Edward Snowden már sajnálja...

Edward Snowden cáfolta a The Guardian című brit újság honlapján pénteken megjelent írásában, hogy Vlagyimir Putyinnak előző nap feltett kérdése az orosz elnök melletti propagandacélokat szolgált volna.

Az amerikai és a brit titkosszolgálatok adatgyűjtési tevékenységéről hatalmas adatmennyiséget kiszivárogtató Snowden - az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja - is kérdezett Putyintól a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki televíziós adásban, azt firtatva, hogy Moszkva is folytat-e hasonló tömeges adatgyűjtést magánemberek millióinak kommunikációjáról.

Putyin válaszában kijelentette, hogy Oroszország nem folytat tömeges megfigyelési programot, az orosz titkosszolgálatok szigorú törvényes felügyelet alatt működnek, és nincsenek is olyan anyagi-műszaki erőforrásaik, mint az amerikai ügynökségeknek.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap online kiadása pénteken azt írta, hogy Snowdent bírálatok özöne érte, amiért megjelent a műsorban. Edward Lucas, a The Economist című brit folyóirat vezető szerkesztője például a Wall Street Journalnek azt mondta: Snowden "a Kreml propagandabábjának" szerepében tűnt fel.

A The Guardian online kiadásának írt, pénteken megjelent cikkében Snowden mindezt cáfolta. Közölte: meglepte, hogy mindazok, akik látták, hogy ő az életét kockáztatva tárta fel saját hazája megfigyelési programját, nem hiszik el, hogy Oroszország megfigyelési gyakorlatát is bírálhatja hátsó szándék nélkül. Hozzátette: nem tett "hűségesküt" Oroszországnak, és Putyin tagadó válaszában több ponton is komoly ellentmondásokat érzékelt.

Snowden közölte: sajnálja, hogy kérdése "félreértelmezhető" volt, és hogy sokan figyelmen kívül hagyták a kérdés tartalmát - valamint Putyin kitérő válaszát -, csak azért, hogy "vad és igaztalan találgatásokba" bocsátkozhassanak az ő motivációjáról.

Edward Snowden szerint Putyin válasza "feltűnően hasonlatos" volt ahhoz, ahogy kezdetben Barack Obama amerikai elnök sem volt hajlandó elismerni, milyen kiterjedt az NSA hazai megfigyelési programja. Obama álláspontja aztán "valótlannak és védhetetlennek" bizonyult.

Snowden a The Guardianben megjelent írásában azzal az érvvel védte meg Putyinnak feltett kérdését, hogy ha "próbának akarjuk alávetni egyes kormányilletékesek állításainak igazságtartalmát, először lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy állításaikat kimondják".

Hozzátette: ritka esély kínálkozott számára, hogy a megtörje az állami megfigyelési tevékenységről szóló kérdés felvetésének tabuját egy olyan közönség előtt, amely jórészt csak az állami médiát nézi. Remélte azt is, hogy Putyin válasza - bármi legyen is - alkalmat ad "komoly újságíróknak" és a civil társadalomnak az erről szóló vita továbbvitelére.

Szerző

Oroszország mindent tagad

Oroszország a genfi négyoldalú találkozón nem ismerte el, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában - közölte pénteken Kijevben Andrij Descsicja ügyvivő külügyminiszter egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió diplomáciai vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak.

Descsicja szavai szerint az ukrán tárgyalóküldöttségnél ott voltak a bizonyítékok a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlétről, de nem volt értelme ezeket megmutatniuk Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, mert az orosz fél ezt eleve a tárgyalás legelejétől tagadta.

Az ukrán külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök még március 4-én határozottan tagadta, hogy a Krímben orosz katonák lennének, csütörtökön viszont nyilvánosan beismerte ezt, hozzátéve, hogy Oroszország fegyveres erői a terület hovatartozásáról március 16-án tartott népszavazás lebonyolításában segédkeztek.

"Az orosz elnöknek ez a beismerése végérvényesen eltemette azt a mítoszt, miszerint a népszavazás a krímiek legitim akaratkinyilvánítása volt. Ezután a következő lépésnek annak kell lennie, hogy Oroszország elismeri, a referendumot egy külföldi, ráadásul olyan állam katonáinak gépfegyverei árnyékában tartották meg, amely érdekelt a szavazás eredményében. Ezt pedig annektálásnak nevezik a nemzetközi jogban" - fejtette ki a külügyminiszter.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben a parlament pénteki plenáris ülésén megismételte, hogy a kormány továbbra is kész amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ha leteszik a fegyvert és elhagyják az általuk elfoglalt középületeket. Szavai szerint erről kész javaslatot a parlament elé terjeszteni, ha azt a törvényhozás valamennyi frakciója támogatja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az amnesztia nem terjedhet ki azokra, akik súlyos bűncselekményeket hajtottak végre a kelet-ukrajnai megmozdulások közepette.

A kormányfő emellett kijelentette, hogy a genfi megbeszélésen a négy résztvevőből három a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekinti. Szavai szerint leszögezték, hogy semmilyen körülmények között nem fogadják el a Krím Oroszország általi bekebelezését. "A követelésünk nem változott: a Krím Ukrajna része kell, hogy maradjon" - szögezte le Jacenyuk.

Szerző

Mentőhelikopter vitte el a teherautóval ütköző autóst

Publikálás dátuma
2014.04.18. 18:04
Baleset helyszíne a 45-ös úton Szentes közelében 2014. április 18-án, ahol egy személygépkocsi és egy teherautó frontálisan össz
Egy személyautó és egy tehergépkocsi karambolozott Csongrádnál. A balesetben egy ember súlyosan megsérült - értesült a HavariaPress.

Pénteken délután, a 45-ös főút csongrádi szakaszán, a Szegedi úti körforgalomnál ütközött össze a két jármű, egy Szentes felől érkező teherautó és egy Citroën személygépkocsi.

A frontális ütközés során a személyautó vezetője súlyosan megsérült. A tűzoltók emelték ki a roncsból, majd mentőhelikopterrel kórházba szállították. Az útszakaszt a mentés idejére teljes szélességében lezárták.

Szerző
Frissítve: 2014.04.18. 19:47