Forró volt a március

A negyedik legmelegebb márciust mérték a világon a feljegyzések kezdete, 1880 óta - közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Idén márciusban a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,71 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a 20. századi 12,3 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 1,33 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,48 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.

Közép-Ázsiában jóval az átlag felett volt melegebb az időjárás, Szibéria északi részén az átlagosnál 5 Celsius-fokkal melegebbet mértek, miközben februárban a térség nagy részében szokatlanul hideg volt.

Észak-Amerikában is 1,59 Celsius-fokkal mértek melegebbet a 20. századi átlagnál. A szomszédos Kanadában ugyanakkor az átlagosnál hidegebb volt a március, Ontarióban 3,0-6,5 Celsius-fokkal mértek az átlagosnál kevesebbet.

A déli féltekén Dél-Amerika északi része jóval melegebb volt az átlagosnál, miközben Argentína északi része a márciusi átlagnál jóval hidegebb volt.

Ausztráliában a feljegyzések 1767-es kezdete óta a második legmelegebb március volt, 2,8 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos hőmérséklet az 1981-2010 közöttinél. Csak 1994 márciusa volt melegebb az ötödik kontinensen.

Ami Európát illeti, Szlovákiában a legmelegebb márciust mérték a feljegyzések 1871-es kezdete óta. Először történt meg, hogy a márciusi átlaghőmérséklet meghaladta a 10 Celsius-fokot, elérve a 10.2 Celsius-fokot.

Ausztriában Dél-Burgenlanban 3,6-4,0 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az 1981-2010-es évek átlagát. Norvégiában átlagosan 3,8 Celsius-fokkal, de az észak-európai ország egyes térségeiben 5-7 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet.

Szerző

Önszántából lett háziállat a macska

Publikálás dátuma
2014.04.23. 09:00
Fotó: Thinkstock, Gettyimages.
Egy japán tanulmány megtalálta a macskák autonómiájának okát: nem háziasították őket, hanem önszántukból váltak házi állatokká az első földművelő társadalmak idején.

Tartózkodásuk titka, tehát, a történelem fejlődési folyamatában keresendő. A macskák megismerik gazdájukat, de érzelmi szálak nem fűzik őket hozzá.

A japán kutatók az Animal Cognition Journal-ben tették közzé újonnan szerzett ismereteiket ebben a témában. Húsz macskát figyeltek meg a saját, megszokott környezetükben. Megvárták, míg gazdáik kikerültek az állatok látóteréből és lejátszottak nekik olyan felvételeket, amelyekben hol a gazdi, hol ismeretlenek szólították meg nevükön őket. Közösen figyelték a cicák reakcióit: fülmozgatást, fej-farok mozgatást, pupilla tágulást... A macskák, amikor a hívó szavakat hallották, úgynevezett „orientált magatartást” vettek fel, mozgatták a fülüket és a fejüket, hogy azonosítsák a hangok forrását - a legerősebben felismerhető a gazda hangjára adott válaszuk volt - de helyüket nem hagyták el.

A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a macskák, bár felismerik gazdájuk hangját, nem válaszolnak rá aktív, kommunikatív magatartással, ha az látóterükön kívül tartózkodik.

A kutatók szerint azért viselkednek így, mert végtelenül autonómok, gyanakvók, mivel ők maguk választottak maguknak házat és gazdát, még az ősidőkben. A modern házi macska leghitelesebb őse, a Felis silvestris lybica, vad afrikai állat, együtt a kisebb Felis chaus-szal, 9 ezer évvel ezelőtt lépett kapcsolatba ez emberrel, mivel azok a rágcsálók vonzották, amelyek az első földműves társadalmak magtáraiban dézsmálták a gabonát. A kutyával ellentétben, amelyet az ember szelídített meg és állított szolgálatába, a macska saját, önös érdekében lett házi állat és nem is veti alá magát az ember uralmának, akaratának. Ezt megtapasztalhatja nap mint nap minden macskatulajdonos. Szomorkodniuk azonban ezért nem kell - vigasztalják őket a kutatók - mivel a cicus is tud kedves lenni, ha érdeke úgy kívánja.  Hűséget azonban ne kívánjunk tőlük.

Szerző

A Föld napja – IV. Tudományfesztivál

Publikálás dátuma
2014.04.22. 13:31
Fotó: Thinkstock
Közösen szervezik meg idén a Föld és a tudományok ünnepét Budapesten. Az “A Föld Napja – IV. Tudományfesztivál”elnevezésű rendezvénynek 2014.április 24-25-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertje ad otthont. A Herman Ottó Emlék év égisze alatt megszervezett esemény látványos, interaktív, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló programjainak megrendezéséből többek között egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, országos szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek és egyesületek veszik ki a részüket.

A rendezvénycélja, hogy különböző élmények, tapasztalatok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok és a környezet-, természetvédelem iránt. A tudáshatalom, amely környezetünk, a természetmegóvásában is segíthet.Tanulni pedig igazán eredményesen tapasztalatok útján, élményeken keresztül lehet.Ebből az alapgondolatból kiindulva fűzték össze a két eseményt a szervezők. Április 24-én és április 25-én délelőtt 9 és este 6 óra között mozgalmas és izgalmas programokon vehetnek részt az érdeklődők. Többek között kipróbálhatnak egy pneumobilt, amely egy sűrített levegővel hajtott háromkerekű jármű, és egészen közelről láthatják, hogy működik egy valódi drón.

Látványos, izgalmas kémiai és fizikai kísérleteknek lehetnek szemtanúi, vizsgálhatnak méheket mikroszkóp alatt, a gyerekek pedig előre megadott molekulák élő modelljeit is kialakíthatják, kémiai reakciót modellezhetnek. Emellett megtapasztalhatják, milyen használni egy látássérülteknek fejlesztett pénz-és színfelismerő rendszert.

A felnőttek kiszámíthatják, mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után és segítenek nekik optimalizálni az otthoni energiagazdálkodást. A gyerekek egy izgalmas tanösvényen érthetik meg, mit jelent a megújulóenergia, és megtudhatják, hogyan működik az éggömb és a napóra.

A rendezvényen kutatók demonstrálják, hogyan tudják vizsgálni az agyielektromos működést, valamint bemutatják azt a kísérleti elrendezést, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmaznak. Kiderül, az is, hogyan készül az időjárás-jelentés. "Megnyitja kapuit" a Maci Kórház, ahol a legkisebbek megismerkedhetnek különböző orvosi vizsgálatok menetével és közelebbről megnézhetik a gyermekrendelőben előforduló eszközöket.

Lesz mamutsimogató, ásvány- és életnyom bemutató, a tanárok pedig kipróbálhatnak egy olyan alkalmazást, ami dolgozatok, tesztek összeállításában és kijavításában lehet a segítségükre.Emellett kitelepül egy, a szelektív hulladék gyűjtést népszerűsítő játékpark, a „Ki nevet a végén?”, a Mobil és szelektív csúszka, a „Zúzd a metált!”és a „Lapíts, ha bírsz!” is, amelyben játékos módon lehet elsajátítani a szelektív hulladék gyűjtés praktikáit. 

Szerző