Mentik a hajótörötteket - nézze meg a fotókat!

Publikálás dátuma
2014.04.16. 12:04
Fotó: Getty Images.
Iskolai kirándulásnak indult, tragikus katasztrófa lett belőle: 450 fővel a fedélzetén elsüllyedt szerdán, közép-európai idő szerint hajnali 2 óra tájban  egy dél-koreai sétahajó a félsziget partjainak közelében, Szöultól délre – közölte a Yonhap hírügynökség.
Szerző

Joggal támadó tiltakozók a Szabadság téren

Publikálás dátuma
2014.04.15. 21:37
A munkaterületet övező kordon elbontása kedden sem maradt el FOTÓ: K2 PRESS
Joggal, vagyis a jog eszközével támadják a hatalmat a Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozók, akik meg is találták ennek formáját. Megalakították civil szervezetüket, a Politikai Okokból Kirekesztettek és Kriminalizáltak Érdekvédelmi Szervezetét. Miután a lépést nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentették, ismét lebontották a vitatott '44-es német megszállási emlékmű köré vont kordont - az elmúlt nyolc napban immár hatodszorra.

A kordonbontó nyers erő után a jog eszközét is bevetik a Szabadság téren több mint egy hete demonstrálók - jelentették be a szervezők keddi nemzetközi sajtótájékoztatójukon. Az Orbán-kormány által - minden bel-és külföldi tiltakozást figyelmen kívül hagyva - a térre erőszakolt '44-es német megszállási emlékmű elleni tiltakozás folytatása és intézményesítése mellett a civil szervezet létrehozását más is motiválta. Mint az egyik alapító, Lovas Zoltán újságíró, dokumentumfilmes elmondta, a szervezet azon a ponton fogja a hatalmat támadni, amiben úgy gondolja, hogy a legerősebbek: a jogban.

A szervezet - a Szabadság téri demonstráció-sorozat állandó résztvevőjeként és a Dunagate-botrány kirobbantójaként is ismert Lovas szerint - be fogja bizonyítani, hogy amit a hatalom tesz, az tételes jogsértés. A tervek szerint azok érdekében is készek a jog eszközével fellépni, akiknek elvették a magánnyugdíj-megtakarítását vagy a földjét. Lovas utalt arra is, ő egyike azon tiltakozóknak, akiket a rendőrség garázdasággal, rongálással, tehát valamiféle bűncselekménnyel gyanúsított meg a tiltakozó akció miatt. Megírtuk, őt falfirkálás miatt rabosították is: lefotózták és ujjlenyomatot vettek tőle, miután a tervezett emlékmű köré vont kordont takaró fóliára festékszóróval felfújta: "itt náci emlékmű nem fog épülni".

Ugyanis míg hét éve Orbán Viktor egy halk ejnye-bejnyével megúszta a Kossuth téri kordonbontást, most azokat is kriminalizálják, akik festékszóróval üzeneteket fújtak a kordont borító nejlonra. Így tett például pénteken Magyar Fruzsina dramaturg - Magyar Bálint testvére és Mécs Imre felesége - is, aki emiatt gyanúsított lett. Szintén gyanúsítottként idézték az V. kerületi kapitányságra lapunk karikaturistáját, Pápai Gábort is, amiért Orbán-fejet rajzolt a fóliára. A keddi kordonbontó akció után is több idézést átadtak a nyomozók a helyszínen - köztük Mécs Imrének.

Megírtuk, azzal, hogy a parlamenti választás után mindössze két nappal a munkások hozzáláttak a munkaterület elkerítéséhez, Orbán Viktor és kormánya becsapta a Mazsihiszt. A tervezett emlékművel szembeni aggályainak hangot adó szervezetnek küldött válaszában februárban a miniszterelnök még azt ígérte, hogy a választás és a húsvéti ünnepek után tárgyalnak a kérdésről, ám az egyeztetést be sem várva kezdtek bele a munkába. Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte is, "ha a miniszterelnök semmibe veszi saját ígéretét, akkor nincs tárgyalási alap".

Az emlékmű elleni tiltakozásul a napokban lemondott a Mazsihisz ügyvezető igazgatói posztjáról Zoltai Gusztáv. Lapunknak korábban úgy fogalmazott: "Amit építenek estig, azt az állampolgári engedetlenség jeleként, ha kell, lebontom reggelig, még ha börtönbe is csuknak érte - holokauszt-túlélőként legfeljebb 70 év után ismét bezárnak". A téren demonstrálók a mindennapi bontással, vagyis az aktív "polgári engedetlenséggel" egyelőre hatékonyan akadályozzák az építkezést, hiszen a munkásokat - akik egyelőre a mélygarázs födémjének erősítésén dolgoznának - a kordon újraépítése lelassítja.

Megemlékezések az évfordulón

A holokauszt megemlékezések minden évben három időpont köré szerveződnek: január 27-e a nemzetközi, április 16-a a magyar, augusztus 2-a pedig a roma holokauszt emléknapja. Április 16-át Pokorni Zoltán akkori fideszes oktatási miniszter javaslatára 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján nyilvánította emléknappá az Országgyűlés. Azért ezt a dátumot választották, mert 1944-ben április 16-án kezdődött meg a hazai zsidóság gettóba zárása.

Budapest: Gyertyagyújtás és főhajtás a pesti alsó rakparton, a Cipők emlékműnél - részt vesz Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán

Budapest: A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a páva utcai Holokauszt Emlékközpontban

Pécs: Gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktáblájának avatása a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban

Makó: Gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktáblájának avatása a makói József Attila Gimnáziumban

Cinikus válasz Lázáréktól
Mintha egy párhuzamos valóságban létezne a Miniszterelnökség, úgy tesz Lázár János hivatala az emlékmű ügyében. Sándor Zsuzsa újságíró Facebook-bejegyzéséból derült ki, hogy a 168 Óra egy készülő cikkéhez milyen választ adott a Miniszterelnökség.
"A kormány május 31-i befejezési határidőre módosította a német megszállás áldozatainak emlékművének felállítását. A határidők betartása végett a Szabadság téren megkezdődtek a munkálatok. Az Ön állításával szemben, a miniszterelnök Mazsihisznek írt levelében, a választási kampányban átpolitizálódott holokauszt emlékév kapcsán fogalmazódik meg a húsvét utáni párbeszéd folytatása, és szó sem esik az emlékmű felállításának elhalasztásáról."
Az Orbán Viktor által a zsidó szervezet vezetőinek írt válaszban a kormányfő valóban egyetlen szóval sem említi az emlékművet, sem a Mazsihisz által ugyancsak aggályosnak tartott Sorsok Házát, továbbá ki sem tért az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező Szakály Sándor személyével összefüggő botrányra.
Ugyanakkor az, hogy a kormányfő javasolta, a problémák megbeszélését húsvét utánra halasszák, a logika szabályai szerint nem zárja ki egyik vagy másik probléma megvitatásának lehetőségét. Ráadásul a levélváltás előtt Lázár vezetésével tartottak kerekasztal-megbeszélést a kormány és a Mazsihisz képviselői, ahol mindhárom probléma téma volt. Ha pedig az emlékmű körüli munkálatok javában tartanak, nincs is igazán miről beszélni.
Az Orbán-levél párbeszédet sürgető része az események ismeretében valóban nem volt több udvariassági gesztusnál, hiszen annak megírásával egyidőben módosították a kormány határozatát, kijelölve az emlékmű elkészítésének új határidejét, május végét. Ráadásul a 168 Órának küldött válasz, amely úgy tesz, mintha az orbáni válasz nem is vonatkozhatna az emlékmű kérdésére, ellentmond a Fidesz frakcióvezetője minapi kijelentésének.
Rogán Antal ugyanis azt mondta: azért nem szegte meg ígéretét Orbán, mert jelenleg nem a tényleges építkezés, hanem az alapozás folyik a téren, és ettől függetlenül az emlékmű ügyében húsvét után újraindulhat a konzultáció.

Szerző

Joggal támadó tiltakozók a Szabadság téren

Publikálás dátuma
2014.04.15. 21:37
A munkaterületet övező kordon elbontása kedden sem maradt el FOTÓ: K2 PRESS
Joggal, vagyis a jog eszközével támadják a hatalmat a Szabadság téri emlékmű ellen tiltakozók, akik meg is találták ennek formáját. Megalakították civil szervezetüket, a Politikai Okokból Kirekesztettek és Kriminalizáltak Érdekvédelmi Szervezetét. Miután a lépést nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentették, ismét lebontották a vitatott '44-es német megszállási emlékmű köré vont kordont - az elmúlt nyolc napban immár hatodszorra.

A kordonbontó nyers erő után a jog eszközét is bevetik a Szabadság téren több mint egy hete demonstrálók - jelentették be a szervezők keddi nemzetközi sajtótájékoztatójukon. Az Orbán-kormány által - minden bel-és külföldi tiltakozást figyelmen kívül hagyva - a térre erőszakolt '44-es német megszállási emlékmű elleni tiltakozás folytatása és intézményesítése mellett a civil szervezet létrehozását más is motiválta. Mint az egyik alapító, Lovas Zoltán újságíró, dokumentumfilmes elmondta, a szervezet azon a ponton fogja a hatalmat támadni, amiben úgy gondolja, hogy a legerősebbek: a jogban.

A szervezet - a Szabadság téri demonstráció-sorozat állandó résztvevőjeként és a Dunagate-botrány kirobbantójaként is ismert Lovas szerint - be fogja bizonyítani, hogy amit a hatalom tesz, az tételes jogsértés. A tervek szerint azok érdekében is készek a jog eszközével fellépni, akiknek elvették a magánnyugdíj-megtakarítását vagy a földjét. Lovas utalt arra is, ő egyike azon tiltakozóknak, akiket a rendőrség garázdasággal, rongálással, tehát valamiféle bűncselekménnyel gyanúsított meg a tiltakozó akció miatt. Megírtuk, őt falfirkálás miatt rabosították is: lefotózták és ujjlenyomatot vettek tőle, miután a tervezett emlékmű köré vont kordont takaró fóliára festékszóróval felfújta: "itt náci emlékmű nem fog épülni".

Ugyanis míg hét éve Orbán Viktor egy halk ejnye-bejnyével megúszta a Kossuth téri kordonbontást, most azokat is kriminalizálják, akik festékszóróval üzeneteket fújtak a kordont borító nejlonra. Így tett például pénteken Magyar Fruzsina dramaturg - Magyar Bálint testvére és Mécs Imre felesége - is, aki emiatt gyanúsított lett. Szintén gyanúsítottként idézték az V. kerületi kapitányságra lapunk karikaturistáját, Pápai Gábort is, amiért Orbán-fejet rajzolt a fóliára. A keddi kordonbontó akció után is több idézést átadtak a nyomozók a helyszínen - köztük Mécs Imrének.

Megírtuk, azzal, hogy a parlamenti választás után mindössze két nappal a munkások hozzáláttak a munkaterület elkerítéséhez, Orbán Viktor és kormánya becsapta a Mazsihiszt. A tervezett emlékművel szembeni aggályainak hangot adó szervezetnek küldött válaszában februárban a miniszterelnök még azt ígérte, hogy a választás és a húsvéti ünnepek után tárgyalnak a kérdésről, ám az egyeztetést be sem várva kezdtek bele a munkába. Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte is, "ha a miniszterelnök semmibe veszi saját ígéretét, akkor nincs tárgyalási alap".

Az emlékmű elleni tiltakozásul a napokban lemondott a Mazsihisz ügyvezető igazgatói posztjáról Zoltai Gusztáv. Lapunknak korábban úgy fogalmazott: "Amit építenek estig, azt az állampolgári engedetlenség jeleként, ha kell, lebontom reggelig, még ha börtönbe is csuknak érte - holokauszt-túlélőként legfeljebb 70 év után ismét bezárnak". A téren demonstrálók a mindennapi bontással, vagyis az aktív "polgári engedetlenséggel" egyelőre hatékonyan akadályozzák az építkezést, hiszen a munkásokat - akik egyelőre a mélygarázs födémjének erősítésén dolgoznának - a kordon újraépítése lelassítja.

Megemlékezések az évfordulón

A holokauszt megemlékezések minden évben három időpont köré szerveződnek: január 27-e a nemzetközi, április 16-a a magyar, augusztus 2-a pedig a roma holokauszt emléknapja. Április 16-át Pokorni Zoltán akkori fideszes oktatási miniszter javaslatára 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján nyilvánította emléknappá az Országgyűlés. Azért ezt a dátumot választották, mert 1944-ben április 16-án kezdődött meg a hazai zsidóság gettóba zárása.

Budapest: Gyertyagyújtás és főhajtás a pesti alsó rakparton, a Cipők emlékműnél - részt vesz Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán

Budapest: A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a páva utcai Holokauszt Emlékközpontban

Pécs: Gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktáblájának avatása a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban

Makó: Gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktáblájának avatása a makói József Attila Gimnáziumban

Cinikus válasz Lázáréktól
Mintha egy párhuzamos valóságban létezne a Miniszterelnökség, úgy tesz Lázár János hivatala az emlékmű ügyében. Sándor Zsuzsa újságíró Facebook-bejegyzéséból derült ki, hogy a 168 Óra egy készülő cikkéhez milyen választ adott a Miniszterelnökség.
"A kormány május 31-i befejezési határidőre módosította a német megszállás áldozatainak emlékművének felállítását. A határidők betartása végett a Szabadság téren megkezdődtek a munkálatok. Az Ön állításával szemben, a miniszterelnök Mazsihisznek írt levelében, a választási kampányban átpolitizálódott holokauszt emlékév kapcsán fogalmazódik meg a húsvét utáni párbeszéd folytatása, és szó sem esik az emlékmű felállításának elhalasztásáról."
Az Orbán Viktor által a zsidó szervezet vezetőinek írt válaszban a kormányfő valóban egyetlen szóval sem említi az emlékművet, sem a Mazsihisz által ugyancsak aggályosnak tartott Sorsok Házát, továbbá ki sem tért az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező Szakály Sándor személyével összefüggő botrányra.
Ugyanakkor az, hogy a kormányfő javasolta, a problémák megbeszélését húsvét utánra halasszák, a logika szabályai szerint nem zárja ki egyik vagy másik probléma megvitatásának lehetőségét. Ráadásul a levélváltás előtt Lázár vezetésével tartottak kerekasztal-megbeszélést a kormány és a Mazsihisz képviselői, ahol mindhárom probléma téma volt. Ha pedig az emlékmű körüli munkálatok javában tartanak, nincs is igazán miről beszélni.
Az Orbán-levél párbeszédet sürgető része az események ismeretében valóban nem volt több udvariassági gesztusnál, hiszen annak megírásával egyidőben módosították a kormány határozatát, kijelölve az emlékmű elkészítésének új határidejét, május végét. Ráadásul a 168 Órának küldött válasz, amely úgy tesz, mintha az orbáni válasz nem is vonatkozhatna az emlékmű kérdésére, ellentmond a Fidesz frakcióvezetője minapi kijelentésének.
Rogán Antal ugyanis azt mondta: azért nem szegte meg ígéretét Orbán, mert jelenleg nem a tényleges építkezés, hanem az alapozás folyik a téren, és ettől függetlenül az emlékmű ügyében húsvét után újraindulhat a konzultáció.

Szerző