Sztrájk miatt leálltak a vonatok Romániában

A vasutasok spontán sztrájkja miatt szerda reggel hét órától (magyar idő szerint hat órától) két órára leálltak a vonatok Romániában - közölte a Mediafax hírügynökség.

A munkabeszüntetés mintegy négyszáz személyvonatot és kétszáz tehervonatot érint. A személyvonatok a hét óra után elsőként elért állomáson álltak le.

A vasutasok azért tiltakoznak, mert nem sikerült megállapodniuk az újabb kollektív munkaszerződés kereteiről.

Gheorghe Fratica, az egyik vasutas szakszervezet vezetője a hírügynökségnek azt mondta, a spontán munkabeszüntetéssel a vasutasok arra szeretnék felhívni a kormányzat figyelmét, hogy az ágazatban hat éve nem volt fizetésemelés. És arra is, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások egy újabb kollektív munkaszerződés megkötéséről - tette hozzá.

A szakszervezetek és a munkáltató legutóbb kedden tárgyaltak a munkaszerződésről, de nem tudtak megállapodni. Szerda délután tartják a következő tárgyalási fordulót, amelyen a szaktárca vezetője is részt vesz.

A mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy spontán munkabeszüntetésről van szó, azt nem a szakszervezetek kezdeményezték.

A vasutasok nemcsak a számukra ajánlott béreket tartják elfogadhatatlannak, hanem azt is, hogy meg akarják vonni tőlük az ingyenes vasúti közlekedés jogát. Amiatt is tiltakoznak, hogy a kollektív szerződés hiánya a teherszállítási ágazatban 2500 vasutas elbocsátásához vezethet.

Szerző

Repülővel jönnek a harci delfinek a Fekete-tengerre

Publikálás dátuma
2014.04.23. 09:36
A harci delfinek egykori orosz kiképzője az állatvédők heves tiltakozására számít. Fotó: U.S. Navy/Gregory Messier/Newsmakers/Ge
A NATO történetében először idén harci delfinek és oroszlánfókák is részt vesznek a katonai szövetség és Ukrajna közös hadgyakorlatán a Fekete-tengeren - közölte az amerikai haditengerészet.

Az állatokkal a radarrendszerek megzavarását, aknakeresést és katonai búvárok észlelését gyakorolják majd a tengeri emlősök kiképzési programjában. Ezenkívül kipróbálják majd azt az új, kifejezetten delfinekre szabott harci viseletet is, amelyet a Hawaii Egyetem kutatói fejlesztettek ki - mondta el Tom LaPuzza amerikai katonai szóvivő az Izvesztyija című orosz lap szerint.

Az egy- vagy kéthetesre tervezett hadgyakorlaton részt vevő húsz delfint és tíz oroszlánfókát a kaliforniai San Diegóból szállítják majd a Fekete-tengerhez egy speciális medencével ellátott repülőgépen.

LaPuzza hangsúlyozta: ez az első eset, hogy delfineket alkalmaznak egy NATO-hadgyakorlaton, sőt valószínűleg ez lesz az első alkalom, hogy amerikai harci delfinek a nyílt tengeren találkoznak majd orosz "kollégáikkal".

Delfineket katonai célokra jelenleg a világon csak két helyen, San Diegóban és Szevasztopolban képeznek ki. A szevasztopoli kiképző központ állatai pedig nemrég hivatalosan az orosz haditengerészet fennhatósága alá kerültek, miután márciusban a Krím félszigetet az Oroszországi Föderációhoz csatolták.

Az amerikai haditengerészet kötelékében összesen mintegy száz palackorrú delfin, kaliforniai oroszlánfóka és beluga cet (fehér delfin) "teljesít szolgálatot".

Jurij Pliacsenko, a szevasztopoli harci delfinek egykori kiképzője az állatvédők éles tiltakozására számít. Szerinte a tengeri emlősök repülővel való szállítása az Egyesült Államokból a Fekete-tengerig nemcsak drága mulatság, de komolyan veszélyezteti az állatok egészségét is. Annak idején a Szovjetunió is tervezte, hogy kiképzésre a Földközi-tengerre viszi harci delfinjeit, de a gyakorlatot végül a nemzetközi közösség nyomására kénytelenek voltak lefújni - idézte fel Pliacsenko a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek.

Szerző

Putyin a sarkvidéken erősít

Publikálás dátuma
2014.04.23. 09:25
Az orosz elnök az ország északi-sarkvidéki érdekeinek védelmére szólított fel. Fotó: Facebook
Oroszország felújítja a Szovjetunió idején még működő, de azóta elhagyott sarkvidéki repülőtereket és katonai bázisokat. Az orosz elnök az ország északi-sarkvidéki érdekeinek védelmére szólított fel a nemzetbiztonsági tanács keddi ülésén.

Vlagyimir Putyin Oroszország jeges-tengeri határai kijelölésének nemzetközi jogi kérdéseiről beszélt a tanácskozáson. Kijelentette, hogy az orosz szakértőknek és diplomatáknak a tárgyalásokon "az orosz kontinentális talapzat és a tengeri terület minden egyes része mellett ki kell állni".

Az orosz elnök azt is hangoztatta, hogy Oroszország a térség fenntartható fejlődésében érdekelt "az együttműködés és a nemzetközi jog feltétel nélküli betartása alapján".

Az Arktisz továbbra is Oroszország különleges érdekszférája marad - hangoztatta az államfő. Mint mondta, Oroszország a térségben több mint 1,6 ezer milliárd tonnányi szénhidrogén tartalékkal rendelkezik. Ez a világban a kontinentális talapzatok alatt meglévő energiahordozó-tartalék egynegyede.

Putyin szerint a világban gyors ütemben végbemenő külpolitikai és társadalmi-gazdasági változások, "új kockázatokat és kihívásokat jelentenek az orosz nemzeti érdekek számára", így az Arktiszon is. Kifejtette: meg kell védeni a kőolaj-kitermelő berendezéseket, -vezetékeket a terrorizmustól és más lehetséges veszélyektől, az északi-sarkvidéki orosz határok védelmére pedig a Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrizeti csoportját is szükséges megerősíteni.

Nyikolaj Patrusev, a nemzetbiztonsági tanács titkára az értekezlet után elmondta, hogy az Északi-sarkvidéken úgynevezett egységes hajó- és tengeralattjáró bázisokat hoznak létre, amelyek nemcsak a védelmi minisztérium, hanem más hatóságok, tárcák céljait is kiszolgálják. Felújítják a Szovjetunió idején még működő, de azóta elhagyott repülőtereket és katonai bázisokat, amelyek az északi-tengeri útvonal biztonságát garantálják majd.

Szerző