A kötet néhány különleges fotóját idekattintva nézheti meg.
A bemutatón, amelyen megjelent Boross Péter volt miniszterelnök, aki dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbival a könyv előszavát írta, Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, valamint Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke kiemelte, hogy a temető 2002 óta műemlék, 2006-ban pedig 24 sírja a Nemzeti Sírkert részeként is oltalom alá került. E sírok között olyan jeles személyiségek nyugvóhelye van, mint Weiss Manfréd gyáriparosé, Kiss József költőé vagy Fényes Adolf festőművészé. „A magára hagyott temető hamarosan az enyészet martalékává válik ezért közös összefogással minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy megállítsuk a sírkert pusztulását” – hangsúlyozta az igazgató-asszony, hozzátéve: munkatársaival azon dolgoznak, hogy Magyarország egyik legkülönlegesebb és műemlékekben leggazdagabb sírkertje felkerüljön az UNESCO Világörökségi Listájára.
A kötet kapcsán, amelyet Tóth Vilmos írt és Nagy Károly Zsolt fényképezett, dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az aradi vértanú Leininger-Westerburg Károly honvéd tábornok leveléből idézve azt emelte ki, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején egy nemzet született, a magyarul beszélő emberek közössége, olyan nemzet, amelyért élni érdemes. Megemlékezett a magyarországi zsidóság nagy nemzedékéről, amely előbb vérét adta a hazáért, aztán a tudását és a szorgalmát, hogy megteremtsék a modern Magyarországot.
Tóth Vilmos, a kötet szerzője szerint régi adósságot törlesztettek, mert a Salgótarján utcai zsidó temetőről még soha nem jelent meg átfogó mű. Elmondta, hogy a legrégibb fennmaradt zsidó sírkertben utoljára 2004-ben volt temetés, Kiss József unokáját temették nagyapja mellé. Emlékeztetett a temető építészetei értékeire, köztük Hajós Alfréd és Alpári Ignác munkáira. Úgy vélekedett, hogy az utolsó órában vagyunk, amikor még meg lehet menteni a temetőt, és ehhez e kötet elkészülte is nagy segítség lehet.
