Putyin megfenyegette Kijevet

Az orosz államfő azzal fenyegette meg a kijevi döntéshozókat, hogy következményei lesznek az "ukrán nép elleni akciónak", és azok érinteni fogják az orosz-ukrán állami kapcsolatokat is. Vlagyimir Putyin egy szentpétervári sajtófórumon csütörtökön a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleteket komoly bűncselekménynek, a kijevi hatalmat pedig juntának nevezte.

Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy "amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény saját népe ellen". Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics, - Moszkva álláspontja szerint - Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.

Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. "Ez egy junta, egy bizonyos klikk" - mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem "büntető művelet".

Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. "Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát" - fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.

Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.

Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.

Eközben az orosz külügyminiszter is élesen bírálta a kijevi hatalmat a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletek miatt. Szergej Lavrov libanoni kollégájával folytatott moszkvai tárgyalása után kijelentette, hogy mindez annak a "felelőtlen politikának az eredménye, amely a szélsőségesen nacionalista, (...) nagyrészt neonáci csoportosulásokra támaszkodik, amelyeket a február 21-én Kijevben (Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között) létrejött megállapodás értelmében le kellett volna fegyverezni".

Lavrov szerint a kijevi hatalom nyugati támogatása azt jelzi, hogy nem akarnak Ukrajnában nemzeti egységkormányt létrehozni.

"Terroristákat" öltek meg Szlovjanszknál

Az ukrán biztonsági erők öt "terroristát" megöltek csütörtökön a Donyeck megyei Szlovjanszknál, az ország keleti részében folyó terrorellenes művelet keretében - közölte az ukrán belügyminisztérium. A szűkszavú közlemény szerint a hadsereg és a belügyminisztérium alá tartozó egységek az illegális oroszbarát fegyveres csoportok három útzárát semmisítették meg a város északkeleti részén. A harcok közben a biztonsági erők egyik tagja megsebesült.

Orosz hadgyakorlat kezdődött

Hadgyakorlat kezdődött a Délkelet-Ukrajnával határos orosz régiókban, válaszul az ottani helyzet kiéleződésére - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön. A tárcavezető azt mondta, hogy az erőszak alkalmazása Délkelet-Ukrajnában aggodalomra ad okot, és Oroszország "kénytelen reagálni" ezekre az eseményekre.

Az Ukrajnával határos régiókban Oroszország Déli és a Nyugati Katonai Körzeteinek összfegyvernemi harcászati zászlóaljai kezdtek gyakorlatot. Szergej Sojgu nem ismertette azok létszámát, de arról beszámolt, hogy adataik szerint "a délkelet-ukrajnai békés lakosság ellen több mint 11 ezer fős, automata fegyverekkel felszerelt ukrán csapatok veszek részt".

Zeman: Ukrajnát külföldi beavatkozás vagy polgárháború fenyegeti

Ukrajnát ma külföldi katonai beavatkozás vagy polgárháború, esetleg mindkettő egyszerre fenyegeti - vélekedett Milos Zeman cseh államfő csütörtökön Prágában, amikor megnyitotta az Európai Unió keleti partnerségi programja elindításának 5. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciát.

"A Keleti Partnerség nem feltétlenül előkészítés az EU-tagságra, de mindenképpen törekvés arra, hogy az EU-nak jó szomszédai legyenek, s azoknak pedig az EU legyen a jó szomszédja" - jelentette ki Zeman. Az ukrajnai fejleményekre való tekintettel szerinte érdemes lenne megfontolni, mivel járulhatnak hozzá a partnerségi program résztvevői a konfliktus megoldásához. Úgy vélte, hogy az egykori szovjet tagköztársaságok közvetíthetnek a felek között.

Tart az orosz hadsereg támadásától Ukrajna

Az ukrán biztonsági erők leállították a Donyeck megyei Szlovjanszk városában a terrorellenes műveletet, miután az orosz csapatok létszáma megnövekedett az ország keleti határánál. Az ukrán elhárítás szerint jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy az orosz hadsereg betör Ukrajna területére. A Kyiv Post című angol nyelvű ukrán kiadvány hírportáljának egy név nélküli forrás a biztonsági erőktől megerősítette, hogy a művelet közben már hét oroszbarát szeparatista fegyveres vesztette életét.