Alkotmánybíróság;Hoffmann Rózsa;tankönyvellátás;

2014-04-16 07:00:00

Mindent vihet a két kiadó

Nem sok jóra számíthatnak az Alkotmánybíróságtól a piacról lényegében kiszorított tankönyvkiadók, miután a taláros testület - az év elejétől hatályos új törvényre hivatkozva - "elkaszálta" a már tavaly tönkretett tankönyvterjesztő vállalkozók indítványát. Az új jogszabály ugyanis a teljes tankönyvellátást állami feladattá teszi, de nem rendelkezik a magáncégek és vállalkozók kártalanításáról.

Már több, mint nyolcszázan írták alá a 2014/15-ös tanévre vonatkozó, szűkített tankönyvválaszték ellen indított online petíciót. A kezdeményezés aláírói szerint a lista szembemegy a köznevelési törvénnyel, a tanár ugyanis nem dönthet szabadon arról, miből fog tanítani. Ezért a tankönyvválasztást az állami fenntartó jóváhagyásához kötő kormányrendelet visszavonását kérte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete és a Hajnal István Kör.

Mint megírtuk, a leköszönő Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár, és az állítólag szintén távozó Marekné Pintér Aranka, az állami iskolafenntartó, a Klik elnöke olyan levelet küldött az állami iskoláknak és a tankerületi igazgatóknak, amely szerint csak azon tankönyvek megrendelésére ad engedélyt a Klik, amelyek a levélhez mellékelt, "javasolt" tankönyvlistán szerepelnek. Ezek között legnagyobb részt a két, közelmúltban az állam által megvásárolt kiadó szerzeményei találhatók meg, de több olyan kísérleti tankönyv is bekerült a jegyzékbe, amelynek szerzői nem ismertek és mintafejezetekből sem tájékozódhatnak róluk a pedagógusok.

Ezek közül több kiadványból is jelentek meg "zavaros" részletek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján, amelyek az állami tankönyvek alacsony szakmai színvonalára engednek következtetni. A szövegek nyilvánosságra kerülése után azonban eltűntek a részletek az OFI weboldaláról. Az egyik ilyen könyvről - Bánhegyi Ferenc 8. osztályosoknak szóló történelemkönyvéről - a PDSZ elnöke az ATV-ben azt mondta: olyan szövegkörnyezetbe helyezik Hitlert, ami alapján akár szimpatikusnak is gondolhatják őt a diákok (lásd keretes írásunkat). Mendrey László szerint az irodalomkönyvekben is van ideológiai ráhatás, például az egyik 9. osztályos tankönyv a görögök többisten-hite és az egyistenhit között tesz különbséget, majd hozzáteszi, "ezt az európai isten nem engedi".

Eközben megszüntette az Alkotmánybíróság (Ab) a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében az eljárást, mert az a vizsgált jogszabály hatályon kívül helyezése miatt okafogyottá vált. 2014. január elsejével ugyanis új tankönyvtörvény lépett életbe, amely állami feladatként határozta meg a tankönyvterjesztést - tehát a kiadványok megrendelésének felvételét, azok megvásárlását a tankönyvkiadóktól, majd raktározását és kiszállítását az iskoláknak -, amelyet kizárólag az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) végezhet.

A terjesztés a korábbi tankönyvtörvény módosításával már 2013-ban a Kello monopóliuma lett - az előkészítetlen átállás pedig sorozatos szállítási késéseket okozott -, amellyel több, magyar tulajdonú tankönyvterjesztő vállalkozás is kiszorult a piacról. Akik közülük az Ab-hez fordultak, azzal érveltek, hogy a kifogásolt rendelkezések sértik a vállalkozáshoz való jogra, a vállalkozás szabadságára és a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítására, valamint a foglalkozás szabad megválasztására vonatkozó alkotmányos követelményeket.

Az indítványozók nem vitatták, hogy az állam az alaptörvény alapján jogosult kijelölni a piacgazdaság kereteit, és jogosult szabályozni az egyes piaci tevékenységeket. Azonban szerintük ha az állami beavatkozás a tulajdon elvonásával vagy korlátozásával jár, akkor azt közérdeknek kell indokolnia, és a korlátozásnak meg kell felelnie a szükségesség-arányosság követelményének. Ráadásul a panaszosok szerint az új szabályozásnak rendelkeznie kellett volna a megélhetésüktől megfosztott tankönyvkereskedők megfelelő kártalanításáról.

Parragh kinézte magának a felsőoktatást?

Bár még mindig nem tudni, hogy a jelenlegi felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István folytathatja-e az új Orbán-kormány tagjaként, egyre több jel utal arra, hogy a Klinghammer-féle reformtervekkel tavaly látványosan egyet nem értő iparkamara-elnök államtitkárként folytatná. Parragh László tegnap közölte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöksége támogatja, hogy a felsőoktatásban is - a szakképzéshez hasonlóan - duális képzést vezessenek be minden olyan szakon, "amelynek gazdasági kimenete van". A duális képzés lényege, hogy az elméleti rész az oktatási intézményekben, a gyakorlati pedig magáncégeknél zajlik.

Hitler, a hős?

"Bécsben alakult ki benne az a meggyőződés, amely szerint minden politikai és társadalmi bajért a zsidók és a marxisták a felelősek (...) Szervezőkészsége és szuggesztív szónoklatai révén hamarosan a párt vezére azaz Führere lett (...) Börtönbe zárásából erkölcsi tőkét kovácsolt (...) Beszédei hitelesnek és meggyőzőnek tűntek (...) nem nyugodott bele a Németország számára megalázó versailles-i békébe."
(Részletek Bánhegyi Ferenc nyolcadikosoknak szóló történelemkönyvéből, forrás: Történelemtanárok Egylete)