Az elnökválasztási kampányt is úgy irányították, hogy a végeredmény egyértelmű legyen. Pedig senki sincs meggyőződve arról, hogy az elnök képes lesz kitölteni negyedik öt éves mandátumát. A tiszti kar azonban tisztában van azzal, hogy Bouteflikán kívül nem tudnak felmutatni olyan személyt, akit a lakosság többsége elfogad, s ezzel legitimálni tudja a jelenlegi rezsim fennmaradását.
A hivatalban lévő elnököt a függetlenségi háborúban játszott szerepe miatt ma is tekintély övez, ugyanakkor a fiatal átlagéletkorú lakosság egyre kevésbé bízik a fennálló hatalomban. Ezt mutatja, hogy miközben 2009-ben még 75 százalékban adták meg a részvételi arányt, ezúttal már csak 51,7 százalék járult az urnákhoz, vagy legalábbis hivatalosan ezt közölték. Eredetileg az algériai alkotmány csak két mandátumot garantált a hivatalban lévő elnöknek, 2008-ban azonban úgy módosították az alaptörvényt, hogy az államfő korlátlan ideig gyakorolhassa a hatalmat.
Az ellenzék nem fogadta el a mostani választás eredményét. A Bouteflika legnagyobb ellenfelének tartott Ali Benflis egykori kormányfő szerint óriási csalások, szabálytalanságok történtek a voksolás során. Érdekes módon a sajtó is kétségbe vonta a voksolás végkimenetelét. A francia nyelvű El Watan szerint hiteltelen volt az egész voksolás, a Liberté szerint pedig a valódi kampányt hiányolta. Az Amnesty International régóta az emberi jogok megsértésével vádolja az algériai kormányzatot, amely 2001-ben a fővárosban, Algírban betiltotta a tüntetéseket.