Ürge-Vorsatz Diána: Addig kell megoldásokról beszélni, amíg léteznek

Ürge-Vorsatz Diána karrierje az asztrofizikától indult, Berkeleyben doktorált, ma pedig a klímatudomány legbefolyásosabb nemzetközi fórumának, a Nobel-békedíjas IPCC-nek az alelnöke. A CEU professzora szerint a cél nem az, hogy kevesebbet vagy rosszabbul éljünk, hanem az, hogy ugyanazt az életminőséget – vagy akár egy jobbat – sokkal kisebb energia- és erőforrás-felhasználással érjük el. Nézetei több ponton gyökeresen eltérnek Gelencsér András akadémikus légkörkémikusétól, aki szerint a zöld narratíva illúziókkal táplálja az embereket. Boldogkői Zsolt professzor arról is kérdezte interjúalanyát, mi adhat reményt akkor, amikor mások már csak akadályokat látnak.

Zöldhullám

Nézelődő

A növekedés határai – Van-e esély a civilizációnk fennmaradására?

A klímaváltozásról szóló közbeszéd többnyire a felmelegedésre és az energiakérdésre összpontosít, miközben a válság ennél összetettebb: a természeti erőforrások kimerülése, a nyersanyagfüggőség és a fogyasztás határainak kérdése is ide tartozik. Gelencsér Andrással arról beszélgettünk, mennyiben fenntartható a mai gazdasági és technológiai modell, milyen tévhitek élnek a zöld átmenetről, és milyen társadalmi következményei lehetnek annak, ha a valós problémákkal továbbra sem nézünk szembe. A légkörkutató akadémikus, a Pannon Egyetem egyetemi tanárának víziója szerint a környezeti, energia- és nyersanyagválság valójában ugyanannak a civilizációs krízisnek a különböző arcai.

Felcsuti Péter: Versengő igazságverziók

Dermesztő olvadás

Ahogy a globális hőmérséklet emelkedik az ember okozta klímaváltozás miatt, a törökországi Hakkari tartomány Cilo-gleccsereinek egykor jéggel borított szakaszai évről évre gyorsabban olvadnak. 

Parajd margójára

Aggasztó események zajlanak az utóbbi években a világban. 

Korallzátonyok végveszélyben

A tengeri élővilágra is végzetes következményekkel jár a klímaváltozás. A probléma jóval komplexebb annál, semhogy szemet hunyhatnánk felette.

Donald Trump csak fúr és fúr

Az elnök amerikai olajat és LNG-t akar exportálni, amit a „Drill, baby, drill!” jelszóval nyomatékosított.

És az óceánjárókat mi hajtja majd?

Friss megállapítás, hogy Földünk légkörének immár mintegy 1,5 Celsius fokkal magasabb az átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom kezdetekor, azaz körülbelül kétszáz évvel ezelőtt volt. Reális-e a klímaveszély? Minden bizonnyal, sőt, nagy valószínűséggel igen a válasz.

2025 januárja volt a valaha mért legmelegebb a világon

A tudósok arra számítottak, hogy a sorozat, amely a valaha mért két legmelegebb 2023-as és 2024-es évvel kezdődött, az El Ninónak a végével és ellentétének, a La Ninának az érkezésével véget ér.

Csodás és elgondolkodtató fotósorozat mutatja be a sarkkörön túli kutatóbázison élő, dolgozó nők életét

Egy aprócska település, ahol senki nem rohan, ahol mindenki egyenrangú, ahol egy maroknyi ember csak egymásra számíthat.

Hosszú, forró nyarak jönnek

Eltolódhatnak az utazási szezonok a globális felmelegedés következtében, bár a szélsőséges hőhullámok és erdőtüzek ellenére a nyaralók eddig hűségesek maradtak a népszerű mediterrán úti célokhoz. A jövőben viszont Wilhelmshaven lehet az új Karib-tenger.

Lehet melegíteni a Dunát Paksnál, az atomerőművet pont akkor menthetik fel a vízhőfok-korlátozás alól, amikor is emiatt újból vissza kellett fognia a termelését

Mivel a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,75 Celsius-fokot, péntek délután 15 órától az egyenként névleg 500 megawattos (MW) 1., 2. és 4. számú blokk teljesítményét 80-80 MW-tal visszafogták – közölte az MVM Paksi Atomerőmű. 

Klímarettegővé tette a magyarokat a hőség

Minden harmadik honfitársunk szerint rendkívül súlyos veszély a globális felmelegedés. Egyre inkább a saját bőrünkön érezzük a negatív hatásokat.

Ingyenebéd márpedig létezik

Trendfordulót észlelnek az európai nyári turizmusban az idegenforgalmi szakemberek: a globális felmelegedés miatt egyre többen választják a skandináviai vakációt.

Papp Sándor Zsigmond: Melegedő jövő

Hármas hatás az óceánokban

KLÍMAVÁLTOZÁS Egy új tanulmány szerint az óceánok területének ötöde különösen ki van téve a hármas fenyegetettségnek: az extrém hőségnek, az oxigénveszteségnek és a savasodásnak.

Egyre durvábbak a hőhullámok, a szakértők előrejelző szolgálatot akarnak

A felmelegedés miatt az Indiában a hőhullámok egyre hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak. Pakisztánban éjszaka sem megy le a hőmérséklet 32 fok alá. Az USÁ-ban előrejelző szolgálatot javasonak a szakértők, hogy megelőzzék a több ezer várható halálesetet.

Kevesebb alvás, több villámlás

A klímaváltozás közvetlen, jól érzékelhető hatásai mellett egyre több olyan jelenségre hívják fel a figyelmet a kutatók, amelyekre korábban nem gondoltunk volna, de ugyancsak a felmelegedés számlájára írhatók.

Keveset teszünk a klímaváltozás ellen

Egyelőre inkább csak a szavak szintjén tapasztalhatjuk, hogy a nagy szennyező országok komolyan veszik a kitűzött klímacélokat. Az intézkedéseik ugyanis édeskevesek a globális felmelegedés megfékezésére.

Szélmalmok

BEUGRÓ

A szárazság is lecsaphat villámként

Viszonylag új fogalommal kell megismerkednünk: a villámaszályok egyre nagyobb veszélyt jelentenek a mezőgazdasági termelésre, így az élelmiszer-ellátásra. 

A nagy hőség a sportversenyeket is veszélyezteti

A felmelegedés alapjaiban fogja megváltoztatni a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket is.

Visszasírjuk még a mostani kánikulát

Panaszkodunk a hőségre, de ha továbbra sem vesszük komolyan a globális felmelegedés elleni küzdelmet, akkor pár év múlva nosztalgiázva gondolhatunk vissza ezekre a „hűvös” nyarakra.

Forróság söpör végig Dél-Európa egyes részein, akár rekordhőmérséklet is várható

Mától hazánkban is hőségriasztás van érvényben. 

Újra megdőlt a globális melegrekord

Az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) szerdai közlése szerint július 4. volt az eddigi legforróbb nap a világon a mérések kezdete óta, megdöntve ezzel az előző napra, július 3-ra rögzített rekordot.

Mi történik egy néppel, ha eltűnik a földje?

Kampányba kezdtek államiságuk megmaradása érdekében azok a szigetországok, amelyeket nemsokára elöntenek az emelkedő óceánok.

Hatvanöt százalékkal gyorsabban olvadnak a Himalája gleccserei mint egy évtizede

A jelentés szerint 2100-ra akkor is tömegük egyharmadát vagy akár 50 százalékát veszíthetik el a gleccserek, ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest sikerül 1,5-2 Celsius foknál megállítani. A himalájai gleccserek a világ legfontosabb folyórendszerei közül tízet látnak el vízzel, köztük a Gangeszt, az Indust, a Sárga-folyót, a Mekongot és az Iravádit. Ezek a folyórendszerek közvetlenül vagy közvetve több milliárd ember élelmiszer-, energia- és bevételi forrását jelentik.

Hatvanhat százalékon a 1,5 fok

A világ jó úton halad afelé, hogy a következő öt évben átlépje a kritikus felmelegedési küszöbértéket.

Két türkmén gázmező szivárgása jobban fokozta a globális felmelegedést, mint az Egyesült Királyság éves kibocsátása

Ám az ország diktátora magasról tesz a problémára.