Titkolt paksi bővítési ütemterv

Pert indít az LMP az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. ellen, hogy megkaphassa az atomerőmű bővítésének ütemterveit – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján a párt társelnöke. 

Szél Bernadett emlékeztetett arra, hogy amikor március elején találkozott a nemzeti fejlesztési miniszterrel, Németh Lászlóné arról beszélt, hogy a projektcég Moszkvában aláírta a bővítés ütemterveit, de ezt másnap a kormány cáfolta. A politikus elmondta, hogy ezután közérdekű adatkéréssel fordult az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-hez. A cég viszont megtagadta a dokumentumok kiadását, mert állításuk szerint azok a döntés előkészítését szolgálják.

Az LMP társelnöke ebből azt a következtetést vonta le, hogy az ütemterveknek létezniük kell és azokat már alá is írták. Érvelése szerint különben a cég azt válaszolta volna, hogy nincsenek ilyen dokumentumok.

Arra is kitért, korábban hozzájutott más előkészítő anyagokhoz, és ezek között szerepel egy 2012-ben készített tanulmány, amelyik kimondja, hogy ha az ország belefog a bővítésbe, akkor nőni fog az áramár.

A tanulmány azt is igazolja, hogy az áremelkedés egyik összetevőjét közvetlenül a fogyasztók fogják fizetni – jelentette ki. Hozzátette, az átadott anyagok között találtak egy olyan tanulmányt is, amelyik megállapítja, hogy 2020-tól kisebb gázerőművekkel ki lehetne váltani a jelenlegi blokkokat és a bővítésre sem lenne szükség.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. már a médiajelenlétre koncentrál. Tegnapi hír, hogy az idei médiatervezési és médiavásárlási feladatokra kiírt, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbeszerzést az I.M.G. Inter Media Group Kft. nyerte. A tender keretösszege nettó 550 millió forint. Több ajánlattevő nem volt az eljárásban. Az eljárást lezáró döntés január 17-én született.

Jól "előkészített" projektról van szó, hiszen Moszkvában a paksi-paktumot január 14-én írták alá. A csoda az lett volna ha több jelentkező közül választott volna a kiíró.

Szerző

Budaörs pert nyert: jók voltak a számlák

Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:21
A budaörsi polgármester szerint érthetetlen, hogy miért kell egy közüzemi szolgáltatónak a kormány rezsipropagandáját népszerűsí
Nem kell Budaörsnek megfizetnie az állítólag rosszul kiállított közüzemi számlák miatt rá kirótt 101 milliós büntetést. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hét elején kihirdetett ítéletében a Budaörsi Településgazdálkodási Kft-nek (BTG Kft.) adott igazat a számlaperben, miután fellebbezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság határozata ellen.

Még tavaly szeptemberben jelentette be Németh Szilárd, fideszes parlamenti képviselő, rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos, hogy több mint félmilliárd forintnyi kötbér megfizetésére köteleztek országszerte összesen tíz távhőszolgáltató céget hibás számlázás miatt.

Az ok az volt, hogy szerintük az általuk kiállított számlakép nem felelt meg tökéletesen az előírtaknak, ezért a szolgáltatások előfizetői nem tudhatták meg pontosan, hogy mennyi megtakarítást köszönhettek havonta a Fidesz-kormánynak.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere lapunknak elmondta, a település távhőszolgáltatója, amely mintegy 2500 otthont, hozzávetőleg tíz ezer embert lát el hővel, mindig is eleget tett a törvényi előírásoknak, még akkor is, ha érthetetlen, hogy miért kell egy közüzemi szolgáltatónak a kormány rezsipropagandáját népszerűsíteni. Így a cég nem követett el törvénysértést, ezért rá kirótt büntetést elfogadhatalannak tartotta. A bírósági döntés pedig igazolta, hogy a önkormányzati társaság szabályosan állította ki számlákat.

A polgármester szerint a statuálásnak szánt büntetés ráadásul aránytalan is lett volna, mivel korábban hasonló "bűnökért" a jelentősebb, országos és regionális energiaszolgáltatókat mindössze 3-10 millió forint közötti bírságokkal sújtották. Úgy tudjuk a többi, tavaly megbírságolt település még perben áll, de van aki - például Százhalombatta - már kifizette a bírságot. 

Az MSZP viszont egy hasonlóan értelmetlen - a társasházakban kifüggesztendő rezsihirdetményekról szóló - rendelet visszavonását követelik.

A szocialista párt szerint a Fidesz rezsiharcának legaljasabb húzása, hogy a közös képviselőket sok tízezres bírsággal fenyegeti, ha nem plakátolják ki a lépcsőházakban a rezsimegtakarításokat, s közben besúgói hálózatot épít a társasházakban a rendelkezés. Az ötvenes évek világát idézve a fogyasztóvédelmi hatóság már 33 esetben indított vizsgálatot a társasházakban hiányzó rezsihirdetmény miatt. Ezek minden esetben a lakók bejelentései nyomán indultak.

Az MSZP közölte: reméli, hogy az új kétharmados Fidesz többségű országgyűlés nem hoz majd olyan rendeletet, amelyben Orbán Viktor képmását kell kötelezően kifüggeszteni a házakban, hivatalokban. A párt szerint Magyarország nem akar ismét olyan világban élni, ahol a központi hatalomnak kiszolgáltatott emberek egyik napról a másikra besúgókká válhatnak. Az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy vonja vissza a gyakorlatban betarthatatlan, a társasházi lakókat egymás ellen fordító rezsiplakátolási rendeletet.

Szerző

EU-pénzből építkezünk

Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:17
A lakásépítésre továbbra is árnyék vetül. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Hihetetlen mértékben nőtt az építőipar termelése februárban, 28,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvező eredményt némileg árnyalja, hogy egy nagyon gyenge tavalyi adathoz képest kell értelmezni a növekedést. Ráadásul jószerivel kizárólag uniós forrásokból épülő infrastrukturális beruházások mozgatták az ágazatot. A magánberuházások, az új lakásépítés továbbra is egy helyben topog.

Sorra adták át a kormányfő és a miniszterei a választások előtt a különböző beruházásokat, olykor félkészen is, mint a budai Ybl-féle Várkert bazár esetében is történt. A fővárosi objektum, sok más infrastrukturális beruházással együtt nagyrészt, vagy kizárólagosan uniós forrás felhasználásával épült. A szakemberek szerint így növekedhetett az építőipar 28,3 százalékkal idén februárban 2013 azonos időszakához képest.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke a Népszavának elmondta, a hazai építőipar tavaly január-februárjában volt a 2006-os csúcs év után a hétéves mélypontján. Ehhez a rendkívül alacsony bázishoz képest mérte a jelentős növekedést a KSH. A kedvező adatokhoz hozzájárultak a múlt év végén, elsősorban uniós forrásokra alapozva kötött nagy értékű szerződések is, amelyeknek a kivitelezését idén kezdték meg.

Az épületek építése 21,3, az egyéb építményeké 39,2 százalékkal nőtt - részletezi a KSH. Hiába az impozáns számok, a 2011-es 7,9 és a 2012-es 6,6 százalékos visszaesés után az építőipari termelés a tavalyi év egészében 9,6 százalékkal nőtt, vagyis az összesen 14,5 százalékos csökkenést így sem sikerült ledolgozni.

Az ÉVOSZ ügyvezető-alelnöke úgy vélte, idén éves szinten 8-10 százalékos növekedéssel számol az ágazatban. Figyelemre méltó az is, hogy az épületek építésénél az újonnan kötött szerződések nagyságrendje viszont 23 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest - tette hozzá Koji László. Ettől is függ, hogyan alakul a rendelésállomány, hiszen ebből már lehet arra következtetni, hogy fél-, egy év múlva mennyi munkára lehet számítani. Nagy kérdés, hogy a 2014-ben induló új uniós pénzügyi és beruházási ciklusban milyen hatékonysággal sikerül a pályázatokat meghirdetni.

A legfontosabb mégis az lenne, hogy végre visszatérjen a fizetőképes lakossági kereslet az építőipari piacra, mert ebben a szegmensben semmilyen előrelépés nem történt a mélyponthoz képest. Tavaly 7300 új lakás kapott használatba vételi engedélyt a kívánatos 36-40 ezer helyett és 110 ezret újítottak fel a csúcsidőszak 400 ezer felújításához képest. Az ágazat szereplői számítanak a több mint 4 milliós teljes lakásvagyont érintő energiatakarékos felújítását szolgáló kormányprogramra. Egy ilyen akció nélkül legföljebb 8-9 ezer új lakás épülhet idén.

Borsi László ingatlanszakértő is úgy vélte, a kedvezőnek tűnő számokhoz a választás előtti átadási hullám is hozzájárult. A szakember is arra számít, hogy ebben az évben sem várható a magánszférában jelentős áttörés és az átadott új lakások száma nagyjából megegyezik majd a tavalyival. Borsi azonban még azt sem tartotta kizártnak, hogy akár még a tavalyinál is kevesebb új lakás épül 2014-ben. Szerinte az élénkülésre semmi nem utal, ráadásul a kormány várhatóan május végén alakul meg, nyáron törvényhozási szünet, ősszel önkormányzati választások, vagyis legkorábban az év utolsó harmadában történhet valami érdemleges változás.

A még hivatalban lévő kormány ugyan meglebegtette a használt lakásokra adható félszocpol újbóli bevezetésének lehetőségét, de becslések szerint az családonként 1-2 gyermek esetén 600 ezer - 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelentene. Ez legfeljebb azoknak segítség, akiknek nagyjából megvan a kezdőtőkéjük a lakásvásárláshoz, és azt egészítik ki az állami hozzájárulással.

Szerző