Mulasztás? Rossz diagnózis?

Sorozatos orvosi mulasztások miatt halt bele agyhártyagyulladásába tavaly januárban az a tarnabodi csecsemő, akinél egyetlen orvos sem diagnosztizálta a fertőzést - az ügyben most elkészült vádirat két orvos felelősségét állapítja meg. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint szerencsére elenyésző a hasonló tragédiák száma. Meggyőződése, hogy az adott helyzetben az orvosok a legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint jártak el.

Gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a tavaly januárban hat hónaposan elhunyt csecsemő halálának ügyében két orvos ellen az Egri Járási Ügyészség. A 41 fokos lázas kislánynál egyikük sem diagnosztizálta az életveszélyes bakteriális fertőzést, egyikük sem utalta őt kórházba.

A tarnabodi kislány 2013. január 5-én a késő esti órákban lázasodott be. Otthon nagymamája lázkúppal és borogatással próbálta a lázat enyhíteni. Nem sokkal éjfél után, mivel a gyermek állapota nem javult, hívta a Hevesi Orvosi Ügyeletet, ahol többször is beszélt az orvossal - az ügy elsőrendű vádlottjával -, de ő csak további lázcsillapítást javasolt. A kislány állapota nem javult: a közben hazaérkező szülei hajnali három óra körül az egri Markhot Ferenc Kórházba vitték, de a gyermekosztályra nem jutottak be, egy nővér ugyanis orvosi beutaló hiányában elküldte őket.

A szülők ezután az egri Szálloda úti éjszakai ügyeletre vitték a kislányt, ahol az ügyeletes orvos - az ügy másodrendű vádlottja - megvizsgálta a csecsemőt, és lázcsillapítót adott neki, de kórházba ő sem utalta be. Reggel a szülők újra az egri kórház ügyeletéhez fordultak segítségért, a kislány állapota ugyanis tovább romlott; végül, annak ellenére, hogy a nappali ügyeletes orvos már kórházba utalta, a kislány a déli órákban, mielőtt a Miskolci Gyermekellátó Központba szállíthatták volna, az utólagos vizsgálatok szerint "a meningococcus B baktérium okozta vérmérgeződés talaján kialakult sokk" következtében elhunyt. "Azzal, hogy a szakmai protokoll szabályait megszegték, a vádlottak hozzájárultak ahhoz, hogy a helyes diagnózis későn került megállapításra, így a beteg életben maradási esélyei csökkentek" - áll a vádiratban

Ilyen tragédia azonban nem fordulhatna elő azért, mert a doktorok "rutinból" vizsgálják a beteget: Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetse elnökének meggyőződése, hogy adott helyzetben mindkét orvos a legjobb tudása és lehetősége szerint járt el. "Ha súlyos bakteriális fertőzésről van szó, amely akár neurológiai panaszokat is okoz a gyermeknek, akinél kiszáradás, keringési zavar is jelentkezik, csak az azonnali intézeti elhelyezés segíthet" - mondta az elnök. Ugyanakkor a csecsemőt először látva, az orvosokban vélhetően nem merült fel, hogy súlyosabbra fordulhat az állapota: hogy igazolják, szakmai szempontból helyesen jártak el - azaz, hogy a csecsemő az ellátásban szenvedett hiányt -, azt objektíven egyedül az orvosi dokumentáció bizonyítja.

Ha bármi utal arra, hogy a gyermek fertőzött, akkor is tovább kell küldeni, hiszen laboratóriumi vizsgálatra, vagy akár mellkasröntgenre van szükség, hogy hitelesen meg lehessen állapítani, "zajlik-e a beteg vérében bakteriális fertőzés". Az agyvelőgyulladás neurológiai jeleit már medikus korukban az orvosokba nevelik, vagyis minden tünetet jól ismernek. Bélteczki ugyanakkor megjegyezte: az éjszakai ügyelet "tűzvonalában", amikor negyven-ötven eset is érkezik, olykor jobb döntésnek tűnik hazaküldeni egy beteget, "mint egy 40 kilométerrel arrébb lévő kórházba".

Az elnök szerint az egészségügyi kártérítési pereknél mindig a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy mindent megtett, de egy büntetőperben a vádnak kell igazolnia állításait: emiatt az ilyen esetek legnagyobb részében a polgári bíróságon elmarasztaló ítélet születik, míg a büntetőügyekben alig pár százalékban bizonyosodik csak be a szakmai felelősség.

Szerző

Hiába a tiltakozás, már pumpálják a sarki olajat

Megrakodták az első olajszállító hajót az arktiszi Pecsora-öbölben működő Prirazlomnaja nevű orosz kőolajfúró toronynál - jelentették be Moszkvában pénteken.

A Prirazlomnaja a világon az első olyan berendezés, amely az Arktisz tengeri talapzatából hozza felszínre a kőolajat a Barents-tengerhez kapcsolódó Pecsora-öbölben. Az orosz szárazföldtől 60 kilométerre lévő fúrótornyot a területen 1989-től feltárt mintegy 72 millió tonna kőolaj felszínre hozatalára építették fel - közölte a Gazprom.

Az orosz állami energetikai cégóriás adatai szerint 2020-ra elérik az évi 6 millió tonnás kitermelést. A kőolajbányászatot az arktiszi tengeri talapzatból tavaly decemberben kezdték el. Az idén legalább 300 ezer tonna kőolajat terveznek innen kinyerni.

Az eseményre a helyszínre utazott Alekszej Miller, a Gazprom elnöke, és a feltöltésre Vlagyimir Putyin orosz államfő adta ki az utasítást videokapcsolaton keresztül. Az elnök azt hangsúlyozta, hogy a Prirazlomnaja termelésének köszönhetően Oroszország megerősítheti jelenlétét a világ energiapiacain, valamint erősítheti gazdaságát és energiaiparát.  

A tanker elindításának szimbolikus jelentősége is van, mivel tavaly szeptemberben ennél az orosz fúrótoronynál tartottak a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái tiltakozó akciót, hogy felhívják a figyelmet az arktiszi kőolaj-kitermelés veszélyeire.

Az orosz hatóságok lefogták a környezetvédőket,  hetekig Murmanszkban őrizetben tartották őket, és előbb kalózkodással, majd garázdasággal vádolták meg az aktivistákat. Csak tavaly december végén, az elnöki amnesztia keretében szüntették meg ellenük a büntető eljárást. Előtte egyenként 2 millió rubel (14 millió forintnyi) óvadék fejében engedték őket szabadon.

Az őket szállító, holland zászló alatt hajózó Arctic Sunrise jégtörőt azonban az orosz hatóságok a hamburgi tengerjogi bíróság tavalyi döntés ellenére sem szolgáltatták vissza a Greenpeace-nek.

Szerző

Hiába a tiltakozás, már pumpálják a sarki olajat

Megrakodták az első olajszállító hajót az arktiszi Pecsora-öbölben működő Prirazlomnaja nevű orosz kőolajfúró toronynál - jelentették be Moszkvában pénteken.

A Prirazlomnaja a világon az első olyan berendezés, amely az Arktisz tengeri talapzatából hozza felszínre a kőolajat a Barents-tengerhez kapcsolódó Pecsora-öbölben. Az orosz szárazföldtől 60 kilométerre lévő fúrótornyot a területen 1989-től feltárt mintegy 72 millió tonna kőolaj felszínre hozatalára építették fel - közölte a Gazprom.

Az orosz állami energetikai cégóriás adatai szerint 2020-ra elérik az évi 6 millió tonnás kitermelést. A kőolajbányászatot az arktiszi tengeri talapzatból tavaly decemberben kezdték el. Az idén legalább 300 ezer tonna kőolajat terveznek innen kinyerni.

Az eseményre a helyszínre utazott Alekszej Miller, a Gazprom elnöke, és a feltöltésre Vlagyimir Putyin orosz államfő adta ki az utasítást videokapcsolaton keresztül. Az elnök azt hangsúlyozta, hogy a Prirazlomnaja termelésének köszönhetően Oroszország megerősítheti jelenlétét a világ energiapiacain, valamint erősítheti gazdaságát és energiaiparát.  

A tanker elindításának szimbolikus jelentősége is van, mivel tavaly szeptemberben ennél az orosz fúrótoronynál tartottak a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái tiltakozó akciót, hogy felhívják a figyelmet az arktiszi kőolaj-kitermelés veszélyeire.

Az orosz hatóságok lefogták a környezetvédőket,  hetekig Murmanszkban őrizetben tartották őket, és előbb kalózkodással, majd garázdasággal vádolták meg az aktivistákat. Csak tavaly december végén, az elnöki amnesztia keretében szüntették meg ellenük a büntető eljárást. Előtte egyenként 2 millió rubel (14 millió forintnyi) óvadék fejében engedték őket szabadon.

Az őket szállító, holland zászló alatt hajózó Arctic Sunrise jégtörőt azonban az orosz hatóságok a hamburgi tengerjogi bíróság tavalyi döntés ellenére sem szolgáltatták vissza a Greenpeace-nek.

Szerző