- Csakúgy, mint az üzleti életet, a labdarúgást, mint a legnépszerűbb sportágat is beárnyékolja a korrupció, s a határon átnyúló fogadási csalások rendszere. Mit tehet az Unió az ilyen negatív jelenségek visszaszorításáért ?
- Az Európai Unió a maga részéről tevékenyen hozzájárul a sportversenyek eredményeinek manipulálása elleni harchoz. Részt vettünk azokon a nemzetközi tárgyalásokon, amelyek e témáról folytak, s az Európai Tanácsnak ez évben kell elfogadnia a vonatkozó konvenciót. Emellett anyagilag is támogattuk azokat a tapasztalatcseréket és a hasznos módszerek átadását, amelyek a sporteredmények manipulálásának megelőzését szolgálják. Vizsgálatot indítottunk a kérdés komplex elemzésére és rövidesen elfogadunk egy törvényjavaslatot, amely az összes érintett fél figyelmébe ajánlja a harc fokozását a csalások ellen, s erősíti a nemzetközi együttműködést e téren. Tagországok, sportszervezetek, nemzetközi intézmények, senki nem maradhat ki a sport megtisztításáért folytatott küzdelemből.
- Nemcsak a futballban, más sportágakban is gyakorlattá válik, hogy a gazdag országoknak nem érdemes foglalkoznia a fiatal sportolók nevelésével, mert meg tudják vásárolni a legtehetségesebbeket. Ez óhatatlanul az elitizmus felé tereli a sportot és visszaszorul a tömegsport. Foglalkoztatja ez a probléma az Uniót ?
- A helyi tehetségek felfedezése és nevelése mindenütt a legfontosabb feladattá vált már csak azért is, mert a nemzeti csapatba nem lehet sztárokat vásárolni. Ott csak a hazaiak játszhatnak. A nagy világversenyeken, mint például a futball világbajnokság, azok az országok indulnak a legnagyobb esélyekkel, amelyekben a legjobb a fiatal sportolók nevelésének a rendszere. A magam részéről én erőfeszítéseket tettem az elitsport és a tömegsport kapcsolatának erősítéséért, mert szerintem ez egyszerre szolgálja a szolidaritást, az anyagi és az emberi értékeket.
- Az Európai Unió Lisszaboni Szerződése rögzítette a sport különleges státusát, de sokak szerint ezt nem tartják tiszteletben. Az Európai Bizottság bizonyos ítéletei is azt igazolják, hogy a közösségi versenyjog legtöbbször felülírja a sportszabályokat. A labdarúgásban kidolgozták ugyan a 6+5-ös versenyszabályt, de az állampolgárság könnyített megszerzésével ezt nem nehéz kijátszani. Nyugodjunk bele, hogy a munkaerő szabad áramlása a sportban is primátust szerez ?
- A sport különleges státusát több ízben elismerte az Európai Bíróság éppúgy, mint az EU Bizottsága és igyekezett is alkalmazni a különleges szabályokat a belső piacon. Ugyanakkor olyan gyakorlati megoldásokat kell találnunk, amelyek egyszerre segítik a sport fejlődését és az EU alapjugainak betartását. A munkaerő szabad áramlása az egyik ilyen alapjog, amely azonban nem akadályozhatja a sport szabályainak betartását. Ilyen például az átigazolási időszak meghatározása, amely a verseny integritását garantálja. Természetesen ezek közé tartozik az állampolgársággal kapcsolatos diszkrimináció is - amelyet az EU Szerződés határozottan tilt -, s amit el is kell kerülni. A FIFA által pár évvel ezelőtt bevezetett 6+5-ös kvótarendszer - noha értjük annak célját, az illető ország állampolgárai munkahelyének védelmét - ellentétes az EU jogrendszerével. Más megoldásokat kell találni, amelyek az EU jogrendszerét is respektálják és a sport fejlődését is szolgálják.
