A választási kudarcnak több oka van

Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:04
Kiss László számára előnyt jelentett, hogy önkormányzati képviselőként ismerik őt a III. kerületben élők. Fotó: Vajda József/Nép
A 35 éves Kiss László a kormányváltók jelöltjeként a fővárosi III. kerületében szerzett egyéni mandátumot április 6-án. A történelemtanárként dolgozó szocialista politikus eddig önkormányzati képviselő volt, újonc lesz a parlamentbe. A kampányban rendet, tisztaságot és biztonságot ígért, és úgy véli sikeresen, hiszen választókerületében a kétharmad a kormányváltásra szavazott. Az országos kudarcnak szerinte több oka is van; az egyik a Fidesz által kidolgozott választási rendszer, illetve nem tudták megszólítani üzeneteikkel a kistelepüléseken élőket.

- Ön újonc lesz a parlamentben. Blogján úgy mutatkozik be, Kiss László tanár, önkormányzati képviselő. Ezek a munkái befolyásolták azt, hogy a kormányváltók önt indították a III. kerületben?

- Az, hogy önkormányzati képviselő vagyok, mindenképpen előnyt jelentett. Az itt élők ismernek, pontosan tudom, hogy mi a problémájuk. Fogadóóráimon rendszeresen látogatnak, személyesen találkozom az emberekkel, és minden ügynek személyesen járok utána. Jelenleg is gyakorló tanár vagyok, történelmet oktatok egy középiskolában. Nem tagadhatom, hogy pedagógusként sokat tanultam; az együttműködés, a gyerekek fejlesztése, nevelése sok alázatot igényel. Minden diák más, mindegyikkel másként lehet eredményt elérni. Ezt az ismeretemet a politikában is hasznosítom.

- Azt mondja, személyesen találkozik a kerületben élőkkel. Milyen problémákkal keresik meg?

- Három visszatérő panaszt hallok a III. kerületben. Az utóbbi időben sokat romlott a közbiztonság - vannak, akik este már ki sem mernek menni az utcára. Az egzisztenciális problémák is jellemzők: a közbiztonság mellett a létbiztonság is hiányzik. Nagyon sokan, főleg a 40 év felettiek arról beszélnek, hogy munkáltatóik kihasználják őket, az új Munka törvénykönyve bevezetésével gyakorlatilag már csak ahhoz van joguk, hogy főnökeik kénye-kedve szerint robotoljanak. A fiatalok pedig egyszerűen nem találnak munkát. A közterületek állapota miatt is sokan panaszkodnak, az utcák rendkívül szemetesek. Mások az árvízvédelem miatt aggódnak, a gátat ugyanis évek óta nem erősítik meg.

- Ezek nagyon konkrét panaszok. Mit ígért, milyen válaszokat adott?

- Rendet, tisztaságot és biztonságot. A biztonság alatt nemcsak a közbiztonság növelését, hanem munkahelyteremtést és a munkahelyi kiszolgáltatottság csökkentését is értem. Azt ígértem, hogy minden alkalmat megragadok az emberek tájékoztatására, ezért nemcsak személyes fogadóórám lesznek, hanem internetes oldalamon, blogomon, vagy a Facebookon is elérhetnek. Ez fontos, hiszen jó lenne, ha az emberek nem kizárólag a köztévéből, vagy a kormány bármelyik másik médiafelületéről tájékozódnának.

- A kampány alatt melyik módszer vált be? A pártstandoknál, vagy inkább a mindennapi élet színterein találkozott a választókkal?

- Mindent technikát bevetettem, szórólapokon kértem a szavazók támogatását, személyesen több ezer emberrel találkoztam, és minden nap részt vettem kampányrendezvényeken. A Facebookon is tartottam a kapcsolatot.

- Többször említette a közösségi oldalt. Milyen visszajelzés érkezett a fiataloktól?

- Én sem tartozom az idősek közé, de önkéntes segítőim között is szép számmal voltak a fiatalabb korosztály tagjai. Ez nem véletlen. Kifejezett célom volt a fiatalok bevonása a politikába. Nem csak azt akartam elérni, hogy rám szavazzanak. Szerintem ahhoz hogy változás kezdődjön, fontos, hogy a fiatalok is részt vegyenek a demokrácia folytatásában, akarjanak, és merjenek politizálni. Ha szavaznak, gondolják át, hogy melyik párt mit ígér, legyenek képesek eldönteni, hogy az igazat hallják, vagy csak az ámítást. Jól esett, amikor erről sikerült meggyőznöm a fiatalokat, persze voltak kudarcaim is.

- Kormányváltó hangulat volt a kampány alatt?

- Igen, és azt se felejtsük el, hogy a mi körzetünkben kétharmad a kormányváltásra szavazott. A III. kerületben egy olyan generációkon és pártokon átívelő összefogást sikerült létrehozni, amelynek központi célja a kormányváltás és egy élhetőbb ország, egy élhetőbb kerület volt. Úgy gondolom ebben sikert arattunk.

- Miért nem sikerült ezt az érzést az egész országon keresztülvinni?

- Nem vagyok arra hivatott, hogy ezt a kérdést megválaszoljam. Az MSZP még nem végezte el az elemzést, nincs még átfogó, mindenre kiterjedő értékelés arról, hogy hol és mi történt pontosan. Személyes véleményem az, hogy a falvakban, kistelepüléseken élő embereket nem tudtuk eléggé megszólítani üzeneteinkkel.

- Indulatos vita zajlott az MSZP múlt szombati választmányi ülésén. Ön Mesterházy Attila pártelnök kritikusai közé tartozik, vagy a választási törvényt hibáztatta az új kétharmad miatt? 

- Nem indulatosnak éreztem a vitát, inkább őszintének és tartalmasnak. A választmány többségével értek egyet, azt vallom, hogy a választási kudarcnak több oka van. Tény, hogy a Fidesz-kormány olyan választási rendszert alakított ki, amellyel csak ők nyerhettek. Ha nincs a győztes kompenzáció, hat mandátummal kevesebb jutott volna a kormánypártoknak. Nem beszélve az egyéni választókerületek kialakításáról, ami miatt szintén több mandátumot kapott a Fidesz, mint egy korrektebb körzetbeosztás alapján. De tény, hogy a Jobbik erősödését is komolyabban kellett volna vennie az MSZP-nek és a Fidesznek is.

- A választmányi ülésen állítólag elhangzott, hogy az MSZP-nek esetleg meg kellene változtatnia a politikáját egy rendpártibb irányba. Ez lehet válasz a Jobbik vidéki térnyerésére?

- A választmányi ülésen az hangzott el, hogy az MSZP nem hagyhatja magára a vidéki embereket, ezért újult erővel kell folytatni a szervezetépítést és jelen kell lennünk a legapróbb falvaktól kezdve a legnagyobb városokig mindenhol. A rendpárti kifejezés pontos kibontására nem került sor a választmány ülésein, ugyanakkor az MSZP egy demokrata párt, és ezen senki sem akar változtatni. Mi József Attilával együtt valljuk, hogy a rendet a szabadság szüli. Azt azonban látni kell, hogy a vidék Magyarországáról az elmúlt időszakban az állam kivonult, így nagyon sok ember kiszolgáltatva érzi magát. Nincs munkahely a falvakban, csak úgy el lehet venni a több évtizede bérelt földeket bárkitől, de a szociális ellátás és a közbiztonság is nagyon sok településen rossz. Úgy gondolom, az államnak kell újjáépülnie ezeken a településeken és nem szabad tovább magára hagyni az ott élőket.

- Közeledik az EP-választás. Hány befutó jelöltre számít?

- Úgy gondolom az MSZP megerősödve kerül ki az EP-választásokból, de remélem, hogy korábbi választási szövetségeseink is jól szerepelnek. Mindannyiunk érdeke, hogy minél több demokratát küldjünk az unióba, de jóslásokba nem bocsátkoznék.

Szerző

MSZP: Tarlós is felelős troliügyben

Az MSZP szerint Tarlós István főpolgármester elkeni saját felelősségét a trolibusztender ügyében, miközben neki is van része abban.

Tüttő Kata, a párt fővárosi frakcióvezető-helyettese szerint a mostani trolibusztendernél 3,4 milliárd forint a tét, de a pályázat kudarcáért senki sem vállalja a felelősséget, miközben "kakaskodás" zajlik Tarlós és Vitézy Dávid, a BKK vezetője között.

Megírtuk: a főváros immár a harmadik belső vizsgálatot rendelte el két éven belül a BKK-nál. Az első kettőnek nem voltak személyi következményei, de azt Tarlós is elismerte, hogy nem csak a trolibusztender fiaskója az oka annak, hogy ismét Vitézy körmére néznének.

Eközben Vitézy szerint nem veszett el teljesen a trolibusztender, három megoldás is van a kialakult helyzetre: a KDb még felülvizsgálhatja a Skoda beadványára hozott döntését a 24 új trolibusz beszerzéséről szóló tender megsemmisítéséről, bíróságra is mehet a BKK, sőt új trolitendert is kiírhatnak.

Szerző

Tankönyvek korlátozva

Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:00
A kiadók mellett a tanárok és a tanulók is elszenvedik a tankönyvek cseréjét. Fotó: Vajda József/Népszava
Bár az Alkotmánybíróság az új tankönyvtörvényre hivatkozva kedden visszadobta a már tavaly kisemmizett tankönyvterjesztők panaszát, az egyik legnagyobb hazai magánkiadó, a Mozaik perre készül az állam ellen, mert milliárdos károkat okoz nekik az államosítás és a diszkriminatív tankönyvjegyzék.

Kártérítési pert indít a legnagyobb hazai tankönyvkiadó, sőt, akár a strasbourgi bíróságig is elmegy, miután a leköszönő Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár levélben arra szólította fel az állami fenntartású iskolákat, hogy csak az állami iskolafenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által összeállított listából válasszanak tankönyveket a jövő tanévre.

A Mozaik Kiadó ügyvédje az atv.hu-nak úgy fogalmazott, az államtitkárság jogellenesen korlátozta a tankönyvválasztás szabadságát, amikor a tankönyvellátásról szóló törvényben foglaltakkal szemben csak a listán szereplő kiadványok megrendelésére adott lehetőséget.

Magyar Gábor szerint nem csak a tankönyvkiadók, de a szülők és a családok érdekeit is sérti a korlátozás, hiszen nem az ár alapján döntöttek a javasolt listába vételről, így nem biztosított, hogy a legolcsóbb könyvek kerülnek a tanulókhoz szeptemberben. Pedig Hoffmann korábban azzal érvelt a javasolt könyvek listája mellett, hogy azok lényegesen kevesebbe kerülnek majd.

Döntése milliárdos veszteséget jelent a nem állami kiadóknak. A Dinasztia Kiadónak például egyetlen kiadványa sem szerepel a jegyzékben, amelynek magyarázata talán az lehet, hogy a cég igazgatója Szarvas-Böllér Judit, az új tankönyvtörvénnyel megszüntetett Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke, aki 2013 óta többször bírálta a sajtóban a tankönyvpiac államosítását.

Értesüléseink szerint azonban a kiadók mellett a leginkább a pedagógusok szenvedik meg leginkább a korábbi, jól bevált kiadványok lecserélését. A tematika ugyanis többnyire nem azonos sorrendben és terjedelemben szerepel az egyes tankönyvsorozatokban - főleg a magyar és a történelem kiadványokban -, így előfordulhat, hogy a következő évfolyamba lépő diákokkal újra át kell venni egy témát, vagy egyszerűen ki kell hagyniuk egyeseket.

Eközben újabb nevek merültek fel, mint a köznevelési államtitkári posztra esélyes pályázók. Már korábban is emlegették Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, bár sajtóhírek szerint az első Orbán-kormány kultuszminisztere nem annyira Hoffmann Rózsa helyére, inkább egy oktatási csúcsminisztérium, vagy felsőoktatási és tudományos-kutatási minisztérium megalakításáért és vezetéséért lobbizik.

Felmerült Hoppál Péter Fidesz-szóvivő neve is, de az Új Katedra nevű közoktatási hírportál két másik jelöltet, a fideszes Kucsák Lászlót, valamint Pósán Lászlót nevezett meg. Utóbbi parlamenti képviselőként 2010 óta többször is támogatta Pokorni Zoltánt a hoffmann-i oktatáspolitikával szemben.

Fogalomzavarba került Balog
A kormányzat versenyhelyzetet teremtett az etika- és a hittanoktatás között azzal, hogy tavaly szeptembertől a diákok felmenő rendszerben kötelezően választhatnak közülük - mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere szerint "nem az állam alkalmazottainak kell feltétlenül erkölcsöt oktatniuk", ezért adtak lehetőséget erre az egyházaknak, amelyek a múltban is alkalmasak voltak a hit- és erkölcstan oktatására. Azt azonban a tárcavezető nem fejtette ki, hogy mitől minősül "versenyhelyzetnek", ha a diákoknak kötelező erkölcstant vagy hittant tanulniuk, miközben a két tantárgy tartalma alapvetően eltérő.