Zsarolás? - Zágráb feltétele a szerb EU-csatlakozás támogatásáért

Horvátország az 1991-1995-ös délszláv háborúban elrabolt horvát kincsek visszaszolgáltatását kérné Szerbiától az európai uniós csatlakozás támogatásáért cserébe - írja a Vecernje Novosti című szerb napilap.

Az újság szerint nem egészen egy évvel azt követően, hogy Horvátország csatlakozott az EU-hoz, máris feltételeket szab keleti szomszédjának: Tonino Picula és Dubravka Suica horvát képviselők azt kérték az Európai Parlamenttől, hogy "a kilencvenes évek háborúi során ellopott horvát kulturális javak visszaszolgáltatása is képezze részét a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak".

A Vecernje Novosti idézte Piculát, aki szerint 1993-ig több mint 22 ezer múzeumi tárgyat és több mint 3 ezer kulturális kincset tulajdonítottak el Horvátországtól. Ezek többségét 2008-ig ugyan visszakapta Zágráb, azóta azonban jelentősen lelassult a folyamat - fogalmazott a horvát politikus. Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese szerint a horvát követelés várhatóan nem számíthat támogatásra. "Amivel az Európai Bizottság nem ért egyet, nehezen kerülhet be a tárgyalási feltételek közé, függetlenül attól, hogy azt valamelyik tagország mennyire szeretné". Rámutatott arra is, hogy a Brüsszellel folytatott szerb tárgyalások során emellett is felmerülnek majd kérések a horvát fél részéről.

Ezek között a nemzeti kisebbségek kérdését, illetve a Duna által kijelölt természetes határt említette a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa. Bojan Popovic, a belgrádi freskógaléria vezetője a Vecernje Novostinak azt mondta, hogy a kulturális javakat nem lopták el, hanem biztonságos helyre szállították, hogy megóvják a pusztulástól. Hozzátette azonban azt is, hogy nem is horvát kincsekről van szó, hanem a szerb pravoszláv egyház tulajdonáról. Kiemelte: szerb oldalról senki sem ellenzi, hogy ezeket a tárgyakat visszavigyék a horvátországi szerb templomokba, a problémát inkább azok a javak jelentik, amelyeket nincs már hova visszavinni, mert például az adott templomot a háborúban lerombolták.

Nikola Kusovac, a szerb Nemzeti Múzeum korábbi kurátora szerint nem szabad engedni "a horvát zsarolásnak". Kusovac tagja volt annak a bizottságnak is, amely a délszláv háború idején a kulturális kincsek mentéséért felelt. A Vecernje Novostinak kifejtette: "amikor visszatér a nép és megjavítják a templomokat, mi is visszaadjuk az ikonokat. A már visszaadott tárgyak többségét politikai döntés alapján szolgáltatták vissza, anélkül hogy a szakmát megkérdezték volna".

Horvátország tavaly júliusban vált az Európai Unió teljes jogú tagjává, Szerbiával pedig idén januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások.

Szerző
Frissítve: 2014.04.18 14:09

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző