Olyan magas arány, mint hazánkban általában a fejlett, jóléti államokra igaz. A legmagasabb az újraelosztási arány Dániában: 59,4 százalék, Finnországban és Franciaországban pedig egyaránt 56,6 százalék. A hazai ráta magasnak, mégis ez a legalacsonyabb azóta, hogy 2004-ben beléptünk az unióba.
Valamennyi országban a szociális kiadások vitték el a legtöbb pénzt. Az EU-ban 19,9, míg hazánkban 17,1 százalékot. Ez 2012-ben közel 4800 milliárd forintot jelentett, ennek mintegy fele nyugdíjakra, közel ötöde a keresőképtelenek támogatására fordult. Az EU-ban a legtöbbet, 25,2 százalékot a dánok, a legkevesebbet, 11,2 százalékot a lettek költötték - írja a gazdasági portál.
A második legnagyobb költségelem Magyarországon az általános közszolgáltatások. Ide tartoznak a költségvetési szervek működéhez szükséges források, az államadósság és az önkormányzatok adósságának törlesztései és kamatterhei, vagy a kormányzati működés javítását célzó kutatások és fejlesztések. Az unió 6,7 százalékos átlagához képest hazánkban a GDP 9 százalékát, több mint 2500 milliárd forintot emésztett fel ilyen jogcímen az állam. Az uniós rekorder 13,8 százalékkal nem meglepő módón Görögország, a legtakarékosabb állam pedig Észtország volt a maga 3,6 százalékával.
Bár Magyarországon igen alacsony a várható életkor az uniós átlaghoz viszonyítva, az egészségügyi kiadások elmaradnak az átlagtól. Az uniós országok GDP-jük 7,3 százalékát költik az állampolgárok gyógyítására, Magyarországon ez az arány 5,3 százalék, közel 1500 milliárd forint volt tavaly előtt. A legtöbbet 9,2 százalékkal a horvátok költöttek, bár ők 2012-ben még nem voltak tagjai az EU-nak. A sereghajó Románia 3,1 százalékkal.