Vesztegetés-e a hálapénz?

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) a legfőbb ügyészhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.

Dénes Tamás, a MRSZ elnöke szerdán az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: a szervezet azért tartja fontosnak az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázását, mert az új büntető törvénykönyv alapján - az általunk megkérdezett szakértők szerint - előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

A szövetség első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje - olvasható a rezidensszövetség közleményében.

"A magyar orvostársadalom megérdemli azt a tiszteletet, hogy ne teljes jogbizonytalanságban kelljen végezze mindennapi gyógyító munkáját" - fogalmaznak közleményükben.

Hangsúlyozzák, céljuk továbbra is az, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egy tiszta, átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak, olyan rendszer kialakításában érdekeltek, amelyet nem a hálapénz mozgat, hanem a tisztességes bérek és a pozitív ösztönzők.

Az MRSZ emlékeztet, hogy a szövetség tavaly áprilisban indította útjára "Hála-Pénz - hálát a betegtől, pénzt az államtól" kampányát. A kampány keretében végzett felmérés rávilágított arra, hogy az orvosoknak sem érdekük a hálapénzrendszer fenntartása. Az is kiderült, az emberek többsége egyetért abban, hogy a hálapénz elfogadása és adása büntethető legyen, ha olyan keretrendszer születik, amely ezt lehetővé teszi.

Szerző

Ködös reggel után jön a fülledtség

Enyhe a reggel, de sokfelé erősen bepárásodott a levegő. Az Időkép felhőképe szerint a Dunántúl északi részén, a középső és a keleti országrészben kiterjedt ködmezők voltak reggel 7 órakor. Csak a nyugati határszélen volt derült az ég. A leghidegebbet, 5,8 fokot a Veszprém megyei Taliándörögdön mérték. Gyenge az északias irányú szél.

A hajnali pára és köd megszűnését követően a napos időszakok mellett továbbra is gomolyfelhő-képződésre számíthatunk, illetve délutántól délnyugat felől a fátyolfelhőzet is megnövekedhet. Szórványosan alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Fülledt idő várható. Délutánra 20 és 25 fok közé melegszik fel a levegő.

Szerző

Nem létezik zöldpolitika

Publikálás dátuma
2014.04.23. 07:15
A Föld napján, a Parlament előtt FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
A Föld napja volt tegnap, de csak annyit lehet elkönyvelni, hogy a Bringázz a munkába! kampány mind sikeresebb. A legnagyobb országos zöld civil szervezetek szerint a kormánynak nincs zöldpolitikája, a környezetügy szétesett.

Hat országos környezetvédő szervezet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF Magyarország küldött levelet Orbán Viktornak még április 14-én, amelyben arra kérik a miniszterelnököt: gondolja át a környezetügy kormányzati pozícióját, a 2010-ben felaprózott zöldtárca önállóságának helyreállítását.

Levelükben többször idézik az új Alaptörvény vonatkozó részeit is, melyek szerint a természeti értékek és a közös nemzeti örökségnek védelme "az állam és mindenki kötelessége". A levélírók emlékeztetik a kormányfőt arra, hogy Magyarország természeti értékei az EU természeti értékei is, megőrzésükre az ország "speciális kötelezettséget vállalt".

A környezetvédelmi szervezetek vezetőinek véleménye szerint az Orbán-kormány környezetpolitikai eredményei nem tudtak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek a környezetügy "évtizedes romlásának" megállítását várták, sőt, a Fidesz-kormány előző négy évében a környezet- és természetvédelem "jogi háttere és intézményrendszere tovább romlott".

A kialakult helyzet pedig nem csupán a jövő generációit, hanem a ma élők egészségét is kiemelten veszélyezteti. A szerzők - hatvanhat civil szervezet által támogatott - környezetpolitikai javaslatcsomagot csatoltak a levélhez, arra azonban nem túl sok az esély, hogy a javaslatokat a gyakran változó kormányprogram "menet közbeni" kialakításánál figyelembe vegyék.

Nem sokkal a miniszterelnöknek eljuttatott levél után, április 19-én - a Kossuth téri "fairtás" évfordulóján - a Védegylet ügyészségi eljárást kezdeményezett a fák kivágásához engedélyt adó hatósággal, az V. kerületi építésügyi és örökségvédelmi hivatala építésügyi osztályával szemben.

A feljelentés szerint "a fakivágás időpontjában sem a Belváros-Lipótváros önkormányzatának honlapján található hirdetőtáblán, sem a Budapest Fővárosi Kormányhivatal honlapján nem volt fellelhető a fenti határozat – noha az 2013. április 18-i keltezésű. Ilyen módon a fakivágási szándékról sem az ügyben magukat érintettnek vélt civil szervezetek, sem a közvélemény nem értesülhetett" - így tehát nem is volt mód arra, hogy az engedélyt meg lehessen fellebbezni.

A szervezet azt is sérelmezi, hogy a kivágandó fák listáját Móczár Béla igazságügyi szakértő "szakvéleménye" alapján állították össze. Az úgynevezett szakértői vizsgálat minősége, szakmaiatlansága megkérdőjelezhetetlen: a szöveg szerint a fák között olyanok is voltak, amelyek "félelemkeltőek" vagy "kézzel is szétszedhetők", mindemellett "esztétikailag is csúf" látványt nyújtottak, amely a külföldiek előtt "lejárató jelenség".

A helyzetet tetőzi, hogy míg ép és egészséges fákat aprítottak fel, addig - a Védegylet tájékoztatása szerint - a metrókijárattal szemközti odvas platánokat meghagyták. A gyorsaság oka: az új Kossuth térnek el kellett készülnie a választásokig, és ebben nem állhatták a kormányzat útját holmi fák és civil környezetvédők.

A tegnapi Föld Napja alkalmából - bár a fenti ügyekben még nem került nyilvánosságra újabb információ - a Magyar Kerékpárosklub és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közös szervezésében, 13. alkalommal indult el a Bringázz a Munkába! tavaszi kampánya.

A kampánynyitó után felkerestük László Jánost, a Kerékpárosklub elnökét, aki a kezdeményezés sikerességéről számolt be. Elmondása szerint a kerékpározást népszerűsítő kampányhoz már több százezren csatlakoztak, a résztvevők száma pedig évről évre növekszik.

Úgy véli, Európa városai közül Budapest az egyik "legkerékpárosabb" város - ám ehhez hozzá kell tenni, hogy az infrastrukturális viszonyok és az úthálózat még mindig "nem elsősorban kerékpárbarát". A bicikli utak kiépítettségében azonban remélhetőleg gyorsabb ütemű javulás várható.

Országos jelentőségű védett természeti terület minősítést kapott a Fővárosi Állat- és Növénykert – jelentette be Persányi Miklós főigazgató az intézményben keddtől vasárnapig zajló Föld Fesztivál nyitónapján.