A részvények átruházását megtiltó végzés abban az eljárásban született, amelyben a Demján Sándor (Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke) vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) beperelte a magyar államot, hogy térítse meg a jogalkotással okozott - általuk vélt - kárt. Az FT március 27-én szintén ideiglenes intézkedésként egyszer már megtiltotta a részvények átruházását, hogy érdemi tárgyalásra kerülhessen sor, illetve az ne húzódjon el.
Az FT újabb ideiglenes intézkedést elrendelő végzése lényegében megakasztotta a Takarékbank állami részesedésének eladását.
A végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, a bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését. Az Ab-nek 90 napon belül kell döntenie a törvényszék indítványáról.
Dr. Lohn Balázs, a felperes jogi képviselője emellett azt is kéri, hogy a Magyar Posta a Takarékbankban szerzett részvényeit adja vissza, mert álláspontja szerint az megsértette a takarékok jegyzési elsőbbségét. A felperes kérte, hogy tiltsák el a postát a részvények további értékesítésétől. Vagyis nemcsak kártérítést kapjanak a takarékszövetkezetek, hanem a bíróság állítsa is helyre az eredeti állapotot.
Kende Tamás, az egyik alperes jogi képviselője szerint nincs szükség további ideiglenes intézkedésre, mivel az integrációs törvény az egész gazdasági szektort érintő, a szektor valamennyi szereplőjére vonatkozó jogszabály, amelynek átfogó és kiterjedt normatív tartalma van.
Dr. Lohn Balázs aggályosnak nevezte, hogy a posta tulajdont szerez, majd azt néhány hónap múlva egy magántársaság, a Magyar Takarék Zrt. megkapja.
Az átruházást megtiltó bíró a végzés indoklásában kimondta: mivel a részvények átruházása ez idáig nem történt meg, és tekintettel arra, hogy nem ingatlan, hanem részvények eladásáról van szó, így az érdemi tárgyalás lefolytatása érdekében is indokolt eltiltani a postát a tulajdonjog átruházásától.
A bíró ezzel összefüggésben kifejtette, hogy ha például a posta a részvényeket 100 új tulajdonosnak adja el, akkor a felperesnek 100 alperest kellene perelnie, ami ellehetetlenítené a jogi procedúrát.
Dr. Bene Lajos kiemelte, hogy kisebb hátrány származik az Ab határozathozatalára rendelkezésre álló 90 napos késedelem miatt, mintha a posta értékesítené a Takarékbank részvényeit, és a jóhiszemű vevőkkel kellene pereskedni.
A tárgyalást vezető bíró emlékeztetett arra, hogy kedden az Ab már foglalkozott az OTSZ-nek a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos tavaly júliusi beadványával, ám döntés nem született.
"Más a legitimációja ha egy bíró fordul a taláros testülethez, mintha egy civil szövetség" - húzta alá dr. Bene Lajos, majd így folytatta: meggyőződése, ha erős gyanú ébred, hogy egy törvény korlátozza a szövetkezetek tulajdonosi jogait, sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is - ellehetetlenítve a takarékok jogorvoslati lehetőségeit -, akkor ezek eldöntése az Ab dolga.
Másrészt a bíró egy korábbi Ab döntésre hivatkozva elmondta: felmerül a gyanú, hogy a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény több pontja sérti az alaptörvény több cikkelyét. Ha az Ab elmegy a lehetőségei határáig, akkor az említett törvényt megsemmisítheti, akár a teljes folyamatot visszafordíthatja, amelynek során tavaly nyár óta a takarékszövetkezetek állami kontroll alá kerültek, a Takarékbankot pedig államosították.
A bíró elmondta, hogy a törvényszék beszerezte a Petrovai György ügyvéd által előterjesztett alkotmányjogi panaszt, amely alapján az Ab eljárást folytat. Az ügy kiemelkedő bonyolultságát jelzi, hogy az Ab két ülésén sem határozott az indítványról. A törvényszék egyetért az ebben a panaszban foglalt kifogások többségével - emelte ki dr. Bene Lajos.
Dr. Bene Lajos elmondta: a bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények tagsági viszonyaiba való állami beavatkozás megengedhetősége veszélyezteti a befektetések biztonságát, és az ezzel járó bizalomvesztés épp a bankszektor stabilitását ássa alá.
A pénteki tárgyalást vezető bíró szerint jogilag az is aggályos, hogy a Takarékbank megtilthatja a tag-hitelszövetkezeteknek az integrációból való kilépést.
A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az igazság helyébe nem léphet a hasznosság - amire az állam képviselői hivatkoznak a hitelszövetkezeti rendszer átszervezésekor -, mert így a szovjet munkatáborokat is legitimizálhatjuk, mivel az ott raboskodók hasznos közműcsatornákat építettek.
Arra is emlékeztetett a bíró, hogy a takarékszövetkezeti szektor átalakítása a benne szereplők közös érdeke, ám ha a szereplők tiltakoznak, már megkérdőjelezhető a közös érdek.
Nem kerülhetnek a részvények a Magyar Takarék tulajdonába
Egy másik végzést is hozott a Fővárosi Törvényszék a pénteki tárgyaláson. A Magyar Posta tavaly nyáron szerzett részesedést a Takarékbankban úgy, hogy a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló július elején elfogadott törvény előírta, hogy az állami cég mintegy 600 millió forint összeggel emeljen tőkét a bankban, amiért cserébe az MP megkapta a Takarékbank törzsrészvényeinek 19,31 százalékát.
A részvénycsomag része annak az 54,85 százalékos pakettnek, amit a kormány eladásra kínált, és 2014. március 10-én alá is írták az adásvételi szerződést a 25 százalékban az FHB Jelzálogbank Nyrt. érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-vel. Ez utóbbi cég többi tulajdonosa néhány takarékszövetkezet és ezekhez kötődő magánszemélyek. E cég a részvénypakettért induló egyetlen versenyző volt, mivel erős a gyanú, hogy a pályázat szabályait úgy határozták meg, hogy más versenyzőnek nem érte volna meg. A Fővárosi Törvényszék viszont pénteki végzésével megtiltotta a részvények tényleges átruházását.
A tárgyalás végén dr. Bene Lajos bíró reményét fejezte ki, hogy a ma hozott ítéletnek nem lesz olyan súlyos kihatása, mint a Nagypénteken csaknem kétezer évvel ezelőtt hozott Jézus elleni ítéletnek. Egyúttal elnézést kért, amiért a Húsvétot megelőző e jeles ünnepre tűzte ki a tárgyalást.
Az OTSZ kommunikációjáért felelős Dávid Ferenc (a VOSZ főtitkára) lapunk érdeklődésére elmondta: ez egy nagyon fontos bírósági döntés, mivel 150 ezer ember magántulajdonát érinti, családtagjaikkal pedig mintegy félmillió személyt.
"E kérdésben az OTSZ mindig azt képviselte, hogy egyrészt sosem tértek le a jog útjáról, másrészt a takarékszövetkezeteket is a fennálló törvények betartására biztatták. E döntés megnyugtató. Folyamatosan hittünk a jogállamiságban, az igazságszolgáltatásban" - emelte ki Dávid Ferenc.
Hozzátette: az OTSZ vezetése úgy döntött, hogy amíg nem ismerik meg a pénteki bírósági döntést, addig érdemben, annak részleteiről nem nyilatkoznak.
Másrészt az OTSZ április 24-én, csütörtökön tartja közgyűlését, amelyen várhatóan egyebek mellett értékelni fogják az FT végzését is - közölte a szövetség kommunikációjáért felelős Dávid Ferenc.