szenátor;öngyilkosság;Charles Schumer;CBS News;amerikai veteránok;afganisztáni háború;

2014-04-18 07:30:00

Új generációs veteránok – régi gondok

Az iraki és az afganisztáni háború lezárultával az Egyesült Államok nagy kihívással néz szembe: a két közép-ázsiai hadszíntéren szolgált, mintegy 2,6 millió veterán beilleszkedését, elhelyezkedését kell megoldani. A hazatérők egy része súlyos egészségügyi-mentális problémákkal küzd. Amerika még a Koreában, illetve Vietnamban szolgált katonák gondjaival is küszködik.

Kétszer annyian követnek el öngyilkosságot az idősebb amerikai veteránok közül, mint amennyien a hasonló korcsoportbeli civilek közül - derült ki a közelmúltban közzétett washingtoni statisztikákból. Az illetékes tárca adatai szerint az öngyilkosságot elkövető veteránok majd 70 százaléka ötven év feletti.

Sérülten tért haza 3,6 millió katona

Az amerikai veteránok száma 2012-ben 21,2 millió volt, közülük 1,6 millió a nő. Az etnikai megoszlást tekintve a veteránok 79,6 százaléka fehér, 11,3 százalék fekete, 5,7 százalék spanyol ajkú amerikai, 1,3 százalék ázsiai, 0,8 százalék indián amerikai, a többi hawaii vagy csendes-óceáni amerikai.
Két évvel ezelőtt még több mint 1,6 millióan éltek azok közül, akik a második világháborúban szolgáltak, 2,3 millióan a koreai háború, 7,4 millióan a vietnami háború veteránjai közül. Mintegy 5,4 millió katona tért haza az első öbölháború óta (1990-től napjainkig). 5,3 millióan vannak, akik csak békeidőben katonáskodtak.
Több mint 3,6 millió veterán sérülten tért vissza, 881 ezer volt katona súlyosan, 70 százalékban vagy afölötti rokkant. Az iraki háborúból visszatértek 20 százaléka szenved poszttraumás stresszben, az Afganisztánban szolgált katonáknak pedig 11 százaléka

Becslések szerint naponta 22 veterán végez magával. Évente tehát átlagosan 8030 veterán lesz öngyilkos, közülük több mint 5500-an ötven évnél idősebbek.

A frontot megjárt katonák közül több mint százezren kértek segítséget valamilyen mentális betegség miatt. "A kiszolgált katonák úgy érzik, Amerika elfejtette, milyen áldozatot hoztak" - idézett egy veterán aktivistát a National Journal című lap.

Egy brooklyni demokrata városi tanácstag a napokban felvetette, hogy rendezzenek felvonulást a két háborúból visszatért veteránok tiszteletére.

Jumaane Williams azt mondja: egy dolog,

hogy az emberek támogatták-e vagy sem az iraki és az afganisztáni háborút, s egy másik, hogy megadják-e a tiszteletet azoknak, akik életüket kockáztatták.

A parádé tervét támogatja Bill de Blasio, New York új polgármestere, valamint Charles Schumer, New York állam szenátora is. A demokrata szenátor közbenjár a Pentagonnál is, hogy még idén, az afganisztáni misszió lejártával rendezzék meg a felvonulást. A veteránok előtt tisztelgő menet azonban aligha fogja megoldani a hosszú távú problémákat.

A washingtoni szenátus előtt két veteránügyi törvényjavaslat is fekszik, az egyiket John Walsh montanai demokrata szenátor terjesztette elő. Ő az első iraki háborús veterán, akinek sikerült bejutnia a testületbe.

Törvényjavaslata szerint öt évről 15-re terjesztenék ki a veteránoknak járó egészségügyi ellátás jogosultságát, vagyis azoknak is járna ellátás, akiknél csak évek múltán jelentkeznek egészségügyi problémák. Ez azonban csak az Irakból és Afganisztánból hazatért katonák gondját oldaná meg, az előző háborúk veteránjaira már nem terjed ki.

Pedig a legtöbb nehézséggel a legidősebbek, többségükben az egykor Vietnamban szolgált katonák néznek szembe. A vietnami veteránok több mint 30 százaléka szenved poszttraumás stressztől, az iraki és afganisztáni veteránok körében 11-20 százalék ez az arány.

A Vietnamból hazatérteket fogadta be legnehezebben a társadalom, a háború elleni tiltakozások következményeit azok szenvedték meg, akik akkor még a kötelező sorozás révén kerültek be a seregbe.

Titokzatos öbölháborús szindróma
A Perzsa(Arab)-öbölben szolgált katonák 25-33 százaléka, 175-250 ezer katona szenved e rejtélyes betegségben. Eleinte az öböl-háborús szindróma létezését is tagadták, azóta már elismerik, hogy a különféle tünetek együttese - kimerültség, izomsorvadás, krónikus emésztési zavarok, fejfájás, a szellemi képességek romlása - valódi probléma, s összefüggésben van a betegek katonai szolgáltatával. Továbbra is csak feltételezések vannak arról, mi okozhatta a megbetegedéseket, s a gyógymódot sem sikerült megtalálni. A Kaliforniai Egyetem San Diego (UCSD)  kutatóinak friss tanulmánya szerint a sejtek szintjén kell keresni a megoldást, a sejtek energiaháztartásának felborulása okozhatja a betegséget. A katonák feltehetőleg ideggázokkal, veszélyes vegyszerekkel kerülhettek kapcsolatba.

Noha a veteránok ügye általában kétpárti támogatást élvez, idén februárban a szenátusbeli republikánusok megtorpedózták azt a törvénytervezetet, amely bővítette volna a veteránok egészségügyi ellátását és oktatási támogatását. Arra hivatkoztak, hogy ez túlságosan megterhelné az amerikai költségvetést, hiszen több mint 24 milliárd dolláros kiadással járna.

Tavaly decemberben pedig a kongresszus a nagy lefaragások közepette a veteránok nyugdíjjárandóságát is csökkentette - ám akkora volt a felháborodás, hogy néhány héttel később kénytelenek voltak visszakozni. Az "újgenerációs" veteránok számára sem könnyű a munkakeresés.

A CBS News adatai szerint miközben az országos munkanélküli ráta 6,7 százalékos, a 2001. szeptember 11. óta az amerikai fegyveres erőknél szolgált katonák körében tavaly 9 százalékos volt. A leszerelt katonanők körében 9,6 százalékos a munkanélküliség, míg a nőknél átalában csak 6,8 százalékos.

A következő négy évben az előrejelzés szerint több mint egymillió katona szerel le, s lát majd hozzá az álláskereséshez. Némi vígasz, hogy az Amerikai Kereskedelmi Kamara 2011-ben elindított egy olyan állástámogató programot, melynek segítségével eddig 22 ezer veteránt tudtak elhelyezni mintegy 1500 vállalkozásnál.