Előfizetés

A világhódító Prezi már magyarul is

S. L.
Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:29

Folytatja globális növekedését a magyar fejlesztésű Prezi, amely elindulásának ötödik évfordulóján már magyarul is elérhető. A vállalat bejelentése szerint az utóbbi fél évben naponta 55 ezren csatlakoztak a felhőalapú prezentációt kínáló szolgáltatáshoz, így világszerte felhasználóinak száma elérte a 40 milliót.

Árvai Péter alapító szerint a siker titka, hogy a Prezi segítségével az előadók prezentációs üzeneteiket érthetően, tisztábban adhatják át a hallgatóságnak, akik így könnyebben meg is jegyzik azt, amit látnak és hallanak.

A Prezi szemben a hagyományos slide alapú prezentációs szoftverekkel, térben elhelyezett képeken, videókon és szövegen keresztül mesél el egy-egy történetet. Ezzel az előadásmóddal élvezetesebb és megragadóbb előadásokat lehet tartani.

A Prezi felhőalapú rendszerének köszönhetően bárhol és bármikor elérhetőek a prezentációk: számítógépen, iPaden és akár iPhone-on is. - A Prezi egy Magyarországról indult világsiker, amelyet ma már tényleg a világ minden részén ismernek és használnak" - mondta Árvai Péter vezérigazgató.

- Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar gyökeret most azzal erősítjük, hogy a Prezi magyarul is elérhető, így már tényleg mindenki előtt ott a lehetőség, hogy jobb és sikeresebb előadó legyen - tette hozzá.

MNB, az ellenőrizhetetlen házikassza

T. I.
Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:27
A Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank óriási összegben költ olyasmire, ami klasszikusan nem tartozik egy áll
Hol van nagyon sok pénz? Hát a jegybankban. Talán ez járhatott azok fejében, akik kitalálták, hogy a Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank (MNB) óriási összegben költsön olyasmire, ami klasszikusan nem tartozik egy állam központi bankjának feladatai közé.

A jelszó a CSR, azaz a társadalmi felelősségvállalás, az ingatlanvásárlás, a műkincs-visszavásrálás vagy éppen a píár, minden esetben hatalmas elköltendő pénzekről van szó, összességében több mint százmilliárd forintról.

Az Index alapos összeállításából kiderül, hogy még tavaly december közepén egy kétpontos, részletesnek nem mondható igazgatósági határozat született a jegybankban, amelyről nem adtak ki tájékoztatót. Az egyik pont szerint 50 milliárdért vásárolhatnak ingatlanokat, hogy megvalósíthassák az MNB oktatási programját, a másik a jegybank és a tulajdonában lévő ingatlanok felújítására ad engedélyt 40 milliárd forint értékben.

A pénznek eddig csak töredékéről derült ki, hogy mire költik, a Várban 1,85 milliárdért megvásárolták a Collegium Budapest épületét a Magyar Tudományos Akadémiától, amelynek feltehetően nincs pénze a ház fenntartására. (Ez az ügylet egyébként az ingatlanos keretről szóló döntés előtt született.) Az Index úgy értesült, hogy előrehaladott stádiumban van a megállapodás egy szintén fővárosi, Kálmán Imre utcai, de közelebbről nem ismeret épület megvásárlásáról is körülbelül 500 millió forintért.

Februárban jelentették be a 30 milliárdos, Értéktár elnevezésű műkincs-visszavásárlási programot, a többek között PhD-ösztöndíjrendszert is tartalmazó Közgondolkodási program kerete pedig 10 milliárd forint. Nagy feltűnést keltett tavaly novemberben a nettó 6 milliárdos kommunikációs tender, amelyet a más állami megrendelésekkel is bőséggel ellátott IMG nyert.

Az Index cikkében felsorolt támogatási célok között számos úgy látszik, valóban méltányolható (például a jegybankhoz került felügyelet elhelyezése) vagy valóban értékes alkotókat támogat, mint az Opera, a Zeneakadémia, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Budapest Music Center, a Design Terminál, a Kecskemétfilm, a Városmajori Érsebészeti Klinika, a Tiszatáj folyóirat vagy éppen a Balkan Fanatik duó. Azt azonban nem lehet tudni, miért éppen ezek, miért éppen annyit kapnak. A döntések teljesen önkényesen születnek.

Katona Tamás arra figyelmeztet, hogy eddig a pénzek töredékéről lehet tudni, hogy mire megy, tehát korai még megítélni a célokat. Az MNB felügyelőbizottságának (fb) tagja úgy véli, másrészt a törvényes alap is hiányzik, hiszen a jegybankról szóló jogszabály meghatározza, mik az MNB feladatai, és ezek egyikét sem lehet olyan tágan értelmezni, hogy beleférjenek az ekkora mértékű támogatások.

A pénzek elköltéséről az fb-t sem tájékoztatták megfelelően, Katona szerint azt mondták nekik, még korai lenne a részletekről beszámolni. Egy fb-vizsgálat elindításához pedig az itt is többségben lévő kormányerők szavazatára is szükség lenne. Az fb az egyetlen testület, amely előre kontrollálhatná a pénzek elköltését, hiszen a jogrend nagyfokú függetlenséget ad az MNB-nek.

Alighanem ez is az egyik oka, hogy a Fidesz-irányítás ilyen mértékben használja a jegybankot pénzosztásra. Ez a "kassza" ugyanis gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, még a költségvetésen is kívül van, noha egyértelműen közpénzről van szó. Másrészt Orbán Viktor és Matolcsy György nagyzási igénye is tetten érhető itt - mondta a Népszavának Katona Tamás.

A MNB büntetőfeljelentést tesz az Index cikke miatt: „hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas” állításai miatt - közölte a jegybank honlapján.

Csak kicsit javult a német vállalatok véleménye

Publikálás dátuma
2014.04.17. 07:25
Varga Mihály sok kritikát kapott a német cégvezetőktől. Fotó: K2 Press/Népszava
Továbbra is kiszámíthatatlannak tartják a magyarországi üzleti környezetet a német befektetők, bár látnak némi javulást - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúrajelentéséből. 

A régió 16 országát ragsoroló felmérés szerint a 10. helyről Oroszországot megelőzve feljöttünk a kilencedikre. Az adórendszer, a közigazgatás és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága az a terület, ahol továbbra is a negatív válaszok uralkodnak.

A magyarországi felmérésben idén 194 cég vett részt, ezek 60 százaléka volt német vállalat – mondta el Dale A. Martin, a DUIHK elnöke a konjunktúrajelentés tegnapi ismertetésén. A cégek szerint a korrupció, a közbeszerzések és átláthatóság területén kifejezetten romlott a magyarországi helyzet.

A 2013-as 73-ról 75 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek ismét Magyarországon fektetnének be, és 29 százalék jelezte, bővíteni kívánja a foglalkoztatottak létszámát, sőt a feldolgozóiparban 43 százalék tervez létszámbővítést - emelte ki Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter bízik benne, hogy ez tovább segíti a munkanélküliség csökkenését, és az állástalanok száma 300 ezer alá esik.

Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője kifejtette, hogy az adóterhek megítélésénél kissé nőtt az elégedett cégek aránya, emellett mind a munkajog rugalmasságáról, mind a munkaerőköltségről és a dolgozók képzettségéről jó véleménnyel vannak a cégek.

Varga Mihály elmondta: igyekeznek figyelembe venni az elvárásokat és a megfogalmazott kritikákat, és továbbra is törekednek a bürokrácia csökkentésére, a szabályozási és intézményi környezet javítására. Elmondta azt is, hogy a nagy átalakítások lezárásával egyre kedvezőbb visszajelzéseket kapnak a kiszámíthatóságról, és megjegyezte, hogy az adótörvényekben sem készül a kormány nagy változtatásra.