A jogsérelem minősítését tekintve a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, a tájékoztatáshoz, az egészségügyi dokumentációhoz fűződő és az emberei méltósághoz való jog sérelme volt a leggyakrabban megállapítható - ismertette a főigazgató az európai betegjogi nap alkalmából rendezett konferencián.
A szervezeti adatokat érintve elmondta, 25 betegjogi képviselővel dolgoznak országosan, megyénként egy kollégával, Budapesten és Pest megyében nyolc betegjogi képviselő tevékenykedik. Úgy vélte, a hivatalnak még akkor is helye van a magyar ellátórendszerben, ha az éves több millió orvos-beteg találkozáshoz viszonyítva ez a tízezer megkeresés alacsonynak számít. Novák Krisztina beszélt még arról, hogy idén januártól hivatalból, illetve az irányító szerv felkérésére is eljárhatnak, ha olyan tény vagy körülmény merül fel, vagy súlyos mulasztás történik, amely betegjogi sérelmet okozhat.A központ vezetője beszámolt arról is, hogy idén szeptembertől az ötödéves orvostanhallgatóknak egy hatvan órás jogvédelmi képzést szeretnének elindítani, az együttműködéseket elkezdték a jogi és orvosi egyetemekkel, illetve az egészségügyi főiskolai karokkal.
Novák Krisztina elmondta, hogy minél hamarabb szeretnének egy olyan applikációt elindítani, amely okostelefonokra tetöltve intézményhez kötött panaszok bejelentésére lesz alkalmas anonim módon. A "Jó kórház" elnevezésű program arra is alkalmas lesz, hogy a beteg tartózkodási helyéhez legközelebb eső betegjogi képviselő nevét, elérhetőségét is megmutassa. A különböző kategóriákban - ellátás, intézmény megközelíthetősége, tisztasága, várakozási idő, egyéb szolgáltatások - észrevételeket is lehet majd tenni az applikáció segítségével.
Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében arról beszélt, hogy a betegjogok érvényesítése belső meggyőződésből lehetséges. Úgy vélte, ki kell kerülni a kommunikációs csapdákból, amelyek sok esetben "jogi bonyodalmakhoz" vezetnek. Mint mondta, az ellátórendszer szereplői közötti bizalomnak erősödnie kell, de ez nem egyszerű feladat, ezt a feladatot kell koordinálnia az OBDK-nak. A betegjogok rendezése nem megy egyik napról a másikra, az ágazatban szereplők hozzáállásának megváltoztatásáról van szó, de már vannak eredmények - fogalmazott. Kell hogy legyen az ellátórendszernek egy olyan "felülete", ahol kezelik ezeket a problémákat, megelőzik az egyéni rossz példákból adódó bizalomvesztést. Hozzátette, van olyan terület, amit hatósági jogkörökkel kell kezelni, de a problémák nagy része a betegek iránti elkötelezettségből fog megoldódni.
Szócska Miklós azt mondta, Magyarországnak gazdasági érdeke is, hogy kiszámítható, a betegek érdekeit figyelembe vevő, jó minőségű egészségügyi rendszere legyen. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb "terméke" a társadalmi megbecsültség hiánya az egészségügyben. Ez a hiány megmutatkozik az alacsony bérekben, az intézményi finanszírozás egyenetlenségében, az infrastrukturális és informatikai problémákban.
Mint mondta, az OBDK-hoz érkezett tízezer megkeresést lehet nagy számnak is értékelni, azonban az egészségbiztosító adatai szerint tavaly 67 millió orvos-beteg találkozás történt a kórházakban és a szakrendelőkben. Velkey György beszélt a kórházi dolgozókat ért atrocitásokról is. Egy felmérésből, amelyet 43 kórházban végeztek el, az derült ki, hogy a megkérdezettek 51,7 százaléka válaszolt úgy érte már munkája során atrocitás, 28 százalékban több esetben is. Ezek jellemzően verbálisak, de nem ritka a fizikai bántalmazás sem, amelyek a mindennapi munkát nagyon nehézzé teszi - mondta a kórházszövetségi elnök. Velkey György úgy vélte, mindenképpen javítani kell a kommunikáción, mind az orvos-beteg találkozásoknál, mind az intézményeken belül.
Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala esélyegyenlőségi és gyermekjogi főosztály vezetője elmondta, az ombudsmani hivatalhoz az OBDK létrejöttével egyre kevesebb betegjogi panasz érkezik. Mint mondta, az utóbbi években átalakultak a betegpanaszok típusai, mára már nem klasszikusnak számító bejelentések érkeznek a hivatalhoz, hanem olyan kérdések, ami az ellátókat, a szakembereket érinti, ami a bérfeszültségről szól, vagy a rezidensekkel kapcsolatos. A főosztályvezető úgy vélte a beteggel való bánásmód nem jogi probléma, de "a beteg egy kritikus tömeg" és egy más fajta hozzáállást igényel. Mint mondta, a beteg mindig felelőst szeretne látni, és az esetleges hibát vétők még mindig nehezen kérnek elnézést.
