Törvénytelen könyvlista

Uniós jogba ütközhet és az alaptörvénnyel is ellentétes lehet a tankönyvpiac államosítása a pert fontolgató Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója, valamint ügyvédje szerint. Ráadásul sem törvényben, sem más jogszabályban nem szerepel a köznevelési államtitkár által szétküldött tankönyvlista, amelyről kötelesek rendelni az állami iskolák.

Az alaptörvény X. cikkelyével is ellentétes lehet a szűkített tankönyvlista - közölte lapunkkal Reményfy Tamás. A kiadványaival a hivatalos tankönyvjegyzékből csaknem teljesen kiszorult Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a cikkely szerint "Magyarország biztosítja (...) a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát". Vagyis, ha a kormány nem tudja bizonyítani, hogy a szűkített listán szereplő tankönyvek szakmai szempontból jobbak, mint az onnan "kitiltott", jól bevált kiadványok, akkor nyilvánvalóan sérül az alkotmányosság - mondta.

Ráadásul Reményfy szerint a leköszönő Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár által az iskoláknak és a tankerületi igazgatóknak küldött "Javasolt kiadványok listája" nem is lehet jogalapja a magánkiadók diszkriminálásának, hiszen nem szerepel egyetlen jogszabályban sem, hogy az iskolák csak ebből a listából rendelhetnek tankönyvet. A köznevelési törvény szerint a pedagógusnak - a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével - joga van megválasztani az alkalmazott tankönyveket.

Ezt egészíti ki azzal az idén januártól hatályos, új tankönyvtörvény, hogy az iskolai tankönyvrendeléshez a fenntartó - vagyis állami iskolák esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), annak köznevelési államtitkársága, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) - egyetértése szükséges, de szintén ki kell kérni a pedagógusok véleményét. Csakhogy Reményfy szerint ez éppen ellentétes azzal, ahogy most az államtitkárság eljárt, hiszen nem volt szakmai vita a kiadványokról, pusztán előírták az iskolák számára, hogy milyen könyvet rendelhetnek. Vagyis előre meghatározták, hogy mivel kell "egyetérteni".

Több jogi lehetősége is van a köznevelési államtitkárság által javasolt tankönyvjegyzék miatt hátrányt szenvedett hazai, nem állami kiadóknak Magyarországon vagy a nemzetközi színtéren - mondta lapunknak Magyar Gábor, a kártérítési pert fontolgató Mozaik Kiadó jogi képviselője. Az ügyvéd szerint, ha itthon perelnek, akkor előtte meg kell állapítani, hogy egy magyar hatóság jogellenesen okozott anyagi kárt a felperesnek, ebben az esetben az Emmi tűnik "alkalmas" alperesnek. Ha viszont a kárt nem a végrehajtó szerv, hanem a törvényhozó okozta - a konkrét esetben a tankönyvtörvénnyel -, akkor Magyar szerint felesleges itthon pereskedni, érdemes rögtön a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulni. De az is elképzelhető az ügyvéd szerint, hogy a hazai magánkiadók ellehetetlenítése az uniós jogba ütközik.

Egyrészt tiltott állami támogatásnak minősülhet a két állami tankönyvkiadó előnybe hozása (A "javasolt" kiadványok döntő többsége az állami tulajdonú Apáczai Kiadóé és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadóé), valamint az uniós versenyjogi szabályozást is sértheti a tankönyvpiac még folyamatban lévő torzítása. Ebben az esetben közvetlenül az Európai Bizottsághoz kell majd fordulni - tette hozzá Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint a lehetséges kártérítési igény nagyságát még nem állapította meg a Mozaik Kiadó - ehhez az előző évek forgalmi adatait vizsgálják -, de milliárdos nagyságrendről van szó.

Eközben a Pedagógusok Szakszervezete is levélben tiltakozott Hoffmann Rózsánál a jogilag nem létező, javasolt tankönyvlista miatt, amellyel az államtitkár alapvetően csorbítja a szülők, a diákok és az iskolák érdekeit.