Előfizetés

A Horizontba olvad az ING Magánnyugdíjpénztár

Minősített többséggel döntött az ING Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlése kedden arról, hogy a pénztár június 30-án a Horizont Magánnyugdíjpénztárba olvad, ha a Horizont küldöttközgyűlése is megerősíti ezt a szándékot. A pénztártagoknak a változás nem jelent plusz költséget, és adminisztrációs teendőjük sincs - közölte az ING.

Közleményük szerint a magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsa a tagok érdekét szem előtt tartva, az esetleges kockázatokat és pénzügyi következményeket megfontolva javasolta a Horizont Magánnyugdíjpénztárba történő beolvadást.
A döntés hátterében az áll, hogy a szabályozási környezet elmúlt években történt változásai miatt az ING nyugdíjpénztári szolgáltatásokat nyújtó leányvállalata, az ING Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt. 2014. június 30-án megszünteti pénztárszolgáltató tevékenységét, ezért a pénztárnak határoznia kellett, hogyan folytassa működését.

A megoldásra több alternatíva is felmerült. Az alternatívák közötti döntést egy független tanácsadó cég elemzése is segítette. Az egyetlen hosszú távon fenntartható megoldásnak a beolvadás bizonyult, a legkedvezőbb ajánlatot pedig a piaci szereplők közül a Horizont Magánnyugdíjpénztár tette, amely a pénztártagok száma alapján 2013 negyedik negyedévében 19,5 százalékos részesedéssel rendelkezett az ötszereplős magánnyugdíj-pénztári piacon - mutatott rá közleményében az ING.
A Horizont 12 ezer taggal rendelkezik és mintegy 29 milliárd forint vagyont kezel.

Az ING küldöttközgyűlésének döntése alapján július 1-jétől a tagok a Horizont Magánnyugdíjpénztár tagjaivá válnak, ha a Horizont május 5-re összehívott küldöttközgyűlése is megerősíti ezt a beolvadási szándékot.
Az ING Magánnyugdíjpénztár tagjainak megtakarítása automatikusan átkerül a Horizonthoz.
Az ING Magánnyugdíjpénztár 1997-ben kezdte meg a működését. Kezelt vagyona 2013 végén meghaladta a 71 milliárd forintot, taglétszáma pedig a 27 ezret.

Jegybanki büntetés - A pénzintézetek fizetnek

Publikálás dátuma
2014.04.22. 21:10
Fotó: Népszava
Az MTI által megkérdezett hitelintézetek ugyan nem értenek egyet a jegybank márciusi elmarasztaló határozataiban foglaltakkal, de a kiszabott, több mint 1 milliárdos büntetést befizetik, az ügyfeleknek pedig a hónap végéig visszautalják a határozat szerint jogtalanul felszámított összegeket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) márciusban mintegy 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki 35 pénzügyi szervezetre, mert a jegybank véleménye szerint jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit. Az MNB határozataiban megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet pedig április 30-ig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek.

A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata. A jegybank a pénzintézetek által 2012 januárjától 2013 végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (például számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan az egyoldalúan bevezetett, az ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálta.

Az érintett pézintézetek közül az MKB Bank a határozatban foglalt kötelezettségének eleget tesz, április 30-i értéknappal visszafizeti a határozat által kifogásolt díjtételeket az érintett ügyfeleknek. Az MKB Bank úgy döntött, hogy ügyfelei érdekeit szem előtt tartva - bár nem ért egyet a határozatban foglaltakkal és fenntartja, hogy transzparens és átlátható módon hárította át a tranzakciós illetéket - nem támadja meg a bíróság előtt a határozatot.

Az MKB Bank közölte: az egyes tranzakciótípusokhoz tartozó kifogásolt díjtételek egyedi beazonosítása után számítják ki, hogy mennyit kell visszatéríteniük az egyes ügyfeleknek, figyelembe véve az érintett időszak adatait. A jegybanki határozat szerint jogszerűtlenül terhelt díjakat egy összegben fizeti vissza az MKB Bank.

A tényleges számok ismeretében, tehát a határidő környékén lehet majd pontos számot mondani arra vonatkozóan, hogy mennyi visszatérítés jár az érintett ügyfeleknek. A visszatérítésről tételes, tranzakciószintű analitika készül. Ha az ügyfél időközben bankot váltott, akkor a hitelintézet honlapján és a bankfiókokban elhelyezett hirdetményekkel keresik meg őket, maga a kifizetés - előzetes időpont-egyeztetést után - a kijelölt bankfiókban történik - tudatta az MKB Bank.

A Budapest Bank tudomásul veszi az MNB határozatát, de azzal nem ért egyet - közölte a hitelintézet. A bank a határozatban foglaltakat teljesítve a bírságot befizette, illetve az MNB által kifogásolt díjakat április 30-ig visszafizeti az érintett ügyfeleknek.
A Budapest Bank fontosnak tartja kiemelni, hogy működése során mindenkor - így az MNB határozata által érintett lakossági számlacsomagok árazásakor is, - a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a felügyeleti iránymutatásokat figyelembe véve járt el, törekedve az átláthatóságra és az arányosságra.

Az érintett ügyfeleknek a visszatérítési határidőig, azaz április 30-ig automatikusan jóváírják számláikon, a számlakivonat közlemény rovatában tünteti fel az ide vonatkozó információt a pénzintézet - közölte a Budapest Bank.

A Raiffeisen Bank az MNB határozatában foglaltaknak megfelelően a jegybanki határozatot követően az érintett díjtételekkel nem terheli meg az ügyfelek bankszámláját.
A Raiffeisen Bank a határozatban foglaltak szerint megkezdte a szükséges intézkedéseket, hogy visszatérítse az érintett díjakat 2014. április 30-ig.

A Raiffeisen Bank az MNB határozatát megalapozatlannak tartja, ezért egyeztetéseket kezdeményezett a Magyar Bankszövetséggel és az MNB-vel - közölte a pénzintézet.
Az Erste Bank a megadott határidőre visszafizeti az ügyfeleknek az MNB szerint jogtalanul felszámított díjtételeket. Erről minden érintett ügyfél időben megkapja a szükséges tájékoztatást - közölte az Erste az MTI-vel.

Etikai vétséget követett el a KSH-elnök

T. I.
Publikálás dátuma
2014.04.22. 20:01
Fotó: Szalmás Péter/Népszava
A Magyar Statisztikai Társaság (MST) etikai testülete elmarasztalta a Központi Statisztikai Hivatal regnáló elnökét, Vukovich Gabriellát. Az elnök ugyanis úgy érte el egy tavaly novemberi, MST-szervezte szakmai konferencián, hogy az előadásra felkért Mellár Tamás mégse álljon pódiumra, hogy ezt szabta a KSH pénzügyi támogatásának feltételéül. Vukovich etikai vétséget követett el, amikor "hatalmával visszaélve egy civil szervezet, az MST működésébe avatkozott" - szól a verdikt, amelyet március utolsó napján hoztak, de csak a választás után tettek nyilvánossá. Az MST anyagi eszközei korlátozottak, a KSH rendszeres támogatása tehát évről évre kulcsfontosságú a rendezvény szempontjából.

Az etikai testület állásfoglalásából az derül ki, hogy Vukovich a KSH érdekeinek megvédésével indokolta kikötését. Az etikai testület eljárását kérő Mellár, a KSH volt elnöke el is mondta a Népszavának, mire gondolhatott utódja, egykori helyettese, hiszen a konferencián (ahol Mellár tehát nem előadóként vett részt) beszéltek erről. A szakember a Klubrádióban egyszer nyilatkozott egy KSH-közleményről, amelyben az aktuális GDP-változási adatok közül kettő is szerepelt, egy alapszám és egy szezonálisan kiigazított.

A riporter azt kérdezte Mellártól, a kettő közül miért van az egyik kiemelve félkövér szedéssel, mire ő azt válaszolta, hogy talán azért, mert az kedvezőbb a kormány számára. Mellár másik "bűne" az lehetett, hogy a Heti Válaszban egy cikkében nem találta szerencsésnek, hogy a KSH elnökhelyettesének nevezték ki a statisztikai végzettséget és gyakorlatot felmutatni nem tudó Vízkelety Mariannt, aki az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági- és társadalompolitikai titkárságát vezette. Vukovich szerint ezért bocsánatot kellene kérnie a KSH dolgozóitól.

Ha ezek a szavak a KSH-t bírálják, akkor is meglehetősen enyhe bírálatok - véli Mellár, akit mindig is úgy ismertek, mint a statisztika függetlenségére kényes szakembert. Bírálta azt is, amikor 2006-ban a szocialista vezetésű kormány idején nem hozták nyilvánosságra a választások előtt a kedvezőtlen hiányadatot. Az is igaz azonban, hogy noha konzervatív beállítottságúnak tartják, sőt, Fidesz-színekben egy rövid ideig önkormányzati képviselő is volt, a második Orbán-kormány időszakában gyakran bírálta annak gazdaságpolitika lépéseit. Letiltásának ehhez is köze lehet, mindenesetre úgy tűnik, a statisztikusok nem haragszanak rá túlzottan: a szóban forgó konferencián az MST tagjai - a negyedik legtöbb szavazattal - a választmány tagjának választották.