Érvénytelen diplomák a váci főiskolán

Félszáznál is több diplomát jogtalanul adott ki a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, ám összességében több mint ezer oklevél jogossága kérdőjeleződött meg, egyes végzett hallgatók diploma-adatairól semmilyen információ nincs. A lapunk által megkérdezett felsőoktatási szakértők még nem találkoztak ilyen helyzettel, az Oktatási Hivatal semmit nem tud az esetről, a főiskola pedig azt állítja, hogy a 2011-ben indított vizsgálat a mai napig tart.

Több mint ezer hitelesített diplomából 62 esetben egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni - derült ki a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola belső vizsgálatának szerkesztőségünk birtokába jutott beszámolójából. A Drámapedagógia és a Tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szakokon a 2010/2011. tanévig végzett hallgatók személyi anyagainak vizsgálata számos hiányosságra hívta fel a figyelmet: sok dokumentumot hibásan töltöttek ki, jelentős részük elveszett vagy megrongálódott, emiatt több száz hallgató esetében csak feltételezni lehet, hogy oklevelüket minden tekintetben szabályos keretek között szerezték.

A főiskola Rektori Tanácsának felkérésére, a vizsgálat lefolytatására létrehozott bizottság írásos beszámolójában egyértelműen kijelentette, hogy a fent említett továbbképzési szakokon végzett hallgatók jelentős részének elővégzettsége nem felelt meg a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott "bementi" feltételeknek, számos esetben a kiadott tanfolyami igazolásról, oklevélről sincs információ. A vizsgálat során részletesen átnézték 1475 hallgató anyagát: törzskönyveket, leckekönyvmásolatokat, záróvizsga-dokumentumokat, valamint az oklevélátadó-könyv tartalmát.

A bizottság megállapításai szerint a törzskönyvek alapvető hiányossága, hogy több mint 500 esetben nem töltötték ki a szükséges elővégzettséget igazoló részt, valamint számos helyen csupán középiskolai végzettség adatait adták meg, amely a képzés felvételi követelményeinek egyértelműen nem felel meg. A leckekönyvmásolatokból szintén kiderült, hogy legalább 60 hallgatónál hiányzik az elővégzettség megjelölése, így számos esetben csupán "vélelmezni" lehet, hogy a jelentkező a képzés megkezdéséhez és az oklevél megszerzéséhez megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A törzskönyvek hiteles és pontos vezetése ugyanakkor kizárólag az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hatáskörébe tartozik. A beszámoló arra is rávilágít, hogy a hiányzó elővégzettségre és a végzésre vonatkozó adatokat már a képzések során be kellett volna jegyezni: ebben a tekintetben mulasztás egyértelműen a főiskola részéről történt.

Ki a felelős?

A jelenleg is érvényben lévő, mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető, Drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak felvételi követelményei között szerepel, hogy a jelentkezőnek pedagógus képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevéllel kell rendelkeznie (más képzési területen végzettek számára is feltétel a pedagógus-szakképzettség megléte), valamint legalább három év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat is szükséges. Ha ezek közül legalább az egyik feltétel nem teljesül, úgy a jelentkező nem nyerhet felvételt a képzésre. Ezzel szemben a beszámolóból kiderül, hogy sokan nem feleltek meg ezeknek a követelményeknek, ellenben megkezdhették és többen be is fejezték tanulmányaikat: volt olyan hallgató, aki "általános szociális munkás" elővégzettséggel nyert felvételt és szerzett oklevelet.

Oktatók és hallgatók is panaszkodnak

Nem csupán az elveszett vagy érvénytelen diplomák jelentik az Apor Vilmos Katolikus Főiskola egyetlen problémáját. A Magyar Narancs közelmúltbeli cikkében részletesen beszámolt az intézmény körül kialakult "furcsaságokról": több oktatót is mondvacsinált okok miatt bocsátottak el, számos hallgató az oktatás minőségére panaszkodott és a főiskolát uraló "káoszról" számolt be. Az iskola egyik hallgatója szerint Fülöpné Erdő Mária rektor asszony - Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, bíboros testvére - 2012-ben történt kinevezése óta a főiskolán "követhetetlen mértékű átszervezés zajlik, a miértekre nincs ésszerű válasz". A hetilapnak egy másfél éve elbocsátott oktató is nyilatkozott: "olyan el nem végzett munkával vádoltak, ami nem is volt a munkaköri leírásomban, és még azt sem engedték, hogy végigvigyem a szemesztert". Emellett a cikk arról is beszámolt, hogy Erdő Mária - bár nagycsaládosnak vallja magát - számos nagycsaládos oktatót rúgott ki, hiányukat "mélyen vallásos kollégák felvételével" igyekezett pótolni.
A főiskola főprofiljába a tanító- és óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és gyermekgondozói képzés tartozik, emellett a hetilap érdekességként említette, hogy - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett - jelentős állami támogatásokat kap felnőttképzésre. Az intézmény azon a véleményen volt, hogy diákjai "pozitívan vélekednek a főiskolán folyó munkáról, az intézmény hangulatát is kifejezetten jónak tartják", ezzel szemben a Magyar Narancsnak nyilatkozó hallgató szerint "a szakmai oktatás avítt, korszerűtlen, nulla kétszer áthúzva, egy-két szuper tanár kivételével".

A Népszava megkeresésére Bazsa György, a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság volt elnöke elmondta: az intézet felelőssége, hogy a jelentkezők ismerjék az előfeltételeket; adott esetben a főiskola feladata, hogy ezeket pontosan és világosan közölje. Arra vonatkozóan nem találtunk információt, hogy a vizsgált időszakban felvételt nyert hallgatók megfelelő tájékoztatásban részesültek-e, tisztában voltak-e a bemeneti követelményekkel, a szabályos felvételhez szükséges elővégzettségre vonatkozó feltételekkel. "Akár a felvételizők is hibázhattak" - vélekedett Bazsa György -, "ha a felvételi követelmények ismeretében mégsem megfelelő elővégzettséggel jelentkeztek a képzésre". A legnagyobb felelősség azonban mégis a főiskoláé, hiszen az intézménynek minden esetben értékelnie kell, hogy az adott jelentkező megfelel-e a képzés felvételi követelményeinek - amennyiben ezt elmulasztja, egyértelműen hibázik.

"Költözéseknél elveszett"

Kiderült, hogy az átvizsgált oklevélátadó-könyv hitelessége is megkérdőjelezhető: több üresen hagyott vagy kézzel átírt sor található benne, valamint érdekes módon teljes egészében "kifelejtették" belőle a Békéscsabán végzettek oklevéladatait (ezt a vizsgálóbizottság beszámolójának megírásáig sem pótolták), így nincs bizonyíték vagy információ arról sem, hogy név szerint kik, milyen sorszámon és sorozatszámon kaptak oklevelet. Talán a legérdekesebb - és ez is az átadás-átvételi jegyzőkönyvből derült ki - , hogy a máig is tartó vizsgálat lefolytatásához kikért dokumentumok 39 százaléka "költözéseknél elveszett." Manherz Károly volt felsőoktatási szakállamtitkár szerint nem fordulhat elő olyan eset, hogy egy intézmény nem rendelkezik információval, adatokkal saját végzett hallgatóiról és az általa kiadott és hitelesített diplomákról. "Nem találkoztam még ilyennel. Elő kell keresni a hiányzó dokumentumokat" - mondta lapunknak Manherz.

Érdekes eredmény

A bizottság által vizsgált 1475 hallgatóból a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 1286 fő szerzett oklevelet, 135 egyértelműen nem kapott, 20 esetben pedig nem lehet tudni, hogy a hallgató kapott-e oklevelet vagy sem. Az oklevéllel rendelkező 1286 hallgató közül 818 ember rendelkezett az oklevél megszerzéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel, közülük négyen korábban külföldön szerezték diplomájukat. Nincs információ azonban arról, hogy ezeket a diplomákat honosították-e, márpedig ennek hiányában a külföldön szerzett diploma Magyarországon nem érvényes. Ketten OKJ-s szakmai bizonyítványra kaptak oklevelet, 53 tanuló csupán középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, további 410 hallgatónak pedig ismeretlen az elővégzettsége. Összességében megállapították, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 818 hallgatóból 60 hallgató úgy szerzett oklevelet, hogy nem felelt meg a bemeneti követelményeknek. Tehát összesen - a két OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező hallgatóval - 62 esetben minden kétséget kizáróan nem lehetett volna oklevelet kiadni (ez a kiadott oklevelek 4,82 százaléka).

A lapunk által megkeresett Oktatási Hivatal azt a választ adta, hogy az ügyről eddig nem kaptak tájékoztatást, és sem korábban, sem most nem indítottak vizsgálatot, és tudomásuk szerint a főiskolával kapcsolatban semmilyen ellenőrzési eljárás nincs folyamatban. A lapunk által felkeresett szakértők szerint a főiskola belső vizsgálatának eredményeiről, a fennálló problémákról az Oktatási Hivatal tájékoztatást kellett volna, hogy kapjon, még akkor is, ha nem állami intézményről van szó. Bazsa György azt is elmondta ezzel kapcsolatban, hogy az Oktatási Hivatalnak mindenképpen meg kell vizsgálnia az esetet, szükség esetén az oktatási miniszter - amennyiben a felsőoktatási intézmény nem tett megfelelő intézkedéseket - akár bírósághoz is fordulhat.

Kerestük az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát is, kérdéseinkre igen szűkszavúan reagáltak: válaszlevelükben csupán annyit írtak, hogy "az ügyben folyó vizsgálat még nem zárult le". Ezzel szemben a vizsgálati beszámoló szerint a problémákra már 2011. november 28-ig egyértelműen fény derült - azt azonban nem tudni, hogy megtették-e a szükséges lépéseket az érvénytelen diplomával rendelkező hallgatók felkutatására. Bazsa György és Manherz Károly is egyetértett abban, hogy a szóban forgó 62 diplomát haladéktalanul érvényteleníteni kell. Emellett azt sem szabad elfelejteni, és még inkább bonyolítja a helyzetet, hogy a végzett, az iskola által hitelesített oklevéllel rendelkező hallgatók - még akkor is, ha a bemeneti követelményeknek nem feleltek meg - a kurzusokat és a záróvizsgát minden bizonnyal teljesítették, ezért vitán felül áll, hogy a kiadott oklevél az ő szempontjukból mindenképpen hiteles és megérdemelt.

Idejétmúlt tanítások?

Hogy alátámassza a főiskolán zajló korszerűtlen oktatással kapcsolatos aggályait, a Magyar Narancsnak nyilatkozó diák felolvasott néhány sort az "értékorientált pedagógia" elnevezésű kurzuson készített órai jegyzeteiből: "Az iskola küzdőtér. A küzdő felek a gyerek és a tanár. A gyerek megtanul győzni és veszíteni is." "A jutalmazás lehet erkölcsi és anyagi (édességgel)." "Az elsős gyereket is meg lehet buktatni, hogy megtanulja az élet törvényeit." "A követelés a pedagógus részéről háromféle lehet: serkentés, kényszerítés (parancs), gátlás". Ezzel kapcsolatban a hallgató azt is elmondta, nem lehet tiltakozni, csak alkalmazkodni és belesimulni a rendszerbe, "mert a főiskola az erősebb".
Erdő Mária "Élet a hitben" című, negyedikeseknek írt hittankönyvében az erkölcsi fogalmak (bűn, kegyelem, erények) tisztázásánál a következő áll: "A homoszexuális cselekedet azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot jelent. Ezek súlyos, halálos bűnök". Annak ellenére, hogy ezek a sorok egyértelműen a katolikus egyház hivatalos álláspontját közvetítik, a Magyar Narancs cikke rávilágított, hogy számos pedagógus is "szakmaiatlannak tartja, hogy negyedikesek fejét homofób tanításokkal tömjék akár egyházi iskolában is".

Mivel a főiskola semmilyen konkrét, a vizsgálat jelenlegi állapotára vonatkozó kérdésre nem válaszolt, csak remélni lehet, hogy az Oktatási Hivatal és az oktatásért felelős minisztérium mihamarabbi tájékoztatásával, a kérdéses 62 hallgató felkutatásával hamarosan az ügy végére járnak.