Kötelező az alapszámla az EU-ban

Az uniós alapszámlaötlete a verseny fokozását támogatja. Ésszerű költségű bankszámlák itthon is ismét vannak: mióta a kormány lenyomta a tranzakciós illetéket a bankok torkán. Nálunk azonban a verseny élénkítése nem volt szempont, csupán a bankellenes retorika és a szavazatvásárlás.

Két éven belül kötelezővé tenné az EU a bankok számára egy alapszintű szolgáltatásokat elérhető áron biztosító bankszámla bevezetését. Az ingyenes pénzfelvétel bevezetésének alternatívájaként már korábban is felmerült az alapszámla gondolata, akkor azonban a populista hangok az ésszerű és valóban előremutató ötletet elnyomták a kormányban. Azért elérhető ma már az ésszerű árú bankszámla, mert lenyomták a bankok torkán a havi kétszeri, ingyenes készpénzfelvételt - mondta el lapunknak Gergely Péter.

A Bankráció.hu szakértője hozzátette: ma már minden bank kínálatában szerepel ilyen olcsó bankszámla, de ez nem a bankok közötti versenynek köszönhető. A bankok mára annyi bírságot kaptak a díjemelések miatt, hogy nem is igazán mernek ilyen döntéseket hozni - véli Gergely Péter. Legfeljebb az infláció mértékével emelik a díjaikat. Az viszont, hogy a pénzintézetek már ezért az 1,2 százalékért is lehajolnak, a Bankráció.hu szakértője szerint azt jelzi, hogy minden forintot megfognak.

Spórolhatunk még a bankszámlán

Évente csaknem 30 ezer forintot takaríthatunk meg, ha racionalizáljuk bankolási szokásainkat - állapította meg a Bankmonitor. A teljes körű SMS-szolgáltatáson akár 12 ezer forintot is spórolhatunk, holott költéseinket a netbankon keresztül is nyomon követhetjük. Átlagosan 71 százalékkal fizetünk kevesebbet, ha bankfiók helyett interneten utalunk. De további 11 százalékos költségcsökkenést eredményez, ha a papír alapú számlakivonat helyett az elektronikus mellett döntünk. Ezek a változtatások éves szinten 30 ezer forintos megtakarítást is eredményezhetnek.

Az Európai Bizottság javaslatára született európai parlamenti direktíva fő célja, hogy jövedelemtől függetlenül, akár állandó lakcím nélkül bárki nyithasson alapszolgáltatásokat nyújtó bankszámlát. És bár a kormányközeli sajtó úgy interpretálja, hogy a pénzügyi rezsicsökkentéssel, vagyis a havi két ingyenes készpénzfelvétellel ezt a kormány már meg is valósította, az uniós kezdeményezés ennél többről szól. Az új uniós jogszabályt múlt héten fogadta el az Európai Parlament (EP). "A migránsoktól kezdve az internetes felhasználókig minden fogyasztó számára elérhető alapszintű fizetési számlák ösztönzik a gazdaság modernizálását, segítik az unión belüli szabad mozgást, és segítséget jelentenek társadalmunk legsérülékenyebb tagjainak" - mondta Jürgen Klute, a témával foglalkozó német baloldali képviselő.

Az irányelv alapján megalkotott nemzeti jogszabálynak biztosítania kell, hogy az alapszintű fizetési számlával rendelkező banki ügyfelek az EU területén belül kártyával vagy az interneten egyaránt végezhessenek átutalásokat és vehessenek ki pénzt a számláról. Az ügyfelek ingyenesen, vagy alacsony díj ellenében végezhetik a tranzakciókat. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy hitelforrásként nem, vagy csak korlátozott mértékben használható az alapszolgáltatást nyújtó számla. Jelenleg a díjak átláthatóságának és összehasonlíthatóságának hiánya, valamint a fizetésiszámla-váltás nehézségei továbbra is akadályozzák a teljes mértékben integrált piac kialakítását, és hozzájárulnak a lakossági banki ágazatban tapasztalható gyenge versenyhez - állapította meg az EP, a képviselők szerint erősíteni kell a versenyt.

A magyar kormánynak azonban más céljai voltak az ingyenes készpénzfelvétellel: elsősorban politikai haszonszerzés motiválta a döntést. Erősítette a bankok elleni retorikát, és azt a látszatot keltette, hogy a kormány könnyebbé teszi a polgárok életét. Ezzel szemben az igazság az, hogy korábban voltak Magyarországon "fapados" bankszámlák: ezeknek díja azonban a tranzakciós illeték bevezetésével majd megduplázásával az egekbe szökött. Vagyis tulajdonképpen olyan pénzt osztott vissza a kormány, amelyet korábban elvett. Annyi különbséggel, hogy az ingyenes készpénzfelvételek díját a bankoknak továbbra is be kell fizetniük. Sajtóhírek szerint az ingyenes készpénzfelvétel alternatívájaként a kormányzati körökben felmerült egy kötelező alapszámla bevezetésének ötlete is. Ezt azonban elvetették: ez kisebb, "csak" 30 milliárd forintos kárt okozott volna a bankoknak.

A kormány már 2012-ben felkérte a Magyar Bankszövetséget egy hazai alapszámla létrehozására, a pénzintézetek szeptemberben meg is fogalmazták ajánlásukat. Megállapították, hogy a hazai bankok kínálatában számos olyan lakossági számlatermék létezik, amely megfelel az uniós elvárásoknak, nevezetesen alkalmas bármilyen átutalás fogadására, készpénzben lehet rá befizetést teljesíteni a bankfiókban, a számlához tartozó bankkártya segítségével árukat, szolgáltatásokat lehet vásárolni, a számlán lévő összeget pedig a bankfiókban, illetve bármely magyarországi ATM-ben is fel lehet venni ésszerű díj ellenében, sőt adott esetben akár ingyenesen.

Az ésszerű díj ebben az esetben azt jelenti, hogy a számláért fizetendő díj havi átlagban nem haladhatja meg a minimálbér 1,1 százalékát. Ezek a számlák azonban tavaly júliusra gyakorlatilag eltűntek a pénzintézetek kínálatából, elsősorban a készpénzfelvételre kivetett 0,6 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték miatt.