II. János Pál;Vatikán;XXIII. János pápa;szenttéavatás;

2014-04-24 17:00:00

Rokonlelkek és ellentétek: két pápa közös szentté avatása

Bár a megközelítés meglehetősen világi, aligha túlzás azt állítani, hogy abszolút világpremierre kerül sor vasárnap a Vatikánban: egyszerre két pápát avat szentté a katolikus egyház jelenlegi feje visszavonult előde társaságában.

Soha nem avattak még szentté egyidejűleg két pápát és arra sem volt példa, hogy ilyen szertartást két szentatya pontifikáljon. Ferenc pápa tette meg azt a nemes gesztust a tavaly leköszönt XVI. Benedek felé, hogy részt vegyen a 20. század két legnépszerűbb pápája, XXIII. János és II. János Pál kanonizációjában.

A Szentszék mindenképpen hívők millióinak óhaját teljesíti a kettős szentté avatással. XXIII. Jánost (Angelo Roncalli, 1958-1963)  akit már életében is csak úgy emlegettek, mint  „a jóságos pápát”, aki emberi levegőt hozott a Vatikánba XII. Pius (1939-1958)  merev konzervativizmusa után, II. János Pál (Karol Wojtyla, 1978-2005) avatta boldoggá 2000. szeptemberében. Az egyháztörténet első lengyel pápájának szentté avatását pedig már temetése napján követelte a Szent Péter Bazilika előtt összegyűlt több százezer ember, és utóda, XVI. Benedek, a kánonjogot félretéve, egy évvel halála után már el is indította a boldoggá avatási eljárást, és 2011. május 1-én sor is került  a beatifikációra.

Kétségtelen, hogy a két egyházfő különböző karakter volt, más örökséget is hagytak maguk után, de mindkettejük markáns egyénisége nyomot hagyott nem csupán a római katolikus egyházon, hanem a legújabb kori világtörténelmen is.

Fotó: Gettyimages

Fotó: Gettyimages

Akadtak persze közös vonásaik is. Mindketten alacsony sorból származtak, nagy figyelmet szenteltek a fiataloknak, rengeteget utaztak – Roncalli még pápává választása előtt, Wojtyla viszont kiérdemelte a „zarándok pápa” nevet 104 külföldi apostoli útjával - és mindketten sokat munkálkodtak a világbéke, a tolerancia érdekében. Döntő fontosságúnak tulajdonítják a lengyel pápa szerepét a kelet-európai rendszerváltások békés megoldásában, míg XXIII. János nem csupán híressé vált Pacem In Terris (Békét a Földön) című enciklikájával állt ki a világ népeinek közeledése mellett, hanem az 1962-es kubai rakétaválság idején segítette a kapcsolatfelvételt John Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet vezető között.  Roncalli, mint isztambuli nuncius, számos magyarországi, szlovákiai és bulgáriai zsidó gyermek életét is megmentette a II. világháború idején Raoul Wallenberggel is együttműködve. 

Abban is hasonlítottak, hogy mindketten pápaként is megőrizték közvetlenségüket, egyaránt szerették a sportot, és felismerték a modern média jelentőségét. XXIII. János volt az első, aki beengedte a televízió kameráit a pápai lakosztályba, II. János Pál pedig világ körüli utazásaival, a televíziók által közvetített nagy szabadtéri miséivel milliók számára hozta közelebb a katolikus vallást.  Mindketten címlapot kaptak az amerikai Time magazinban, mint „az év embere”: XXIII. János 1962-ben, II. János Pál pedig  1994-ben.

Fotó: Gettyimages

Fotó: Gettyimages

Ugyanakkor  egyházi tevékenységük több ponton is lényegesen eltér. XXIII. János az 500 év után összehívott II. Vatikáni Zsinattal múlhatatlan érdemeket szerzett nem csupán a római egyház megújulásának elindításában, a hívők és nem hívők közti párbeszédben. II. János Pál pápasága második felében bocsánatot kért a katolikus egyház által a történelem folyamán elkövetett bűnökért Galilei elítélésétől a holokauszt idején tanúsított hallgatásért,  viszont konzervatív álláspontot képviselt számos erkölcsi és egyházjogi kérdésben, mint például az euthanázia, a fogamzásgátlás, a papi cölibátus, vagy a nők katolikus pappá szentelése ügyében. 

Vasárnap várhatóan eddig soha nem látott tömeg érkezik Rómába a kettős szentté avatásra. A vatikáni szervezők szerint ennek ellenére nem lesznek biztonsági problémák. A Szent Péter-téren és a Bazilikához vezető Via della Conciliazionén a vatikáni sajtóiroda számításai szerint kb. negyedmillióan férnek el, de e tömegnek akár a tízszerese is elképzelhető az Örök Városban, ahol három évvel ezelőtt kétmillióan voltak II. János Pál boldoggá avatásán. Akkor már a kora hajnali órákban megközelíthetetlenné vált gyakorlatilag Vatikán egész területe. Ráadásul XXIII. János szűkebb pátriájának, Bergamónak egyházmegyéje, valamint a lengyel katolikus egyház egyaránt anyagi támogatást nyújt a szertartásra készülő, szegény sorsú zarándokoknak. Éppen ezért számos óriás kivetítőt állítanak fel Róma-szerte, hogy senki ne maradjon le az eseményről és természetesen az egész világon élő tv-közvetítés lesz a kettős szentté avatásról.