Horn Gyula-terem nyílt az Európai Parlamentben

Horn Gyula néhai miniszterelnökről nevezték el az Európai Parlament egyik termét.

A strasbourg-i parlament irodája hétfőn este hozta meg erről döntését, figyelmen kívül hagyva Surján László fideszes EP-képviselő ellenjavaslatát. A Horn-terem a főépület harmadik emeletén található H1 helyiség lett.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegáció vezetője közleményben tudatta, az EP vezetése egyhangúlag döntött arról, hogy "tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnök emlékére". Tabajdi méltányosnak nevezte a döntést a jobboldali többségű Európai Parlament részéről, hiszen - mint fogalmazott - az egykori magyar miniszterelnök történelmi szerepe nem kérdőjelezhető meg.

A szocialista EP-képviselő hozzátette: "Horn Gyula büszke európai volt. Példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. (...) Hagyatékát ezentúl nemcsak a magyar emberek, de az Európai Parlament is őrzi."

Az indítványt az EP szocialista frakciójának magyar és német tagjai terjesztették elő, kapcsolódva Magyarország uniós tagságának 10., és a "vasfüggöny" lebontásának 25. évfordulójához. Surján László azzal indokolta ellenzését, hogy Horn Gyula múltbeli tevékenysége, különösen az 1956-os megtorlásokban vállalt szerepe, megosztja a magyar társadalmat.

Az Európai Parlament ezekben a napokban tartja utolsó plenáris ülését a május 22 és 25 között esedékes európai választások előtt.