Legóból műalkotás

Publikálás dátuma
2014.04.16. 07:45
Színes kábelekből formázta meg emberi alakjait Rabóczky Judit Rita Fotó: Bielik István
Színes, ironikus és humoros. Talán ez a három jelző lehetne a közös nevezője a Műcsarnokban kiállított Derkovits-ösztöndíjas képzőművészek munkáinak. Merthogy változatos a kiállítás merítése, az egyszer biztos. Idén az 1979. január 1. után született alkotókat díjazták, akik tanúbizonyságot tettek arról, hogy a magyar kortárs művészet igenis él, lélegzik.

Rendhagyó anyagokkal dolgoztak az ösztöndíjasok. Színes kábelekből formázta meg emberi alakjait Rabóczky Judit Rita. Mindezt olyan élethűen, hogy a kábelek helyett hajlamos az ember azt hinni, hogy vérereket, inakat és izomrostokat lát. Karsai Dániel már egy nagyméretű gondolkodó szobrot alkotott szivacsból, melyet cellux szalag segítségével formált emberi alakúra.

A megoldás olyan profira sikerült, hogy a szobor előtt talán még Auguste Rodin is kalapot emelne. Szanyi Borbála már keményebb, durvább anyagokat használt fel Vasgyári projekt (Ysa Pur) nevű alkotásához. Vastáblákba viszont ellenpontozásként könnyed csipkemotívumokat vágott bele, és ugyanezt a módszert ismételte meg dézsákkal is.

Ugyancsak fémből készültek Németh Marcell Közeli látószög című munkái is, ő acéllemezekbe rajzolt bele távvezetékoszlopokat. A nyers, rideg témához tökéletesen passzolt az anyagválasztás. A legfurább szobor Balázs József Tamás Utópia Csapda Projektje, mely a Műcsarnok nagytermében található: a földre, geometrikus alakzatban szórt tűlevelekből, egy kisebb méretű fenyőfából, egy állatcsapdából valamint egy karámból áll.

Az alkotás a művész leírása szerint egy helyspecifikus mobil szobor, ugyanis ő a műveit mindig újraépíti az adott kiállítótérnek megfelelően. Nagyméretűek Koós Gábor fametszetei is, aki két hétköznapi helyszínről, egy utcarészletről és egy metrókocsi belsőről készített linofestékkel nyomatot.

A filozofikus művek se maradtak ki a kiállításról, az irónia pedig szinte kötelező elem. Felsmann István például a digitális médiának állít görbe tükröt. A technika uralta világban minden kép, dokumentum egy hatalmas adathalmaz, melyet szabadon variálhatunk, osztunk meg egymással.

Felsmann éppen ezért a képeit legó kockákból építi fel, melyekre aztán füzetlapot, újságcikket vagy fotót ragaszt, kihagyva itt-ott egy-egy építőelemet.

Az eredmény olyan, mint egy meghibásodott képfájl. Brückner János is elidenegedett világunkra reflektál, ő instrukciókkal ellátott tükröket helyezett ki, melyekről, ha leolvassuk a feliratokat, fél perc alatt érezhetjük magunkat boldognak, szomorúnak, lehangoltnak. Szvet Tamás már időutazásra invitál, ő régen készült fotókra vetíti rá digitális technikával a jelenben készült képeit.

Idén bemutatkozási lehetőséget kaptak azok az alkotók is, akik szeretek volna 2014-ben pályázni, de már nem tehették meg. Ők 1978-ban születettek, és az ösztöndíj 2012-es kimaradása után nem kapták meg azt a 35 éves korhatárt egy évvel felemelő kompenzációt, amit egy évvel idősebb társaik 2013-ban már megkaptak.

Ezen alkotások közül Szabó Péteré az egyik legérdekesebb: ő a Magyar Népmesék című animációs sorozatra hajazó képeket rajzolt, olyan feliratokkal, mint például "Ne bántsd a Magyar Népmesét!".

A fotósokat is díjazták

A legjobb fotókat készítő Pécsi József-ösztöndíjasok is változatos témákkal készültek. Péter Ildikó a schengeni egyezmény utáni megszűnt határátkelőket mutatja be, a Szlovákiával, Szlovéniával és Ausztriával közös határvonalakon. Kasza Gábor Y sorozatában az emberi viszonyokat és az elnyomott érzelmeket hozza felszínre, míg Bíró Eszter olyan emberek családi fotóit gyűjtötte össze, akiknek már nincsenek leszármazottai.

A Brazíliában született Ember Sári Sao Paolóban élő nőkről készített fotókat, Stiller Ákos a kilátástalan tanyavilágba, Hajdú D. András a nagybányai nyomortelepre kalauzol. Boldogabb témát választott Pályi Zsófia, aki a Magyar tenger című sorozatában balatoni fürdőzőket kapott lencsevégre. Szombat Éva a szándékoltan giccses-szirupos képeivel és hozzájuk kapcsolódó humoros idézetekkel ötleteket ad arra, hogyan is lehetnénk boldogok.

Megindultak az ukránok

Publikálás dátuma
2014.04.16. 07:36
Elbarikádozták a középületeket Donyeckben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Olekszandr Turcsinov, az ideiglenes ukrán elnök tegnap bejelentette, a donyecki régióban megkezdődtek az "antiterrorista műveletek". Turcsinov azt közölte, hogy a fellépés célja az ukrán állampolgárok védelme, a terrorcselekmények megállítása, Ukrajna szétesésének megakadályozása. 

Az ukrán belügyi egységek tegnap megkezdték a szakadárok által elfoglalt települések megtisztítását. Harckocsik érkeztek a kelet-ukrajnai Szlovjanszkhoz. A helyi önvédelmi erők arról számoltak be, hogy harcok folytak Andrijivka falunál, fegyverropogást és robbanásokat hallottak. Karamatorszk mellett is páncélozott harci járművek jelentek meg.

Lapszemle

Le Monde
A kijevi válság kapcsán Moszkva nem Kijevből, nem is Washingtonból kapott rossz híreket, hanem saját gazdasági szakértőitől. A GDP-előrejelzéseket az idei évre 2,5 százalékról 0,5-re kellett csökkenteni. Az idei évben az országból való tőkekivonás eléri a 100 milliárd dollárt, de akár 150 milliárd is lehet, ha tovább súlyosbodik az ukrajnai válság. Putyinnak ráadásul egyre többet és többet kell költenie, ha teljesíteni akarja 2012-ben tett ígéreteit. Az csak öt-hat százalékos GDP-gyarapodás mellett válna lehetségessé. Egy a francia lap által megszólaltatott szakértő rámutatott, nem mehetnek a dolgok az eddigi kerékvágásban, mert a gazdaság megbüntetheti a Kremlt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A német lap azt emelte ki, hogy Oroszország nemcsak azonosító nélküli katonákkal vívja hivatalos hadüzenet nélküli háborúját Ukrajna ellen, hanem a gázárak drasztikus emelésével is. Csak össze kell hasonlítani a Dnyeszteren túli területre, illetve az Ukrajnába szállított gázra kiszabott árakat. Moszkva háborús célja világos: Ukrajnát mind politikai, mind gazdasági téren meg akarja nyomorítan

Az ukrán hadsereg megrohamozta a város katonai repülőterét, amelyet előzőleg a szakadár erők foglaltak el. A repülőtérnél lövöldözés zajlott, többen megsebesültek - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

A kijevi védelmi tárca később azt közölte, hogy Kramatorszkban "különleges műveletet" kezdtek a belügyi erők, a hadsereg támogatásával.

Az UNIAN úgy értesült, hogy halottja is volt az összecsapásoknak. A belügyi erők behatoltak Szlovjanszkba is, az Interfax ötszáz katona és húsz páncélozott jármű érkezését jelentette.

Legalább tíz városban foglalták el a kormányépületeket az előző napokban a szakadárok, távozásukra Kijev hétfőig adott ultimátumot.

A Regnum orosz portál korábban azt közölte, hogy a szakadárok két T-64-es

harckocsit zsákmányoltak, s egy tüzérségi üteget szállító teherautót is elkötöttek. Az ukrán katonák nem tanúsítottak különösebb ellenállást.

Dulakodás tört ki Kijevben a parlamentnél, mintegy 200 kormányellenes tüntető megpróbált behatolni, a tiltakozók Arszen Avakov belügyminiszter távozását követelték. A parlament szerdára zárt ülést hívott össze, amelyen a biztonsági erők vezetőit hallganák meg.

Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök feszült hangulatú telefonbeszélgetést folytatott egymással hétfőn, a hívást orosz részről kezdeményezték. A két elnök legutóbb március 28-án tárgyalt egymással a feszült ukrán helyzetről.

A Fehér Ház beszámolója szerint Obama ismételten sürgette Putyint, vonja vissza az ukrán határtérségbe összevont orosz katonai erőt, s gyakoroljon nyomást az oroszbarát fegyveresekre, hogy hagyják el az elfoglalt ukrán kormányépületeket.

Putyin az új kijevi vezetést hibáztatta, s felszólította Obamát, hogy "akadályozza meg katonai erő alkalmazását". Ukrajna, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország csütörtökön Genfben tart válságtanácskozást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pekingi sajtóértekezletén figyelmeztetett, hogy az ukrán katonai erő bevetése saját polgárai ellen értelmetlenné teheti a genfi tárgyalást.

A feszült ukrán helyzetről tanácskoztak tegnap Luxembourgban az Európai Unió védelmi miniszterei, az ülésen Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is részt vett. A tárcavezetők leszögezték: a krími és a kelet-ukrajnai eseményeknek egész Európa biztonságára nézve messzemenő következményeivel kell számolni.

Szerző

Megindultak az ukránok

Publikálás dátuma
2014.04.16. 07:36
Elbarikádozták a középületeket Donyeckben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Olekszandr Turcsinov, az ideiglenes ukrán elnök tegnap bejelentette, a donyecki régióban megkezdődtek az "antiterrorista műveletek". Turcsinov azt közölte, hogy a fellépés célja az ukrán állampolgárok védelme, a terrorcselekmények megállítása, Ukrajna szétesésének megakadályozása. 

Az ukrán belügyi egységek tegnap megkezdték a szakadárok által elfoglalt települések megtisztítását. Harckocsik érkeztek a kelet-ukrajnai Szlovjanszkhoz. A helyi önvédelmi erők arról számoltak be, hogy harcok folytak Andrijivka falunál, fegyverropogást és robbanásokat hallottak. Karamatorszk mellett is páncélozott harci járművek jelentek meg.

Lapszemle

Le Monde
A kijevi válság kapcsán Moszkva nem Kijevből, nem is Washingtonból kapott rossz híreket, hanem saját gazdasági szakértőitől. A GDP-előrejelzéseket az idei évre 2,5 százalékról 0,5-re kellett csökkenteni. Az idei évben az országból való tőkekivonás eléri a 100 milliárd dollárt, de akár 150 milliárd is lehet, ha tovább súlyosbodik az ukrajnai válság. Putyinnak ráadásul egyre többet és többet kell költenie, ha teljesíteni akarja 2012-ben tett ígéreteit. Az csak öt-hat százalékos GDP-gyarapodás mellett válna lehetségessé. Egy a francia lap által megszólaltatott szakértő rámutatott, nem mehetnek a dolgok az eddigi kerékvágásban, mert a gazdaság megbüntetheti a Kremlt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A német lap azt emelte ki, hogy Oroszország nemcsak azonosító nélküli katonákkal vívja hivatalos hadüzenet nélküli háborúját Ukrajna ellen, hanem a gázárak drasztikus emelésével is. Csak össze kell hasonlítani a Dnyeszteren túli területre, illetve az Ukrajnába szállított gázra kiszabott árakat. Moszkva háborús célja világos: Ukrajnát mind politikai, mind gazdasági téren meg akarja nyomorítan

Az ukrán hadsereg megrohamozta a város katonai repülőterét, amelyet előzőleg a szakadár erők foglaltak el. A repülőtérnél lövöldözés zajlott, többen megsebesültek - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

A kijevi védelmi tárca később azt közölte, hogy Kramatorszkban "különleges műveletet" kezdtek a belügyi erők, a hadsereg támogatásával.

Az UNIAN úgy értesült, hogy halottja is volt az összecsapásoknak. A belügyi erők behatoltak Szlovjanszkba is, az Interfax ötszáz katona és húsz páncélozott jármű érkezését jelentette.

Legalább tíz városban foglalták el a kormányépületeket az előző napokban a szakadárok, távozásukra Kijev hétfőig adott ultimátumot.

A Regnum orosz portál korábban azt közölte, hogy a szakadárok két T-64-es

harckocsit zsákmányoltak, s egy tüzérségi üteget szállító teherautót is elkötöttek. Az ukrán katonák nem tanúsítottak különösebb ellenállást.

Dulakodás tört ki Kijevben a parlamentnél, mintegy 200 kormányellenes tüntető megpróbált behatolni, a tiltakozók Arszen Avakov belügyminiszter távozását követelték. A parlament szerdára zárt ülést hívott össze, amelyen a biztonsági erők vezetőit hallganák meg.

Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök feszült hangulatú telefonbeszélgetést folytatott egymással hétfőn, a hívást orosz részről kezdeményezték. A két elnök legutóbb március 28-án tárgyalt egymással a feszült ukrán helyzetről.

A Fehér Ház beszámolója szerint Obama ismételten sürgette Putyint, vonja vissza az ukrán határtérségbe összevont orosz katonai erőt, s gyakoroljon nyomást az oroszbarát fegyveresekre, hogy hagyják el az elfoglalt ukrán kormányépületeket.

Putyin az új kijevi vezetést hibáztatta, s felszólította Obamát, hogy "akadályozza meg katonai erő alkalmazását". Ukrajna, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország csütörtökön Genfben tart válságtanácskozást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pekingi sajtóértekezletén figyelmeztetett, hogy az ukrán katonai erő bevetése saját polgárai ellen értelmetlenné teheti a genfi tárgyalást.

A feszült ukrán helyzetről tanácskoztak tegnap Luxembourgban az Európai Unió védelmi miniszterei, az ülésen Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is részt vett. A tárcavezetők leszögezték: a krími és a kelet-ukrajnai eseményeknek egész Európa biztonságára nézve messzemenő következményeivel kell számolni.

Szerző