Biszku Béla nem érti

Publikálás dátuma
2014.04.15. 10:33
Fotó: Népszava, Bielik István
Tanúmeghallgatással és iratismertetéssel folytatódott az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt Biszku Béla nyugdíjas pártvezető, volt belügyminiszter büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken.

A bíróság a Duna Tv Közbeszéd című műsorának felelős szerkesztőjét hallgatta meg a vádlottal készült, 2010. augusztus 4-én adásba került interjúval kapcsolatban.

Az ügyészség a tévének adott nyilatkozata miatt is megvádolta Biszkut. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető az említett műsorban a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét nyilvánosan tagadta.

A szerkesztő elmondta, hogy két felvétel készült, de az elsőt nem, csak a másodikat hagyta jóvá Biszku Béla, ezért az került vágatlanul adásba.

A bíróság lejátszotta a interjút, amelyben egyebek mellett Biszku Béla az 1956-os forradalomról beszélve kijelentette, hogy azt ellenforradalomnak tartja, és az '56 a magyar nép tragédiája volt. Továbbá elmondta, hogy 1957 és 1961 között belügyminiszterként a törvények betartásán dolgozott, valamint, hogy az '56-os forradalmat követően azzal kapcsolatosan nem koncepciós perek zajlottak le.

Az interjúban azt mondta, nem volt közvetlen köze ahhoz, hogy mennyi embert végeztek ki, hányan kerültek börtönbe és menekültek külföldre.

A interjú lejátszása után az ügyész indítványozta, hogy a bíróság ismertessen egy 1958-as politikai bizottsági határozatot, amely - mint mondta - azt hivatott alátámasztani: a vádlottat bízták meg azzal, hogy hogyan befolyásolja a Nagy Imre-per menetét.

Az ügyész szerint a határozat Biszku Béla a Közbeszéd műsorban tett állításait egyértelműen cáfolja.

A bíróság nem adott helyt Biszku Béla védője azon indítványának, amelyben többek mellett az 1989-ben elhunyt Kádár János tanúként való meghallgatását kérte.

Az ügyvéd azt mondta, azért tette az indítványt, hogy rámutasson: azért is tisztességtelen az eljárás, mert megfosztották a vádlottat az érdemi védekezés lehetőségétől azzal, hogy az esetlegesen mellette vallomást tehető emberek halálát követően indították az eljárást. Nincs ésszerű oka annak, hogy 23 évet várt a vádhatóság Biszku Béla bíróság elé állításával - tette hozzá.

A bíró elmondta várhatóan május 13-án elhangzanak a perbeszédek, majd ezeket követően hozhat ítéletet a bíróság.

A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította a karhatalmat.

A vád szerint a karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak.

A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt.

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Nem értette a bírót

A volt belügyminiszter, ahogy eddig mindig, most is két női kísérővel érkezett a Fővárosi Törvényszék II. kerületi épületébe. Már a tárgyalás elején megkapta azt a fülhallgatót, amire szüksége van, hogy hallja, ami a tárgyaláson történik. Még a nyomozati anyagok felolvasásakor volt ebből egy kisebb probléma, Biszku ugyanis nem értette, amit a bíró mond.

Az Origo beszámolója szerint Biszku, mint a korábbi tárgyalási napokon, ezúttal rezzenéstelen arccal hallgatta végig, ahogy a bíró felolvasta, hogyan lőttek automata nehézfegyverekkel 1956 decemberében az utcán tüntető emberek közé, több száz ember halálát okozva.

A cél az volt, hogy lehetőleg gyorsan és kegyetlenül számoljanak le velük. A tárgyalás elején a bíró még egy adagot olvasott fel a nyomozati anyagokból. Ebből kiderült, hogy a Kádár-kormánynak rendkívül alacsony volt a legitimitása a lakosság körében, újabb felkelés fenyegetett, ezért elhatározták a különböző mozgalmak erőszakos leverését. A rendőrségben nem bíztak, ezért a megalakult karhatalom és a szovjet katonaság segítségével kívánták elfojtani a különböző felkeléseket.

Mint arra a Bors-online felhívta a  figyelmet, Biszku Béla a maga 93 évével Európa legidősebb, a kommunista rendszer idején elkövetett bűnökért felelősségre vont hajdani vezető. Két évvel előzi meg a 91 éves Wojciech Jaruzelski lengyel tábornokot, egykori államfőt. A két vádlott helyzete azonban lényegesen eltér egymástól.

Biszku, bár egészen 1978-ig az MSZMP legfőbb vezető testületének, a Politikai Bizottságnak tagja volt és a „keményvonalasok” táborába tartozott, soha nem volt olyan pozícióban, hogy egy ország sorsáról döntsön. Jaruzelski viszont 1981. december 13-án a Lengyelországban egyre fokozódó feszültség és rá nehezedő szovjet nyomás hatására elrendelte a szükségállapotot, hogy ennek értelmében törvényen kívül helyezhesse a nagy társadalmi támogatást élvező ellenzéki Szolidaritás szakszervezetet, és internáltathassa annak vezetőit, köztük elnökét, a későbbi államfő Lech Walesát.

Walesa azonban később megbékélt Jaruzelskivel, sőt, a tábornok perébe melléállt, mondván, hogy abban a helyzetben nem volt más választása, sőt, megakadályozott egy esetleges szovjet beavatkozást, amelynek – a több évszázados lengyel-orosz ellenségeskedés fényében – beláthatatlan következményei lettek volna.

Hasonló az esetük azonban a megtorlási ügyekben: Jaruzelski  volt ugyanis Lengyelország honvédelmi minisztere, amikor 1970. decemberében a hadsereg véresen leverte a gdanski munkások tüntetését. A tábornok később perében azt állította, hogy „becsapták”, amikor elrendeltették vele a hadsereg bevetését, éppen ezért nem is kért soha bocsánatot a vérontásért.

Jaruzelski pere megszakításokkal 2001 óta folyt, majd néhány éve a tábornok egészségi állapota miatt felfüggesztették az eljárást.

Szerző
Frissítve: 2014.04.15. 18:02

Obama: Putyin szólítsa fel fegyverletételre az oroszbarát csoportokat!

Barack Obama amerikai elnök sürgette orosz partnerét, Vlagyimir Putyint; vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát fegyveres csoportok hagyják el az általuk elfoglalt épületeket és tegyék le a fegyvert - közölte helyi idő szerint hétfő este a Fehér Ház. A Washingtonban kiadott kommüniké szerint az amerikai elnök a telefonban súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz kormány támogatja a fegyveres, oroszbarát szakadárok akcióit, akik az ukrajnai kormány aláásásával és destabilizálásával fenyegetnek.

"Az országban minden irreguláris erőnek le kell tennie a fegyvert" - hangsúlyozta Barack Obama.

Az elnök emellett ismét hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Oroszország a feszültség csökkentésének érdekében vonja vissza csapatait Ukrajna határáról. Obama megjegyezte, hogy az orosz hivatalos személyek által használt retorika ellenére az ukrán kormány "figyelemreméltó visszafogottságot" tanúsított, és elismeréssel szólt Kijev arra irányuló erőfeszítéseiről is, hogy egyesítse az országot a május 25-i szabad és tisztességes elnökválasztás megtartásával, egy befogadó jellegű alkotmányos reform elfogadásával, valamint a hatalom decentralizálását célzó konkrét lépések előterjesztésével.

Az amerikai elnök megjegyezte, hogy ukrajnai fellépése következtében Oroszország egyre jobban elszigetelődik, és egyértelművé tette, hogy ennek Moszkvát terhelő "költségei" csak tovább nőnek majd, ha ezek az ukrajnai akciók folytatódnak. Az amerikai elnök a fehér házi közlemény szerint kitért a kontaktcsoport csütörtökre tervezett genfi tanácskozására, kijelentve, hogy noha továbbra is hisz a diplomáciai megoldás lehetőségében, az nem érvényesülhet egy olyan környezetben, amelyben az orosz hadsereg megfélemlítést alkalmaz az ukrán határokon, Ukrajnában fegyveres provokációk történnek, a kremlbeli hivatalos személyek pedig a feszültséget fokozó retorikával élnek.

A Kreml néhány órával korábban egész más beállításban számolt be Obama és Putyin megbeszéléséről. Moszkva szerint Putyin a telefonban azt hangoztatta, hogy Oroszországot "alaptalanul", puszta spekulációk alapján "vádolják azzal, hogy beavatkozik az Ukrajna keleti részében zajló eseményekbe".  A nap folyamán Jack Lew amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy aláírta az Ukrajnának szóló és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformprogramját kiegészítő, 1 milliárd dolláros amerikai hitelgaranciát. A közlést megelőzően Lew fogadta Washingtonban Olekszandr Slapak ukrán pénzügyminisztert.

Szerző

Obama: Putyin szólítsa fel fegyverletételre az oroszbarát csoportokat!

Barack Obama amerikai elnök sürgette orosz partnerét, Vlagyimir Putyint; vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát fegyveres csoportok hagyják el az általuk elfoglalt épületeket és tegyék le a fegyvert - közölte helyi idő szerint hétfő este a Fehér Ház. A Washingtonban kiadott kommüniké szerint az amerikai elnök a telefonban súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz kormány támogatja a fegyveres, oroszbarát szakadárok akcióit, akik az ukrajnai kormány aláásásával és destabilizálásával fenyegetnek.

"Az országban minden irreguláris erőnek le kell tennie a fegyvert" - hangsúlyozta Barack Obama.

Az elnök emellett ismét hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Oroszország a feszültség csökkentésének érdekében vonja vissza csapatait Ukrajna határáról. Obama megjegyezte, hogy az orosz hivatalos személyek által használt retorika ellenére az ukrán kormány "figyelemreméltó visszafogottságot" tanúsított, és elismeréssel szólt Kijev arra irányuló erőfeszítéseiről is, hogy egyesítse az országot a május 25-i szabad és tisztességes elnökválasztás megtartásával, egy befogadó jellegű alkotmányos reform elfogadásával, valamint a hatalom decentralizálását célzó konkrét lépések előterjesztésével.

Az amerikai elnök megjegyezte, hogy ukrajnai fellépése következtében Oroszország egyre jobban elszigetelődik, és egyértelművé tette, hogy ennek Moszkvát terhelő "költségei" csak tovább nőnek majd, ha ezek az ukrajnai akciók folytatódnak. Az amerikai elnök a fehér házi közlemény szerint kitért a kontaktcsoport csütörtökre tervezett genfi tanácskozására, kijelentve, hogy noha továbbra is hisz a diplomáciai megoldás lehetőségében, az nem érvényesülhet egy olyan környezetben, amelyben az orosz hadsereg megfélemlítést alkalmaz az ukrán határokon, Ukrajnában fegyveres provokációk történnek, a kremlbeli hivatalos személyek pedig a feszültséget fokozó retorikával élnek.

A Kreml néhány órával korábban egész más beállításban számolt be Obama és Putyin megbeszéléséről. Moszkva szerint Putyin a telefonban azt hangoztatta, hogy Oroszországot "alaptalanul", puszta spekulációk alapján "vádolják azzal, hogy beavatkozik az Ukrajna keleti részében zajló eseményekbe".  A nap folyamán Jack Lew amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy aláírta az Ukrajnának szóló és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformprogramját kiegészítő, 1 milliárd dolláros amerikai hitelgaranciát. A közlést megelőzően Lew fogadta Washingtonban Olekszandr Slapak ukrán pénzügyminisztert.

Szerző