Dobrev Klára: Nekem nem kell sunnyognom, azt mondom, amiben hiszek

Az első számú vezető mindenért felel, de mi áprilisban ott leszünk a parlamentben erős baloldalként! – jelentette ki a politikai jövőjét firtató kérdésünkre a Demokratikus Koalíció elnöke. Dobrev Klára március 6-án térne vissza arra, visszalépnek-e még más jelöltek javára az egyéni választókerületekben, Jakab Péter személyében a NER egyik legádázabb ellenfelét támogatják, szerinte pedig ma magyar és magyar közti legnagyobb konfliktust a határon túliak szavazójoga jelenti. Interjú.

Magyar Péter: Két éve elképzelhetetlen volt, most pedig itt állunk a győzelem kapujában

A Tisza Párt elnöke úgy emlékszik, vissza akart fordulni az első Partizán-interjúja előtt, de fiaira, a jövőbeni életükre és az országot elrabló családi maffiára gondolt.

Egyszer, aztán soha többé? – Ruff Orsolyával A Bánatos Madonnáról

Megöregedni. Nőként megöregedni. Család nélkül nőként megöregedni. Ugyan már! Itt az idő életed legnagyobb kalandjára! Ezért is dönt úgy három idős hölgy, hogy a bűn mezejére lép – aztán inkább nyomozni kezdenek egy bűnelkövető után. Ruff Orsolya A Bánatos Madonna című regénye könnyed, szórakoztató krimi, tele nagyon is komoly és fontos kérdésekkel. Ezekről is beszélgettünk a szerzővel.

Faust a sakktáblán – Bartók Imrével váratlan húzásokról

„A versenysakk a mi korunk pestise” – győzködik egy rejtélyes aktivista csoport tagjai Bartók Imre új könyvének címszereplőjét. Az évezredek óta népszerű és jámbornak tűnő sport körül azonban nem ez lesz az egyetlen furcsaság a sakktörténeti anekdotákat és mitológiai történeteket egyaránt felvonultató regényben. A fiatal Damien ugyanis két parti közt idő előtt hamvába holt párkapcsolatát próbálja feldolgozni a szőnyegkészítő pszichológusával, vagy pedig egy applikáció segítségével másokat segít át a halálba, miközben megjárja Skóciát, az Egyesült Államokat, Olaszországot és a magyar fővárost is. A szerzővel a sakkról, sakkirodalomról, közel-keleti szőnyegekről, „a tökéletes lépésről” és a halhatatlanságról beszélgettünk.

„A munkánk különösen fontos azokban az országokban, ahol nyíltan támadják a civil társadalmat”

Egy autoriter irányba mozduló országban a jelenlét fenntartása gyakran az elsődleges szempont – hangsúlyozta Gesche Joost a Népszavának adott interjújában. A Goethe Intézet elnöke Budapesten egy oknyomozó újságírásról szóló pódiumbeszélgetést nyitott meg.

Elmosódik minden az orrhegyünkről nézve

Az árnyék optikai jelenség és lelki tapasztalat: elválaszthatatlan a testtől, mégis mindig torzít. Csapó Dóra Gabriella Elmosódik minden az orrhegyünkről nézve című kiállítása ezt a kettősséget vizsgálja a Bázis. terében.

Véget ért a neoliberalizmus korszaka

Az amerikai elnök az elmúlt esztendőben alaposan felkavarta a világ amúgy sem stabil rendjét. Szalay-Berzevicy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke szerint az, hogy az üzleti világ nem állt mögé, nagy mértékben korlátozza vadabbnál vadabb akciózását.

Timothée Chalamet a Népszavának: Olyan, mintha egy szimulációban élnék

A világhírű amerikai színész úgy érzi, az igazi karrierje Sehol se otthon című Dylan-adaptációval és a nemrég kilenc Oscar-díjra jelölt Marty Supreme-mel kezdődött csak el. A legjobb férfi főszereplő Golden Globe-díjával elismert Timothée Chalamet a gála előtt adott interjút a szavazóknak, köztük lapunk filmkritikusának. Az állítja, nem akar egy nagyobb terv bábja lenni. Interjú.

„A hatalom nem elpusztítani, csak háziasítani akarta a civil szférát a sorozatos támadásokkal, de sok szervezet nem élte túl a Fidesz kormányzását”

Akik megmaradtak, megerősödtek – véli Gerő Márton szociológus.

Navracsics Tibor: Ismerem Lázár Jánost, semmi nincs benne, ami a rasszizmus vagy az emberek lenézésének leghalványabb vonásait mutatná

Végtelenül gusztustalannak tartom, hogy miközben ő bocsánatot kért, ugyanúgy folytatják ellene a politikai hecckampányt, mintha nem tette volna meg – mondta lapunknak a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Szerinte a Fidesz egyedül is kormányt tud alakítani a parlamenti választás után. Interjú.

Fájdalom és gyönyör között – A betonba hímzés technikájáról Halász Ritával

A főhőst elhagyó szerető nem más, mint Jézus, akinek anyja és apja is egészen más megvilágításba kerül Halász Rita második regényében. A Betonba hímezve öt évvel a Mély levegő után jelent meg, és bár ebben is fontos szerephez jut egy párkapcsolat, merőben más, mint a debütáló mű. A szerzővel beszélgetve irodalmi előképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül tárul fel ennek a különleges könyvnek a világa, amelyre, mint kiderül, még David Bowie is hatott.

Magyar Péter: Lebukott a hírhamisító Index

A Tisza Párt elnöke közzétett a kormánypárti portálon ebben a formában már nem elérhető videót, amelyben a pártból egy nemrég kilépett önkéntes szájába próbálja adni, hogy látta egy bírósági ítélet szerint valójában nem létező Tisza-csomagot.

Enyedi Ildikó a Népszavának: Rettentően kiszolgáltatott, gyönyörű és titokzatos szakma a színészet, kicsit olyan, mint a légtornászat

A Csendes barát világhírű rendezőjével arról beszélgettünk, milyen biztonsági hálónak lenni egy színész alatt, aki kísérletbe kezd, nem maradhat kívülálló, a fegyvertelenség pedig bátor dolog. Interjú.

Hann Endre: Teljes mértékben kizárt, hogy a kormánypárti kutatóintézetek mostani számai állnak közel a valósághoz

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója úgy véli, a 2026. április 12-i választás még nem lefutott, de a Tiszának jelentős győzelmi esélyei vannak. Szerinte a kormányközeli intézetek pontosan tudják, mi a helyzet, de mégsem publikálhatják, azt pedig, amit a Demokratikus Koalíció művelt, ízléstelennek és aljasnak tartja. Interjú. 

Az idő megállítása – Tábor Ádámmal a szabadságérzetről

A versírás „felszabadító érzés, egyben kiszabadít az idő fogságából” – mondja Tábor Ádám, akinek Hetvenhatáron túl címmel jelent meg legújabb, hetedik verseskötete, melyet az utóbbi tíz évben írt költeményeiből állított össze: 126 verset 8 ciklusban. A többnyire éjszakai bagolyként alkotó költővel budapesti otthonában beszélgettünk.

„Gazdaságpolitikai váltásra, kiigazításokra lesz szükség, bárki kerüljön is hatalomra”

Ha nem lenne forint, akkor eggyel kevesebb gondunk lenne – állítja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Interjú.

Gyerekkönyvek és láthatatlan problémák

Az elmúlt két évtizedben a gyerekirodalom a magyar könyvpiac egyik legmeghatározóbb területévé vált, mégis gyakran alábecsülik. Kovács Eszterrel, a Pagony főszerkesztőjével beszélgettünk a nehéz témák és a támogatások hiányáról, öncenzúráról és arról, hogy a gyerekek azért mindent látnak. Interjú.

„Egyértelműen Juhász Péter Pál személyéről kértek információt, mert sejtettek, hallottak valamit”

Nem kereste, így nem hallgatta meg a nyomozóhatóság a fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálat korábbi vezetőjét. Molnár László gyermekvédelmi szakember szerint igen magas körökből kellett, hogy támogassák Juhász Péter Pált abban, hogy ilyen sokáig a hivatalában és a pozíciójában maradjon. Szerinte az egész gyermekvédelmi rendszert lefedi a politikai kapcsolat, a politikai lojalitás, aki pedig betölt valamilyen funkciót, nem beszélhet. Interjú.

Kincs a borító alatt

Középkori kódextöredékcsíkokat talált egy XIX. századi kötet gerincén Leitgéb Mária, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárosa és tudományos segédmunkatársa, aki mesélt nekünk a felfedezéséről.

Űrbe lőtt magyar valóság – Ádám Gergővel a felszabadító fricskákról

Fekete humorral és sci-fibe ágyazva mesél közéleti ügyeinkről. Multiverzumot épít mindebből, Rick és Morty alteregóival. Könyvéből talán arra is választ kaphatunk, miért nincs elég tanár, és miért van zebra Hatvanpusztán. Az Ügynökakták című első kötetéről beszélgettünk Ádám Gergővel, aki szerint ma túlságosan komoly az irodalom.

Birtokolni a hangot és a csendet – A Csendkirály győzelmi beszédéről Ráday Zsófiával

A Csendkirály győzelmi beszéde nem üres oldalak, pláne üres szólamok gyűjteménye, épp ellenkezőleg! Noha időnként „az üres félelem képes bezárni a betűinket”, van, amelyik kiszökik a versből. Nyelvi játékosság, groteszk képek, formai újítások jellemzik Ráday Zsófia első verseskötetét, amely a költő Simon Márton Okapi Press könyvkiadója kötetpályázatának nyerteseként jelent meg. A szerzővel beszélgetve megtörtük a csendkirály uralmát.

Antivilág a világban: a kávéházból még látszik a másik, szenvedélyes Magyarország

A Pro Cultura Urbis-díjas Wilhelm Droste irodalmár a Három Holló kávéház megálmodója és üzemeltetője, egyben a pesti kávéházi kultúra hagyományainak őre. Beszélgetésünkből fény derül arra, miért jobb a napi húsz kávé tíz helyett, miért kell mindenáron hinni és álmodni, de arra is, miért nem feltétlenül unalmasak a magyarok. Interjú.

Szakítók szilárdsága 1.

Egy hosszú vagy hosszabb ideig tartó szerelmi kapcsolatból való kilépés ugyanolyan traumatikus lehet, mint egy haláleset. Mindkettő végleges eltávolodást jelent az egykor szeretett személytől. A szakítást átélő ember nem is gondol arra, hogy talán gyermekkori sebekből ered a jelenben a felnőttkori kapcsolati veszteségeinek feldolgozhatatlansága. Szokolai Katus mentálhigiénés szakember, traumafókuszú segítő, life coach, a téma szakértője hiánypótló szakkönyvet tár az olvasók elé, amelyben jól körüljárja a szakítás témáját, valamint az eddigiekhez képest új megközelítést ad, hiszen a trauma oldaláról dolgozza fel a szakítást. Az elméletet a könyvben gyakorlatok követik, amelyek segítenek a szakítás traumájának feloldásában.

„Nemzetiségi politikát nem lehet ellenzékből csinálni”

Ezt hangsúlyozta Gallai Gregor, akiről biztosra vehető, hogy a német nemzetiségű Ritter Imre utódjaként tagja lesz az új parlamentnek. Nem tudja, melyik párt győzelmének örülne jobban. A legfontosabbnak a párbeszédet tartja.

Mozdulni jobbra, balra, sosem középen állni

Megszoktuk, hogy a médiában többnyire egyértelmű kijelentésekbe, értékelésekbe, elemzésekbe botlunk. Talán ez már elvárás is az olvasók részéről: tessék rendet teremteni a fejünkben, megértetni valamit a totális érthetetlenségből. Virág Sára újságíró cikkei és főleg fejtegetései a Substacken nem ezt az irányt követik. Egyik nézőpontból a másikba, harmadikba, sokadikba billenti magát, önmagára is pillantva. Akár egy fiatal nemzedék új kritikai szemlélete, reflektív bizonytalansága is tükröződhet benne.

„Orbán Viktornak az a véleménye, hogy elcsalták tőlünk az igazi rendszerváltást”

Szórakoztató és tanulságos történelmi esszé jelent meg nemrég Balsors, akit régen tép? címmel. A hiánypótló művet – amely történelmi kalauz egy új nemzedék számára, de egyben politikai vitairat is – Stefano Bottoni írta. A kétlaki életet élő, a Firenzei Egyetemen oktató magyar-olasz történész tudományos igényű könyve végigvezet bennünket a magyar történelem utolsó néhány száz évén, és bebizonyítja, miért nem egészen jogos a Himnusz emblematikus sora: „Bal sors, akit régen tép”. 

Legújabb filmjében papíripari munkásból gyilkossá válik Park Chan-wook főhőse

Nincs más választás – ez a címe Park Chan-wook legújabb filmjének, amelyben egy papíripari melós úgy dönt, hogy úgy szerez újra állást, hogy elteszi láb alól a nála kvalifikáltabb konkurenciát. A koreai szuperdirektor még Velencében, a világpremier után adott interjút lapunknak.

Úgy tűnik, egyre kisebb az érdeklődés az Orbán-interjúk iránt

Két beszélgetés ráadásul több diszlájkot kapott, mint amennyi lájkot.

„Növényzet vagyunk egymás fejében” – Jónas Reynir Gunnarssonnal Az erdő haláláról

A fenti idézet Jónas Reynir Gunnarsson a családi emlékek, a biológia és a neurológia területein indázó Az erdő halála című regényéből való. A kortárs izlandi irodalom egyik egyedi hangú alkotójának magyarul is megjelent könyve személyes történetbe ágyazva beszél a gyászról, a klímaszorongásról vagy éppenséggel az atomháborúról. A szerzővel budapesti látogatásakor beszélgettünk.

Dönteni kell – Önállóságról és önazonosságról Fábri Annával

Felsorolni is nehéz, mennyi minden fér bele nyolc évtizedbe. A Varázslat és valóság című életútinterjú-kötetben Darvasi Ferenc mégis megpróbálkozik a lehetetlennel, amikor a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Fábri Annát kérdezi. Ahogy tettük ezt a kerek évforduló alkalmából megjelent könyv kapcsán mi is – saját véleményről, ollóval és ragasztóval való szerkesztésről, valamint napjaink irodalmi nyilvánosságáról is beszélgettünk az irodalom- és művelődéstörténésszel.