publikálás dátuma
2014.04.15. 07:04
A főpolgármester és Vitézy Dávid (jobbra) közötti konfliktus csaknem két éve tart. Fotó: K2 Press/Népszava
Immár a harmadik belső vizsgálatot rendelte el két éven belül a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) a tulajdonos főváros. A Tarlós István által elrendelt revíziósorozat példa nélküli ugyan, ám személyi következménye mindeddig nem volt. 

"Harmadik menet, birkózás a homokozóban" - így jellemezték forrásaink a Tarlós István főpolgármester és az éppen általa nagyhatalmúvá tett fővárosi holdingcég, a BKK élén álló Vitézy Dávid közötti, két éve tartó konfliktus ismételt kiújulását. A hétvégén Tarlós ugyanis belső vizsgálatot rendelt el a BKK-nál, a Városháza közlése szerint azért, hogy megvizsgálják a cég vezetésének szerepét a meghiúsult trolibusztender lebonyolításában.

A 24 darabos új flotta beszerzésére kiírt tender a kezdetektől "el volt átkozva": tavaly októberben egyszer már formai hibák miatt eredménytelenné nyilvánította a BKK, majd újra kiírta. A tavalyi első tendert megnyert, de most már pályázni nem tudó Skoda a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb) előtt támadta meg a folyamatot. A KDb erre megsemmisítette a trolibusz-pályázatot, mert a kiírásban nem szerepelt dízelüzemű segédmeghajtás, csak akkumulátoros, ez pedig versenykorlátozó. A BKK-vezér Vitézy ezt érthetetlennek és szakszerűtlennek nevezte, válaszlevelében pedig így oktatta ki a KDb-t: a döntés "a trolibuszgyártók és a piac ismeretének teljes hiányát igazolja!".

Akár így van, akár nem, a KDb döntése csak bíróságon támadható meg, ami azt jelenti, hogy akár a peres utat, akár az új tender kiírást választja a BKK, a főváros a szűkös határidő miatt elesik az új flotta beszerzésére felhasználható 3,4 milliárd forintos uniós támogatástól.

Erre hivatkozva követelte a fővárosi MSZP Vitézy menesztését, mondván: "Budapest már-már rutinszerűen bukja el uniós támogatások milliárdjait a városvezetés és a BKK vezetésének teljes alkalmatlansága miatt".

A késlekedés miatt ugyancsak uniós pénzvesztés fenyegetett idén év elején, amikor vitatott módon lezárta a BKK egy másik tenderét. A 30 milliárd forint értékű budapesti villamostenderből úgy zárta ki a győztes spanyol CAF-énál 5 milliárd forinttal kedvezőbb árat kínáló Skodát, hogy utóbbi cáfolta a cég offshore-hátteréről szóló BKK-s állításokat. A Skoda és a BKK rossz viszonya ide, ám Vitézy és Tarlós István viszálya régebbre vezethető vissza. Ismert, 2010 végén, kinevezésekor még Tarlós védte meg az MSZP kritikái ellenében Vitézyt, ám 2012 nyarára megromlott a viszonyuk.

Két éve kezdte Tarlós bizalmatlanul szemlélni a BKK-t, annak vezetőjét és az általa vezényelt alvállakozói autóbusztendert - miután kiderült, hogy ez a modell többletköltséget okoz a BKV-nak, miközben a pluszkiadás fedezete hiányzott. Igaz, az éves szinten milliárdos pluszforrással összefüggő aggályait Tarlós később félretette, és Orbán Viktorral közösen, elégedetten adta át az alvállalkozói tulajdonú új buszflottát.

A busztender-botrány idején, 2012 májusában rendelte el a Városháza az első belső vizsgálatot a BKK-nál. A Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési osztálya a BKK működését és gazdálkodását vizsgálta, és szabálytalanságok sorát állapította meg. Jelentésük szabálytalan tankolásokról és vacsoraszámlákról, illetve kockázatos szerződésekről szólt.

Írtak arról is, hogy a társaság többször kért indokolatlanul jogi tanácsokat ügyvédi irodáktól. A BKK által apróbb adminisztrációs hibáknak értékelt szabálytalanságoknak végül nem lett személyi következménye. Úgy tudni, Tarlós már akkor szívesen elmozdította volna a BKK-vezért, ám Vitézyt a főpolgármester ellenében is megvédte a fővárosi Fidesz-frakció. Így Tarlós annyit tudott tenni, hogy a korábbi egy helyett három helyettesével felügyeltette a BKK-t.

A következő belső vizsgálatot alig néhány hónappal később rendelte el a főjegyző, de az eredményét azóta sem hozták nyilvánosságra, Vitézy pedig a posztján mardt.

Eközben Vitézynek a Városházán rosszallással nézett "önjáróvá" válásával a konfliktusok egyre gyakoribbak, intenzívebbek lettek. Többször lehetett hallani, hogy Tarlós szívesen kirúgatná a közgyűléssel Vitézyt, de nem teheti meg a cégvezető magas politikai kapcsolatai miatt, miután Vitézy famíliája az Orbán-családdal áll rokonságban. Ezt igyekezett Tarlós tavaly cáfolni, amikor közölte: a miniszterelnök nem kötötte meg a kezét Vitézy Dávid eltávolításával kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor, hogy "pillanatnyilag nincs itt az ideje" a BKK-vezér eltávolításának.

A kérdés azért merült fel, mert a fővárosi közgyűlés tavaly novemberi ülésén a Jobbik javaslatára szavaztak a BKK-vezér elmozdításáról, de az indítvány egyetlen támogató voksot sem kapott - még a jobbikosoktól sem. Szakavatottak tudni vélik, hogy a kormányfő nem "védi" Vitézyt, ugyanakkor direkt teremt olyan helyzetet, hogy egymás ellen kijátssza őket. Vitézy eközben egyre inkább háttérbe szorult: mellőzték a 4-es metró átadásán is. Vitézy "embereit" Tarlós emellett kiszorította, illetve lecserélte a BKK, majd a holding által "felügyelt" BKV igazgatóságában is.

Arra, hogy a harmadik belső vizsgálat "komoly", Tarlós maga utalt a hétfői Magyar Nemzetnek nyilatkozva. Jelezte, hogy a troliügy csak az utolsó csepp volt a pohárban, de nem csak erről van szó, hanem arról, hogy "miként mennek a dolgok" Budapest egyik legfontosabb közszolgáltató cégénél.

A keménység ellenére a fővárosi MSZP szerint ennek a revíziónak sem lesz személyi következménye. Nem a főpolgármester miatt - fejtette ki lapunknak Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője -, még csak nem is Orbán és a rokoni szálak következtében, hanem a gazdasági érdekkörök miatt.

Erre utalt már az MSZP a tavaly ősszel nyilvánosságra hozott, a Tarlós-ciklus három évét értékelő Fekete Könyvében is, ahol úgy írtak a BKK-ról: "még látványosabban nyeli a milliárdokat és szórja a pénzt, osztja az észt, fényezi önmagát (...) egyre hatalmasabb, egyre áttekinthetetlenebb, de egyre inkább látszik, hogy nem a közgyűlés és nem is Tarlós István irányítja".

Szerző

Scheppele: illegitim a Fidesz kétharmada

Publikálás dátuma
2014.04.15. 07:02
Nem értek ugyanannyit a voksok. Fotó: K2 Press/Népszava
A magyarországi választási kampány törvénybe foglalt inkorrektsége komoly kétségeket ébreszt az eredmény érvényességével kapcsolatban - állapította meg a The New York Timesban az egyik legismertebb amerikai Magyarország-szakértő. 

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki két magyar segítővel, Bánkuti Miklóssal és Réti Zoltánnal készítette el részletes választási elemzését, kiemelte: Orbán Viktor tiszta kormányzati felhatalmazást kapott az április eleji magyarországi parlamenti választáson abban az értelemben, hogy pártja jóval több szavazatot kapott, mint a szavazás bármely más indulója. "Kétharmados többsége azonban illegitim: Orbánt egyértelműen nem támogatja a magyarok kétharmada, a választási eredmény a közelében sincs ennek. Valójában a szavazók többsége nem a Fideszre, hanem más pártra vagy pártszövetségre adta le a voksát".

A kétharmados győzelem végső soron megtévesztő és csaló jogi megoldások eredményeként jött létre. Ennek megfelelően tehát a kétharmad legális, de megtévesztő és csaló - fogalmazott a szakértő. A Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogján megjelent - és a Klubrádió által szemlézett - Scheppele-írás szerint az Orbán-kormány "túlment a megszokott babráláson", amikor az előző ciklusban gyökeresen átírta a választási szabályokat.

"Az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. Az törvény kidolgozóinak szándéka érvényesült". Kifejtette: a választásokat viszonylag alacsony részvétel mellett bonyolították le, a szavazásra jogosultak 37 százaléka meg sem jelent az urnáknál. A szavazók 35 százaléka más pártokat részesített előnyben, így összességében csak a választásra jogosult magyarok - beleértve ebbe a határon túliakat is - 28 százaléka erősítette meg a Fidesz hatalmát.

Az elemzés ezt követően sorra vette a választási rendszer és a kampány ismert jellegzetességeit a Fidesznek plusz hat mandátumot jelentő, ám a szavazategyenlőség elvét súlyosan sértő győzteskompenzációt kiemelve, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormány párhuzamos pártkampányán át a média, ezen belül a közmédia Fidesz-párti egyoldalúságáig.

A szakértő kitért arra is: az EBESZ időközi jelentése is arra jutott, hogy a kampány és annak szabályozása nem felelt meg a demokratikus normáknak. "Orbán kétharmada a jogi trükkök hosszú sorának eredménye" - fogalmazott Scheppele, hozzátéve: az Európai Uniónak azzal kell szembenéznie, hogy "a kellős közepén létrejött egy kirakat, azaz Patyomkin-demokrácia".

Egy Fideszre adott szavazat az új rendszerben megfelelt:
- 2,1 kormányváltókra leadott voksnak
- 2,6 Jobbikra leadott voksnak
- 3,1 LMP-re leadott voksnak
forrás: Kim Lane Scheppele elemzése


A Fidesz-KDNP egyértelműen a töredékszavatok új számítási módja, pontosabban a győzteskompenzáció miatt szerezhette meg a kétharmadot még egy gyengébb választási eredménnyel is - állapította meg legfrissebb elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) is.

"A kormánypártok által kialakított új választási rendszer lényegében 764 702 töredékszavazatot gyártott le a Fidesz-KDNP-nek, és ezzel plusz 6 mandátumhoz jutottak. Ez volt tehát a kétharmad záloga, méghozzá azon az áron, hogy a választási rendszerünk súlyosan aránytalan és igazságtalan lett" - fogalmaztak.

A választás végeredménye ugyanakkor még nem hivatalos, hiszen csak tegnap reggel kezdődött a levélben leadott szavazatok kézi számlálása. A levélszavazás végleges eredményét pedig majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg. A testület a levélszavazás, valamint az egyéni választókerületi eredmények alapján határozza meg a választás listás mandátumarányait is, legkésőbb április 25-én.

Az NVB most épp a 106 egyéni eredménnyel szembeni fellebbezések fogadására készül, melyek beadási határideje április 15., azaz ma délután 4 óra. Az elbírálási határidő egyszerűbb ügyekben pénteken jár le, abban az esetben, ha valahol újra kell számolni a szavazatokat, húsvét hétfőn. Az egyéni eredmények jogerőre emelkedése után állapítható meg az országos listás eredmény is. Ezután még bírósághoz lehet fordulni, ám ha az a jogorvoslati idő is lejárt, a köztársasági elnök összehívhatja az Országgyűlés alakuló ülését, méghozzá május 6-ig.

Szerző

Erősen javasolt könyvek

Publikálás dátuma
2014.04.15. 07:00
A kísérleti tankönyveknek még megadott szerzőjük sincsen. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Hiába fizeti a szülő, és hiába használja a tanár, a kormány döntötte el, hogy a két állami tankönyvkiadó melyik kiadványai közül "választhassanak" az iskolák. A kísérleti tankönyveknek még megadott szerzőjük sincsen, egyes, "kötelezően választható" történelem és irodalomkönyvek pedig vitatható és értelmezhetetlen szövegeket tartalmaznak.

Elfogadhatatlan, hogy az állami iskolákban a következő tanévre csupán két vagy három tankönyv közül lehet választani, minden évfolyamon biztosítani kell a tényleges választás lehetőségét - olvasható a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Hajnal István Kör (utóbbi tagja többek között Ormos Mária és Ungváry Krisztán történész illetve Gábor György vallásfilozófus) közös állásfoglalásában.

Mint megírtuk, a leköszönő Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár, és az állítólag szintén távozó Marekné Pintér Aranka, az állami iskolafenntartó, a Klik elnöke olyan levelet küldött az állami iskoláknak és a tankerületi igazgatóknak, amely szerint csak azon tankönyvek megrendelésére ad engedélyt a Klik, amelyek a levélhez mellékelt, "javasolt" tankönyvlistán szerepelnek.

Vagyis hiába olvasható a köznevelési törvényben az a passzus, amely szerint "a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (...) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket", valójában korlátozza a szabad tankönyvválasztást a kormányzat. A 2014-es tankönyvrendelet szerint ugyanis a fenntartó, vagyis az állam jóváhagyása is szükséges a döntéshez.

A tankönyvjegyzékben azonban legnagyobb részt azon két tankönyvkiadó - Apáczai Kiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) - kötetei szerepelnek, amelyeket a közelmúltban vásárolt fel az állam. A jogszabály szerint pedig minden évfolyamhoz és tantárgyhoz csak 2-3 tankönyvből lehet választani.

Az eljárást a kiadványaival a jegyzékből szinte teljesen kiszorult Mozaik Kiadó diszkriminatívnak és jogellenesnek nevezte. A cégnek a korábbi 300 helyett csak 1-2 tankönyve maradt választható. A tankönyvválaszték szűkítése szerintük "vélhetően nem szakmai indokok mentén történt, ezáltal súlyosan sérül a diákok joga arra, hogy számukra a legmegfelelőbb taneszközöket rendelhessék". A Mozaik álláspontja szerint a szűkített könyvlista mellé semmiféle szakmai indoklás nem tartozik, a lista összeállításával láthatóan a piaci szereplők folyamatos kiszorítása az egyik legfontosabb cél.

Ennek egyik bizonyítéka a kiadó szerint, hogy miközben a tankönyvek árának csökkentésével indokolta az Orbán-kormány a tankönyvpiac kvázi-államosítását - és nagyvonalúan "meghagyták a lehetőséget" a nem állami kiadók termékeinek a tankönyvjegyzékbe való felkerülésére -, ezen közben a két állami társaság valójában több könyvet is drágábban kínál. Például a 9-10. évfolyamon egyedül "választható" NTK-s irodalom könyvek 9. évfolyamon csupán 90 Ft-tal olcsóbbak, a 10. évfolyamon viszont már 100 Ft-tal drágábbak, mint a Krónika Nova kiadó irodalomtankönyvei.

Így fogalmaz egy állami tankönyv
"A görögök érezték, hogy miközben az ember okos, a teste néha nagyon nem okos, olyan, mintha az ember fölül okos lenne, alul meg oktalan állat, ekkor azt mesélték, hogy léteznek olyan lények az erdőben, akik alul kecskék, felül emberek, ők a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak és nőkre fáj a foguk".

Az árkülönbség mellett persze a minőséget sem vette figyelembe a kormányzat a jegyzék összeállításakor: 7. és 8. évfolyamon például háromféle történelemtankönyvből választhatnak az iskolák, ezekből kettő NTK-s, egy pedig Apáczai-kiadvány.

Utóbbit Bánhegyi Ferenc jegyzi, akinek korábbi erkölcstan-, és történelemtankönyveiben "elejtett megjegyzések" okoztak botrányt, illetve "meglehetősen furcsa" történelemszemléletről árulkodnak. Az egyik 9. évfolyamos NTK-s irodalomtankönyvben pedig a görög mitológiát próbálják elmesélni a tanulóknak elképesztő szófordulatokkal (lásd keretes írásunkat).

A tankönyvjegyzékben ráadásul számos olyan kísérleti kiadvány szerepel, amelynek a szerzőjét fel sem tüntetik, helyette "szerzői munkaközösség" szerepel, továbbá nincsenek mintafejezetek sem, így az iskolák "vakon" rendelnek.

A tankönyvek kiválasztására nem is hagytak sok időt: a jegyzéket múlt csütörtökön hozták nyilvánosságra, az iskoláknak pedig máig kellett elküldeniük a rendeléseket a tankerületi igazgatóságokra, ahonnan április 30-ig kell továbbküldeni azokat az állami tankönyvterjesztő cégnek, a tavaly botrányosan teljesítő Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek (Kello). A rendelési idő kitolódása miatt - a Kello monopóliuma előtt években általában februári határidő volt - idén is újabb szállítási késések várhatók, sok diák kezdheti tankönyv nélkül a szeptembert.

A szülőknek nincs törvényi lehetőségük a tankönyvválasztásba való beleszólásra, bár az ingyenes, tartós tankönyvek teljes, felmenő rendszerben való bevezetéséig még nekik kell finanszírozniuk a vásárlást az első és a második évfolyam kivételével. Lehetőségük van tiltakozni egyénileg vagy a szülői munkaközösség keretében az állami iskola fenntartójánál, azaz a tankerületeknél, ha nem a korábbi, jól bevált tankönyvsorozatból rendel az iskola.

Az MSZP oktatáspolitikusa szerint alapvetően az államosított tankönyvellátás rendszere rossz, mert indokolatlanul szűkíti a pedagógusok mozgásterét azzal, hogy egy rossz hagyományt visszaállítva tollba mondja a tanároknak, miből taníthatják a gyerekeket.

Hiller István azt várja a kormánytól, hogy a központi tankönyvterjesztés körüli káosz után a központi tankönyvellátástól várható károkozást előzzék meg. Ehhez a tankönyvrendelet visszavonása, majd egy konszenzuson nyugvó, a pedagógustársadalomnak szabad választást biztosító, az eltérő tanulói igényekhez igazodó új szabályozás szükséges - tette hozzá a szocialista politikus.

Pénz szükében
Több, fővárosi iskola tanárai jelezték lapunknak: elképzelhető, hogy a kormányzat által az általános iskolák elsős és másodikos diákjai számára fejenként előírt, 3000 forintos keretösszegből nem lehetséges az összes szükséges tartós tankönyvet és munkafüzetet megrendelni. A könyveket ingyenesen kapja meg minden diák, azonban a tanév végén - sérülések és beírások nélkül - vissza kell azt szolgáltatniuk az iskolakönyvtáraknak, hogy azokat felmenő rendszerben a következő évfolyam is használhassa. Forrásaink szerint az is lehetséges, hogy a szülőktől kell majd valamilyen mértékű hozzájárulást kérniük, hogy beszerezhessék az elvileg ingyenes könyveket.