Nem igaz, hogy a veszteséges cégek nem fizethetnek munkabért

A gazdasági társaság nem a saját tőkéjéből, hanem a működési bevételéből fizeti a munkabért, ezért hamis az az állítás, hogy a veszteséges cég a tagjainak munkabért sem fizethet - így reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Napi Gazdaság megkeresésére.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerdai felvetése - amelyet az MTI is közölt - úgy szólt, hogy ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést, így munkabért sem. Az iroda ezt a megállapítást az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) egyik szabályára alapozta.

A KIM ezzel szemben kifejtette: a gazdasági társaság a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban.  

Így a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn. Téves az ügyvédi iroda állítása, hogy a Ptk. szigorítaná a tag munkavállalók számára munkaviszonyuk alapján történő kifizetés szabályain, hiszen a Ptk. érintett szabálya a munkajogviszonyra nem is terjed ki.

Szerző

Zsarolás? - Zágráb feltétele a szerb EU-csatlakozás támogatásáért

Horvátország az 1991-1995-ös délszláv háborúban elrabolt horvát kincsek visszaszolgáltatását kérné Szerbiától az európai uniós csatlakozás támogatásáért cserébe - írja a Vecernje Novosti című szerb napilap.

Az újság szerint nem egészen egy évvel azt követően, hogy Horvátország csatlakozott az EU-hoz, máris feltételeket szab keleti szomszédjának: Tonino Picula és Dubravka Suica horvát képviselők azt kérték az Európai Parlamenttől, hogy "a kilencvenes évek háborúi során ellopott horvát kulturális javak visszaszolgáltatása is képezze részét a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak".

A Vecernje Novosti idézte Piculát, aki szerint 1993-ig több mint 22 ezer múzeumi tárgyat és több mint 3 ezer kulturális kincset tulajdonítottak el Horvátországtól. Ezek többségét 2008-ig ugyan visszakapta Zágráb, azóta azonban jelentősen lelassult a folyamat - fogalmazott a horvát politikus. Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese szerint a horvát követelés várhatóan nem számíthat támogatásra. "Amivel az Európai Bizottság nem ért egyet, nehezen kerülhet be a tárgyalási feltételek közé, függetlenül attól, hogy azt valamelyik tagország mennyire szeretné". Rámutatott arra is, hogy a Brüsszellel folytatott szerb tárgyalások során emellett is felmerülnek majd kérések a horvát fél részéről.

Ezek között a nemzeti kisebbségek kérdését, illetve a Duna által kijelölt természetes határt említette a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa. Bojan Popovic, a belgrádi freskógaléria vezetője a Vecernje Novostinak azt mondta, hogy a kulturális javakat nem lopták el, hanem biztonságos helyre szállították, hogy megóvják a pusztulástól. Hozzátette azonban azt is, hogy nem is horvát kincsekről van szó, hanem a szerb pravoszláv egyház tulajdonáról. Kiemelte: szerb oldalról senki sem ellenzi, hogy ezeket a tárgyakat visszavigyék a horvátországi szerb templomokba, a problémát inkább azok a javak jelentik, amelyeket nincs már hova visszavinni, mert például az adott templomot a háborúban lerombolták.

Nikola Kusovac, a szerb Nemzeti Múzeum korábbi kurátora szerint nem szabad engedni "a horvát zsarolásnak". Kusovac tagja volt annak a bizottságnak is, amely a délszláv háború idején a kulturális kincsek mentéséért felelt. A Vecernje Novostinak kifejtette: "amikor visszatér a nép és megjavítják a templomokat, mi is visszaadjuk az ikonokat. A már visszaadott tárgyak többségét politikai döntés alapján szolgáltatták vissza, anélkül hogy a szakmát megkérdezték volna".

Horvátország tavaly júliusban vált az Európai Unió teljes jogú tagjává, Szerbiával pedig idén januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások.

Szerző
Frissítve: 2014.04.18. 14:09

Zsarolás? - Zágráb feltétele a szerb EU-csatlakozás támogatásáért

Horvátország az 1991-1995-ös délszláv háborúban elrabolt horvát kincsek visszaszolgáltatását kérné Szerbiától az európai uniós csatlakozás támogatásáért cserébe - írja a Vecernje Novosti című szerb napilap.

Az újság szerint nem egészen egy évvel azt követően, hogy Horvátország csatlakozott az EU-hoz, máris feltételeket szab keleti szomszédjának: Tonino Picula és Dubravka Suica horvát képviselők azt kérték az Európai Parlamenttől, hogy "a kilencvenes évek háborúi során ellopott horvát kulturális javak visszaszolgáltatása is képezze részét a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak".

A Vecernje Novosti idézte Piculát, aki szerint 1993-ig több mint 22 ezer múzeumi tárgyat és több mint 3 ezer kulturális kincset tulajdonítottak el Horvátországtól. Ezek többségét 2008-ig ugyan visszakapta Zágráb, azóta azonban jelentősen lelassult a folyamat - fogalmazott a horvát politikus. Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese szerint a horvát követelés várhatóan nem számíthat támogatásra. "Amivel az Európai Bizottság nem ért egyet, nehezen kerülhet be a tárgyalási feltételek közé, függetlenül attól, hogy azt valamelyik tagország mennyire szeretné". Rámutatott arra is, hogy a Brüsszellel folytatott szerb tárgyalások során emellett is felmerülnek majd kérések a horvát fél részéről.

Ezek között a nemzeti kisebbségek kérdését, illetve a Duna által kijelölt természetes határt említette a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa. Bojan Popovic, a belgrádi freskógaléria vezetője a Vecernje Novostinak azt mondta, hogy a kulturális javakat nem lopták el, hanem biztonságos helyre szállították, hogy megóvják a pusztulástól. Hozzátette azonban azt is, hogy nem is horvát kincsekről van szó, hanem a szerb pravoszláv egyház tulajdonáról. Kiemelte: szerb oldalról senki sem ellenzi, hogy ezeket a tárgyakat visszavigyék a horvátországi szerb templomokba, a problémát inkább azok a javak jelentik, amelyeket nincs már hova visszavinni, mert például az adott templomot a háborúban lerombolták.

Nikola Kusovac, a szerb Nemzeti Múzeum korábbi kurátora szerint nem szabad engedni "a horvát zsarolásnak". Kusovac tagja volt annak a bizottságnak is, amely a délszláv háború idején a kulturális kincsek mentéséért felelt. A Vecernje Novostinak kifejtette: "amikor visszatér a nép és megjavítják a templomokat, mi is visszaadjuk az ikonokat. A már visszaadott tárgyak többségét politikai döntés alapján szolgáltatták vissza, anélkül hogy a szakmát megkérdezték volna".

Horvátország tavaly júliusban vált az Európai Unió teljes jogú tagjává, Szerbiával pedig idén januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások.

Szerző
Frissítve: 2014.04.18. 14:09