Tankönyvek korlátozva

Bár az Alkotmánybíróság az új tankönyvtörvényre hivatkozva kedden visszadobta a már tavaly kisemmizett tankönyvterjesztők panaszát, az egyik legnagyobb hazai magánkiadó, a Mozaik perre készül az állam ellen, mert milliárdos károkat okoz nekik az államosítás és a diszkriminatív tankönyvjegyzék.

Kártérítési pert indít a legnagyobb hazai tankönyvkiadó, sőt, akár a strasbourgi bíróságig is elmegy, miután a leköszönő Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár levélben arra szólította fel az állami fenntartású iskolákat, hogy csak az állami iskolafenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által összeállított listából válasszanak tankönyveket a jövő tanévre.

A Mozaik Kiadó ügyvédje az atv.hu-nak úgy fogalmazott, az államtitkárság jogellenesen korlátozta a tankönyvválasztás szabadságát, amikor a tankönyvellátásról szóló törvényben foglaltakkal szemben csak a listán szereplő kiadványok megrendelésére adott lehetőséget.

Magyar Gábor szerint nem csak a tankönyvkiadók, de a szülők és a családok érdekeit is sérti a korlátozás, hiszen nem az ár alapján döntöttek a javasolt listába vételről, így nem biztosított, hogy a legolcsóbb könyvek kerülnek a tanulókhoz szeptemberben. Pedig Hoffmann korábban azzal érvelt a javasolt könyvek listája mellett, hogy azok lényegesen kevesebbe kerülnek majd.

Döntése milliárdos veszteséget jelent a nem állami kiadóknak. A Dinasztia Kiadónak például egyetlen kiadványa sem szerepel a jegyzékben, amelynek magyarázata talán az lehet, hogy a cég igazgatója Szarvas-Böllér Judit, az új tankönyvtörvénnyel megszüntetett Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke, aki 2013 óta többször bírálta a sajtóban a tankönyvpiac államosítását.

Értesüléseink szerint azonban a kiadók mellett a leginkább a pedagógusok szenvedik meg leginkább a korábbi, jól bevált kiadványok lecserélését. A tematika ugyanis többnyire nem azonos sorrendben és terjedelemben szerepel az egyes tankönyvsorozatokban - főleg a magyar és a történelem kiadványokban -, így előfordulhat, hogy a következő évfolyamba lépő diákokkal újra át kell venni egy témát, vagy egyszerűen ki kell hagyniuk egyeseket.

Eközben újabb nevek merültek fel, mint a köznevelési államtitkári posztra esélyes pályázók. Már korábban is emlegették Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, bár sajtóhírek szerint az első Orbán-kormány kultuszminisztere nem annyira Hoffmann Rózsa helyére, inkább egy oktatási csúcsminisztérium, vagy felsőoktatási és tudományos-kutatási minisztérium megalakításáért és vezetéséért lobbizik.

Felmerült Hoppál Péter Fidesz-szóvivő neve is, de az Új Katedra nevű közoktatási hírportál két másik jelöltet, a fideszes Kucsák Lászlót, valamint Pósán Lászlót nevezett meg. Utóbbi parlamenti képviselőként 2010 óta többször is támogatta Pokorni Zoltánt a hoffmann-i oktatáspolitikával szemben.

Fogalomzavarba került Balog

A kormányzat versenyhelyzetet teremtett az etika- és a hittanoktatás között azzal, hogy tavaly szeptembertől a diákok felmenő rendszerben kötelezően választhatnak közülük - mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere szerint "nem az állam alkalmazottainak kell feltétlenül erkölcsöt oktatniuk", ezért adtak lehetőséget erre az egyházaknak, amelyek a múltban is alkalmasak voltak a hit- és erkölcstan oktatására. Azt azonban a tárcavezető nem fejtette ki, hogy mitől minősül "versenyhelyzetnek", ha a diákoknak kötelező erkölcstant vagy hittant tanulniuk, miközben a két tantárgy tartalma alapvetően eltérő.